HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Bethy: Sziasztok! Most olvastam a hozzászólásokat. Csak érdekelne, azóta mi történt? 2017-re alakult valami? (2017.05.01. 04:04) Milyen volt hazaköltözni?
  • 232323: Aztán az nem lehet hogy egyszer csak az igásló felcsattan, és azt kiabálja, hogy "Basszátok meg, hülye azért nem vagyok? Mindenki rajtam mászik fel?" Mert rajta kívül mindenki csak a pecsenyéjét sü... (2016.02.02. 09:40) Hungarian Teamwork
  • 232323: kimentem, hazajöttem és most nem találom a helyem. és az az érzésem, ha másodjára mennék ki ott se találnám a helyemet. Most már lehet sose fogom megtalálni... de az is lehet, hogy a fejemben kéne ... (2015.12.03. 08:58) Milyen volt hazaköltözni?
  • Pálinkó Menyhért: Valóban jó írás, de mint szakmabeli a 7. ponttal nagyon nem értek egyet! "Értelemszerűen a legolcsóbbat: open source, Linux, Apache, PHP, HTML. Minél rosszabb, annál több munka lesz vele" ezt felháb... (2015.11.08. 19:09) A gagyi diadala
  • Utolsó 20

Számtalan cikk foglalkozik a külföldi munka (kiküldetés vagy külföldi munkavállalás) előnyeivel. Ezen cikkek sok esetben olyan újságíró tollából született, aki nem tapasztalta meg maga a kiküldetést. És ezek a cikkek szemérmesen elhallgatják a hátrányokat.

Alapvetően egy külföldi munka során tapasztalatot szerezhetünk és nyelvet tanulhatunk. Mindkettő nagyon fontos.

Nem véletlen, hogy a középkorban sem lehetett mester valaki addig, amíg inasként be nem járta a világot, felkeresve egyik-másik híres mestert. Erre manapság is nagy szükség van, hiszen sok olyan ismeret van, amit Magyarországon egyszerűen nem lehet (vagy nem lehet azon a szinten) elsajátítani.

Egy külföldi munka során rengeteg soft skill-t tanulhatunk: más kultúrák elfogadása, más kultúrák szokásai, közös munka, kommunikáció, talpraesettség és gyakorlatias hozzáállás (hiszen egyedül kell túlélnünk egy idegen országban).

Ha szerencsénk van, meg lehet tapasztalni, milyen egy normális főnök keze alatt dolgozni, egy összetartó csapat tagja lenni, milyen az amikor a szaktudás és nem a kapcsolatok alapján vesznek fel valamit, amikor a minőség számít, és amikor nem korrupció útján szereznek ügyfelet.

Sok esetben a pénz motiválja a kivándorlót, hiszen a magyar fizetés többszörösét meg lehet keresni. Azonban néhány kivételtől eltekintve a külföldi munkavállaló fizetése nem fogja elérni a helybeliét.

A munkavállalási engedély és az adminisztráció manapság nem akadály - egyrészt mert az EU-ban korlátlanul mozoghatunk, másrészt pedig a szigorúbb országok (pl. USA) is tárt karokkal várja a dolgozni vágyó értelmiségieket.

 

És most a hátrányok.
A külföldi munka miatt hosszabb időre elszakadunk a családtól, rokonoktól és barátoktól. Lehet emailben, telefonon, illetve valamilyen messenger-en (pl. Skype) keresztül tartani a kapcsolatot, de nem lesz ugyanaz.

Mivel a fizetésünk alacsony lesz, ezért nem a tv-ből ismert Lila Akác közben fogunk lakni, sokkal inkább a filmekben kevéssé megjelenő szegénynegyedek közelében. (Bár ha tisztes fizetést kapunk, futja házra, kertre, medencére)

Leendő fizetésünk kiszámításakor vegyük figyelembe azt, hogy nemcsak bevételünk, hanem kiadásunk is megnövekszik, melynek legszámottevőbb eleme az albérlet és a közlekedés lesz. Lehet hogy ruhákat és műszaki cikkeket olcsóbban tudunk venni, de élelmiszert biztosan drágábban, és intsünk búcsút a friss háztáji gyümölcsöknek.

Egy külföldi munka sokáig - legalábbis az elején - ideiglenes jellegű. Mindig benne van a kockázat, hogy történik valami, pl. megszűnik a munkahely. Családdal, gyerekkel nehéz ezt vállalni.

A külföldre szakadt többi magyarral óvatosnak kell lenni, javasolt a kellő távolságtartás. Aki társ nélkül vág neki, annak nehéz dolga lesz társat találni. Legalább annyira nehéz magyart, mint helybeli társat keresni - az angolszász országok lakói a filmekkel ellentétben nem kisportolt gazdag jóképű fiatalok, hanem kövér, nem túl gazdag és „másképp intelligens" emberek, akik nem feltétlenül barátságosak a bevándorlókkal.

A külföldi további hátránya, hogy a megszerzett nagyszerű tudás és tapasztalat itthon kevéssé kamatoztatható. Magyarországon tudjuk, hogy a karrier érdekében be kell járni a ranglétrát, így az a néhány külföldön töltött év gyakorlatilag „kiesik". A „mi kutyánk kölyke" mindig elsőbbséget élvez a „jöttment" tehetséggel szemben -> a külföldi munka ledolgozandó hátránnyá válik.

Míg külföldön sokat számít a referencia, és ilyen értelemben egy magyar cég is lehet referencia, a kiváló külföldi referenciával hazatérő hazánkfia nem fog előnyt élvezni. Egyrészt mert itt nem referencia-ellenőrzés hanem lekáderezés folyik (tetszik érteni a különbséget: kis ország vagyunk, mindenki mindenkit ismer). Másrészt pedig ha valaki Mexikó egyik vezető informatikai cégénél volt fejlesztő, az kevésbé kézzelfogható, mintha mondjuk Szegeden dolgozott volna.

Mondanom sem kell: aki nincs itt, nem tud kapcsolatokat építeni, és kapcsolatok hiányában sokkal nehezebb állást találni.

Végül a kultúrsokk... aki túl sokat él külföldön, hozzászokik a gyors ügyintézéshez, a mosolygós emberekhez, a rendes főnökhöz és az értelmes munkavégzéshez. Hazatérve jó darabig tart, amíg visszaszokik a magyar valósághoz.

 

Hogyan érdemes kimenni külföldre?
Szét kell választani azt az esetet, amikor valaki kiküldetésre megy, illetve amikor kivándorol. A kiküldetés rendszerint rövid idejű, az ember forintban kapja a fizetését plusz a napidíjat. A probléma azonnal nyilvánvaló: magyar fizetésből Amerikában megélni nehéz. (A napidíjtól ne várjunk csodát...) Sokkal jobb lenne amerikai fizetésből élni Magyarországon.
Karriert nem fogunk tudni csinálni, mert eleve nem azért küldenek.
A magam részéről mindig megmosolyogtam azokat a HR-eseket, akik a külföldi munkavégzést mint jutalmat próbálták előadni. Bakker, ha külföldön akarnék dolgozni akkor nem egy magyar álláshirdetésre jelentkeztem volna...
Az egyetlen előnye a kiküldetésnek, hogy biztosan lesz munkánk, és biztosan lesz szilárd talaj a lábunk alatt.

A kivándorlás ezzel szemben kockázatos. Nem biztos hogy lesz munkánk, nem biztos hogy olyan munkánk lesz. Lehet hogy mosogatni kell, amíg nem jön el a NAGY LEHETŐSÉG. És befektetés is: kellő mennyiségű pénzzel kell nekivágni (kaució, lakbér, rezsi, stb). Kiadásaink mindig lesznek, nem csak addig, amíg állást kapunk, hanem addig is, amíg az első fizetésünket meg nem kaptuk.
Miért éri meg mégis? Önállóan állást keresve kérhetünk egy fair külföldi fizetést, és elérhetővé válik a helybeliek életszínvonala. (Talán még karriert is csinálhatunk)

 

Mennyi időre érdemes kimenni?
Fél év elég ahhoz, hogy a nyelvtudásunk csiszolódjon és meglássunk a másik kultúra sajátosságait. Viszont ahhoz, hogy meg is értsük és elsajátítsuk azokat, legalább 1 év szükséges. (Állítólag azok utálják legjobban a külföldieket, akik fél éveket töltöttek különböző kiküldetésekben)

 

Mikor érdemes kimenni külföldre?
Fiatalon, mert akkor még kevesebb a kötöttség. Közvetlenül diploma megszerzése után, vagy néhány év szakmai tapasztalat megszerzését követően érdemes indulni.
Recesszió alatt sokkal kevesebb a munka, ezért jobb gazdasági növekedés idején próbálkozni.
Az igazán dörzsöltek már az egyetem alatt kimennek egy csereprogram keretében, és még a diploma megszerzése előtt találnak magunknak munkahelyet.

 

Mi van az egzotikus álmokkal?
Tengerpart, napbarnított lányok, szép helyek... Ha dolgozni megyünk, akkor erre nem nagyon lesz időnk. Hacsak nem vagyunk nagyon szerencsések, a munkahelyünk nem a tengerparton lesz, a lakásunk sem. És egyébként is elmegy minden időnk a munkával.
Ettől függetlenül akinek minden álma hogy hegyvidéken vagy tengerparton lakjon, és ezért hajlandó keményen dolgozni, nos az elérheti amit akar.

Címkék: külföldi munka munkavállalás kiküldetés

A bejegyzés trackback címe:

http://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr605211222

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

deejayy · http://deejayy.hu/ 2009.05.22. 06:53:20

"nos az elérheti amit akar". Ez a kulcs a külföldben.

Ismeretlen_87799 2009.06.10. 00:38:14

Kivándorlás és kultúrsokk reagálás (elsőkézbeli információ alapján): Aki félévre megy ki, annak ez pont elég, hogy rájöjjön, hogy valami nagyon máshogyan van külföldön, mint itthon, és az átlagmagyar nehezen tud kiszakadni a "Miért is jobb minden Magyarországon?" képzeletvilágból. Vagyis, ha hazajön, nagyon boldog tud lenni. Aki egy évre megy ki, az nagyon tudja utálni a helyzetet, aminek egy része a még itt se, de már ott se érzésből fakad, egy másik része pedig egy jó adag kognitív disszonanciából, miszerint nem képes elrendezni azt az érzést magában, hogy bizony lehet, hogy kint jobb. Az itthoni családban is ilyenkor a legnagyobb a feszültség, mert egyre inkább kézzel fogható annak a veszélye, hogy a családtag mindörökre kintmarad. Nagyjából még egy vagy két év után viszont a többségben (tisztelet a kivételnek) kialakul az a mély meggyőződés, hogy hülye lenne visszajönni, vagy csak a vízözönnel, vagy valami hasonló mértékű indok miatt. Ilyenkorra már kialakul egy normális szociális háló is az ember körül, amire lehet támaszkodni a bajban. Ha megtalálta a számítását, akkor magyar viszonylatban is általában jól megy a bolt, az itthoni család is megbékélt a kint éléssel. Innentől szabad a pálya, nagyon sokan maradnak, és átalakulnak külföldivé. Az itthoni nyaralások-telelések renszerint csak megerősítik a kintmaradás melletti döntést.