HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Bethy: Sziasztok! Most olvastam a hozzászólásokat. Csak érdekelne, azóta mi történt? 2017-re alakult valami? (2017.05.01. 04:04) Milyen volt hazaköltözni?
  • 232323: Aztán az nem lehet hogy egyszer csak az igásló felcsattan, és azt kiabálja, hogy "Basszátok meg, hülye azért nem vagyok? Mindenki rajtam mászik fel?" Mert rajta kívül mindenki csak a pecsenyéjét sü... (2016.02.02. 09:40) Hungarian Teamwork
  • 232323: kimentem, hazajöttem és most nem találom a helyem. és az az érzésem, ha másodjára mennék ki ott se találnám a helyemet. Most már lehet sose fogom megtalálni... de az is lehet, hogy a fejemben kéne ... (2015.12.03. 08:58) Milyen volt hazaköltözni?
  • Pálinkó Menyhért: Valóban jó írás, de mint szakmabeli a 7. ponttal nagyon nem értek egyet! "Értelemszerűen a legolcsóbbat: open source, Linux, Apache, PHP, HTML. Minél rosszabb, annál több munka lesz vele" ezt felháb... (2015.11.08. 19:09) A gagyi diadala
  • Utolsó 20

Holland kolléga megragadta az alkalmat és Magyarországról kérdezett.

Holland kolléga megragadta az alkalmat és Magyarországról kérdezett.

Amszterdami útjaim egyikén spanoskodtam egy holland kollégával, akivel amúgy sok közös pont van (munkából kifolyólag). Mindenféléről cseverésztünk, és miután kellően oldott volt a hangulat, elővette azokat a kérdéseket, amiket eddig nem mert feltenni.

Igaz-e az, hogy Magyarországon a szélsőségesek kezében van a kormány?
Gyorsan megnyugtattam, hogy ez nem így van. Nemrég voltak a választások, az ellenzék került hatalomra, és ugyan a parlamentbe bejutottak a szélsőségesek is, de nincsenek benne a kormányban.

Azt hallotta, hogy Magyarországon mindenki devizában vette fel az ingatlanhitelt, és sokan elszegényedtek.
Elismertem, hogy valóban sokan vettek fel hitelt devizában (lásd svájci frank), mert abban olcsóbb volt, de a pénzügyi helyzet változásaira nem mindenki készült fel, ezért sokan valóban nehéz helyzetbe kerültek.
Hozzátettem, hogy feltehetőleg sokan csak a bankban kapott hiányos tájékoztatás miatt kerültek ebbe a helyzetbe.

Erre a kolléga nevetett – a bankárok Hollandiában sem szentek. Az ABN-Amro bank esete számomra új volt, de bizonyára az Olvasók közül páran már hallottak róla.

Valamelyik derék holland bankár kitalált egy zseniális ingatlanhitel konstrukciót: ingatlanhitellel kombinált részvénybefektetés. Az a lényeg, hogy amikor az ember fizeti a törlesztő részleteket, akkor valójában nem a hitelt törleszti, hanem a pénz egy részvényalapba kerül, azaz részvényekbe fekteti a pénzt. Részvényekkel sokkal jobb hozamot lehet elérni, mint a hitel visszafizetésével. Tehát a futamidő végén az ember nemcsak a hitelétől szabadul meg, hanem csinos kis summa üti a markát.

Elméletileg, ugyebár.

Mert az Excel táblába elfelejtették beépíteni azt a meglehetősen ritka esetet, amikor recesszió van, és esnek a részvények. Ami – mint tudjuk – be is következett. A szerencsétlen emberek elveszítették az eddigi befizetéseiket, a házon pedig ott a hitel. A bank tehát semmit nem veszít, az ügyfeleik pedig abszolút mindent.

A történetnek van egy másik szála is. Éppen a tőzsdei összeomlás előtt jutott eszébe 3 nagy banknak (Royal Bank of Scotland, Santander, és egy brüsszeli bank) hogy felvásárolják az ABN-Amro-t. Ehhez természetesen hatalmas hiteleket vettek fel – mint később kiderült, túl sokat – és megvették a holland bankot.
Aztán jött a recesszió. A brüsszeli bank becsődölt, az érintett országok (beleértve Hollandiát is) megállapodtak, hogy minden ország megmenti a saját bankját. Tehát az ABN-Amro megmenekült, de állami tulajdonba került.

Az átvert ügyfelek beperelték a bankot - ami úgy egyébként jogos.
Nagy kérdés az, hogy nyernek-e, és hogy mi lesz. Mert ha nem nyernek, akkor az állam kénytelen lesz a pórul járt ügyfeleket megmenteni – túl sokan vannak, túl sok szavazóképes állampolgár.
Ha nyernek, akkor viszont az állam – mint tulajdonos – kénytelen jótállni a bankért, azaz megintcsak a közös kasszából fognak a károsultak pénzhez jutni.
Itt már jól senki sem jár: se a bukott ingatlanhitelesek, se a bank, se az állam, és az a többi adófizető se, aki ugyan nem ugrott bele kockázatos hitelekbe, de most kénytelen állni a számlát.

Illetve valaki biztosan jól járt: azok a derék bankárok, akik a konstrukciót kitalálták, és akik eladták ezt a konstrukciót az ügyfeleknek. Ők feltehetőleg szép bónuszokat kaptak (még a válság előtt), most már feltehetőleg egy másik bankban vannak, hogy valamilyen újabb nyerő konstrukciót találjanak ki.

Miután ezen jót nevettünk, a kolléga egy még hajmeresztőbb történettel állt elő: a Nagy Amszterdami Metróprojekttel. Ugyanis Hollandiában közismert, hogy mi magyarok nagy metróépítő nép vagyunk, például a budapesti volt a kontinensen az első metróvonal. Sőt a skótok is ugyanígy tudják, mert a magyarok után ők építették a következő metróvonalat. (1. London, 2. Budapest, 3. Glasgow)

Tessék büszkének lenni!

Még akkor is, ha a 4-es metróval nem megy minden rendben.

Ami viszont az amszterdami metrót illeti: Amszterdamról mindenkinek a víz és a sok csatorna jut eszébe. Mocsaras terület volt a középkorban – az a terep, ahol minden más megoldás jó, csak nem a metró. Például lehetne hajójáratokat szervezni a csatornákon…

A terv 1986–ra datálható: Amszterdam központján keresztülhaladó észak-déli irányú metróvonal, kevés állomással. Mivel a terep enyhén szólva is vizes, a hagyományos fúrás lehetetlen: az alagút rövid úton beomlana, beázna. Ezért kitaláltak egy olyan technológiát, hogy a fúrófej egy picit fúr, aztán maga körül betonoz, megvárja hogy megkössön a beton, aztán megint fúr egy picit, betonoz, vár, stb. 8 métert halad naponta. Részletes leírás lásd itt:

http://www.parkeeradvies.amsterdam.nl/live/main.asp?name=pagina&item_id=1449&selected_balkitem_id=1063

2003-ban kezdték a munkálatokat 1.46 milliárd EUR költséggel, hogy a tervek szerint 2011-re átadják az új vonalat. De az ördög nem alszik, és nem mentek simán a dolgok.

Kiderült például, hogy a régi házakat Amszterdam központjában nem kő alapokra építették, hanem a mocsárba vert cölöpökre (lásd Velence). Amiket nem célszerű átfúrni, hiszen azok a régi épületek megroggyannak.
Kitalálták, hogy akkor nem a házak alatt, hanem az út alatt, annak vonalát szorosan követve halad a metró. Egyeztettek mindenkivel, régi tervrajzokat bogarásztak, és terveztek egy olyan útvonalat, ahol BIZTOSAN nincsenek oszlopok. Fúrtak, és kiderült, hogy ott mégiscsak vannak oszlopok.
Most valahol félúton áll a furás. El kellene fúrni a régi Amszterdam főtere mellett, egy nagyon drága épület közvetlen közelében, ami méregdrága plázaként funkcionál. Bedől vagy nem dől be, mert ha bedől akkor nagyon drága mulatság lesz.

Mondanom sem kell, hogy az átadás időpontja szép lassan 2017-re csúszott, a költségek pedig 3.1 milliárd eurónál járnak. A hollandok pedig elkezdtek gondolkodni, hogy tényleg szükségük van-e erre. Most járnak ott, ahová a nagy presztízsprojektek szoktak jutni: túl sokat költöttek rá ahhoz, hogy leálljon.

További információ: http://www.iamsterdam.com/en/living/city-of-amsterdam/news/noord-zuid-lijn

Címkék: metró amszterdam abn amro

A bejegyzés trackback címe:

http://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr955211395

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

activer 2010.08.19. 05:38:58

Ez az amszterdami metrótörténet is jól példázza, h nem csak szoftverprojekteknél van bénázás, csúszás és a többi. A magyar metróhoz meg hozzátenném, hogy kiváló szakember irányítja a munkát: Klados Gusztáv. http://www.metro4.hu/klados.php Volt vele egy beszélgetés régebben, fantasztikus szakmai pálya: http://old.hirado.hu/videotar/?id=42917 Olyan szempontból is érdekes, h itthonról -részben sok szerencsés dolognak köszönhetően - külföldre tud menni dolgozni, fúrásokat vezetni, majd sok-sok év múlva tapasztaltan vissaztér, itthon pedig háborognak, h miért kap ilyen nagy fizetést...