HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Bethy: Sziasztok! Most olvastam a hozzászólásokat. Csak érdekelne, azóta mi történt? 2017-re alakult valami? (2017.05.01. 04:04) Milyen volt hazaköltözni?
  • 232323: Aztán az nem lehet hogy egyszer csak az igásló felcsattan, és azt kiabálja, hogy "Basszátok meg, hülye azért nem vagyok? Mindenki rajtam mászik fel?" Mert rajta kívül mindenki csak a pecsenyéjét sü... (2016.02.02. 09:40) Hungarian Teamwork
  • 232323: kimentem, hazajöttem és most nem találom a helyem. és az az érzésem, ha másodjára mennék ki ott se találnám a helyemet. Most már lehet sose fogom megtalálni... de az is lehet, hogy a fejemben kéne ... (2015.12.03. 08:58) Milyen volt hazaköltözni?
  • Pálinkó Menyhért: Valóban jó írás, de mint szakmabeli a 7. ponttal nagyon nem értek egyet! "Értelemszerűen a legolcsóbbat: open source, Linux, Apache, PHP, HTML. Minél rosszabb, annál több munka lesz vele" ezt felháb... (2015.11.08. 19:09) A gagyi diadala
  • Utolsó 20

Az előző cikkben - Miért jó a pénzügyesnek? – arról volt szó, hogy karrier szempontjából sokkal jobb pénzügyesnek lenni, azonban a fizetések az IT szektorban magasabbak. Ennek vizsgálom most meg az okait. 

Az előző cikkben szerepelt egy olyan gondolat, hogy egy szenior fejlesztő fizetése az kb ugyanott van, mint egy pénzügyi vezetőé. (Most eltekintve a béren kívüli juttatásoktól, ahol a CFO biztosan nagyságrenddel vezet)

Tehát adódik a 100 forintos kérdés: miért van ez, és mennyire reális ez a kép?

 

Elsőre nagyon meglepő lehet, hogy egy beosztott annyit keres, mint egy felsővezető. Valahol azt érezzük, hogy ez irreális. Különösen annak érezhetik ezt azok, akik nem informatikusok – tehát azok, akiknek sokat kell dolgozni és jól be kell osztaniuk a fizetésüket, akiknek sok-sok év munka és alkalmazkodás után adatik meg az a fajta pénzügyi függetlenség, ami egy programozónál természetes.

De miért van ez így?

 

Elsőre azt lehet mondani, hogy talán mert az informatika aranykorában – amikor mindenkinek szoftver kellett, de óriási hiány volt programozókból – a fizetések nagyon magasra emelkedtek, aztán pedig ott maradtak. Tehát amit most látunk, az egyfajta átmeneti, hamis kép, és majd ezek a fizetések a „normális” szintre fognak csökkenni.

Másodjára meggondolva, ez nem igaz.

Ha megnézzük, hogy egy szenior fejlesztő vagy egy pénzügyi igazgató közül melyik a fontosabb ember, ugyanannál a cégnél, nos akkor… A pénzügyi igazgató lecserélhető, helyettesíthető. Tele van a piac tehetséges pénzügyi vezetőkkel. Természetesen egy ilyen cserénél van átmeneti időszak, lesznek átmeneti nehézségek, de egy ilyen csere a napi ügyeket nem nagyon érinti.

Viszont a vezető fejlesztőt lecserélni körülményes. Tegyük fel hogy egy bankról van szó, és a vezető fejlesztő a bankfiókok rendszeréért felelős. Ő ismeri a legjobban, sőt úgy is fogalmazhatunk hogy csak ő ismeri. Ha valami elromlik, csak ő tudja megjavítani. Ha rosszul nyúl bele a programba, akkor óriási üzleti kár keletkezik.

Egy ilyen fickót (vagy csajszit) mennyi könnyű lecserélni? Egyáltalán nem könnyű. Egyrészt mert a fejében felhalmozott tudás nagy. Másrészt pedig nehéz egy pont ugyanolyan jó fejlesztőt találni.

Ha ebben a kitalált bankban ezt a fejlesztőt le akarnánk cserélni, akkor olyan embert keresnénk a munkaerő piacon, aki:

-       Nagyon jó fejlesztő, tehát műszaki tudása magas

-       Ezzel együtt magas szinten érti és látja egy bank működését belülről

-       Látott már ilyen rendszer közelről

-       Elhisszük róla, hogy hozzá tud nyúlni a rendszerhez anélkül, hogy kárt okozna

Ilyen embert nagyon nehéz találni. Olyat könnyen lehet, aki mondjuk jó fejlesztő. Olyat már nehezebb, aki jó fejlesztő ÉS banki szoftvereken dolgozott. Az utolsó pontról nem is beszélve. A bankban dolgozó vezető fejlesztő barátunk tehát a „lecserélhetetlen” kategória.

 P1040035_web.JPG

Nézzünk kicsit mélyére a dolgoknak, és tegyük fel a kérdést, hogy miért van ez így.

 

A legelső ok, hogy programozni nem egyszerű dolog. Mármint ha azt szeretnénk, hogy a megírt program jó legyen. A „hello world” program megírásához el lehet jutni pár nap alatt (a bolt tele van „Tanulj meg programozni 8 nap alatt” könyvekkel), de ahhoz, hogy valaki egy pénzügyi rendszerbe belenyúlva átírjon egy 0-t 1-re anélkül, hogy bármit eltörne vele, az 5-10 év.

Az informatika olyan terület, ahol nagyon könnyű elrontani dolgokat, és ahol a szoftver velejárója a bug. Egy intuitív kezdő kódja biztos hogy rossz lesz. Ezért a szint, hogy valaki vezető fejlesztő legyen egy bankban, nagyon magas. Ezt a magas szintet csak nagy befektetéssel lehet elérni. Ahova nagy befektetés kell, ott kicsi lesz a verseny, az árak pedig magasak.

 

A másik ok, hogy a programozás az átlagember számára megfoghatatlan és nehéz. Az átlagember azt szeretné, ha a számítógép ugyanúgy működne, mint a tv vagy mint a többi háztartási eszköz: megnyomok rajta egy gombot, és azt csinálja amit akarok.

(Kezdő programozók típushibája: bemásolja a példában megadott mintakódot, lefuttatja, és csodálkozik, hogy miért nem azt csinálja amit kellene. Azért nem azt csinálja, mert meg kellene érteni a működésének a hátterét.)

A programozás azt jelenti, hogy a háttérben megbúvó komplex összefüggéseket kell feltérképezni, értelmezni és megérteni, hogy aztán végiggondolva a dolgokat a megfelelő ponton hozzányúlva a kívánt eredményt érjük el. A programozás olyan, mint egy jó krimi, fel kell göngyölíteni a szálakat, és fejben végigjátszani az eshetőségeket. Mindezt persze úgy, hogy az emberi gondolkodás és a számítógép gondolkodása között kell mozogni oda-vissza.

Az átlag szemlélő csak annyit lát, hogy az utolsó jelenetben a detektív rámutat a gyilkosra és letartóztatja, de az oda vezető út az hosszú és nehézkes. És ahhoz, hogy tényleg meglegyen a gyilkos, ahhoz kell 5-10 év tanulás.

 

A harmadik sokkal kézzelfoghatóbb. A sok halandzsa helyett hogy mennyire fontos ember az informatikus és hogy ez mennyire egy összetett dolog, inkább nézzük meg, mennyit ér a munkája. Azaz mennyi a megtérülés.

A megtérülés magas szokott lenni. Informatikai beruházásoknál nem az szokott lenni a fő kérdés, hogy megtérül-e. Persze léteznek rossz beruházások is, de általában ha egy új szoftver vásárlása megtérül, akkor az nagyon. Az IT projekteket nem azért szokták lelőni, mert ne lenne gazdaságos, hanem mert nincs pénz (és nincs ember) mindegyikre.

Egy-egy programozó munkája óriási ROI-val bír. Elég arra gondolni, hogy egy megfelelően elkészített program ki tudja váltani 2-3-10 ember munkáját. Egy változáskérelem, amit elkészít a fejlesztő, lehet hogy egy folyamatban 2 lépés kivált, egy olyan folyamatban amit 100 vagy akár több ezer ember használ. Egy fejlesztő fizetése lehet hogy évi 10 millió forint, de egy nagyobb módosítás amit megcsinál az kb ennyit hoz vissza ÉVENTE.

Amikor szükség van rá, akkor a programozó munkája kincset ér.

 

A negyedik ok az, hogy az IT világban a munka kemény és stresszes. Jó, tudom, hogy máshol is kemény és stresszes a munka. Orvosnak, péknek vagy teherautó sofőrnek lenni is nehéz. De összehasonlítva más szakmákkal, informatikusnak lenni az nem csak azt jelenti, hogy napi 8 órában dolgozunk. Sőt, inkább az az általános, hogy kötetlen a munkaidő, aminek az a jelentése, hogy 8 órát fizetünk de dolgozz 10-et. Ha elromlik a szoftver éjszaka, akkor csináld meg reggelre – ez nem extra hanem alap elvárás. Ha jön a határidő, akkor „természetes” a hétvégi munka. A mobil telefont is azért kapod, mert bármikor felhívhatnak – és bármikor fel is fognak hívni ha baj van.

Az átlag feletti fizetés részben azért van, mert az igénybevétel is átlag feletti.

 

Az ötödik ok az, hogy sok informatikai munka projekt jellegű. Azaz van egy fix határidős, 3-6-9-12 hónapos feladat, amire ideiglenesen fel kell venni embereket (külsősöket) megbízási szerződéssel. A külsősök, megbízási szerződéssel jóval magasabb árat kérnek, mint a munkaszerződéssel rendelkező belsősök: hiszen egy külsős, aki projektről projektre halad, saját magának kell kigazdálkodnia az ünnepnapokat, a szabadságot, illetve a két projekt közötti időszakot.

Ennek megfelelően a csodatevő guru programozó, aki pár hónapig dolgozik itt és ott, olyan ára van, amit el sem lehet képzelni.

 

A hatodik ok az alacsony kínálat.

Az első és második okból következik, és már számtalan cikket írtam róla. Informatikusból sok van, az iskolák ontják a programozókat, és ott vannak a self-made programozók is. Ezzel szemben amikor van egy konkrét projekted ahol valamit meg kell csinálni, és keresel egy új munkatársat a munkaerő piacon, akkor a sok jelentkező között kevés alkalmasat fogsz találni. Márpedig ha kevés alkalmas ember van, akkor az áruk magas lesz.

 

A hetedik ok az, hogy az informatika munka olyan, ahol nehéz előre látni pontosan, mire van szükség. Ahol előre lehet látni, pl. első szintű helpdesk, vagy rutin IT-s feladatok, ott a fizetések alacsonyak. De általában egy informatikai projekt rengeteg kockázatot és hasraütéses becslést tartalmaz. A szakértők sem tudják megmondani pontosan, milyen és mennyi szakértelemre lesz szükség. Lehet, hogy a projektben a programozói munka kicsi lesz, és a munka nagyobb részét az igények pontos megismerése jelenti. Az is lehet, hogy az igények egyszerűen és pontosan vannak megfogalmazva, viszont a megvalósításuk a vártnál sokkal tovább tart.

Ezen kockázatok miatt a legtöbb esetben a szükséges informatikai tudást erősen felülbecslik. Azaz a munkát el tudja végezni egy junior is, de szeniort vesznek fel rá – hátha valami baj adódik.

(Egyébként érdekes módon az informatikai szervezetek fordított piramisra hasonlítanak: nagyon kevés a junior szintű ember, náluk kicsit többen vannak az átlagos fejlesztők, és szenior tudásúból van a legtöbb)

 

A nyolcadik ok az, hogy az informatika az egyben innováció is. Vagy legalábbis innováció tud lenni. Egy jó programozó, akinek ötletei vannak, lehet hogy kitalál egy „kill app”-ot, azaz olyan alkalmazást, ami eddig nem volt, de óriásit lehet vele kaszálni. Valami újat, ahol ez az alkalmazás lesz az első, egy új piaci szegmenst nyit meg, vagy valamilyen új módszert vezet be.

Ilyen például a Facebook, a Twitter, az internetes keresés, az első email kliens, a Dell által felépített online számítógép rendelési modell, az Amazon rendszere, a cloud computing, stb.

Egy jó informatikus, aki kitalál és megvalósít ilyeneket, az maga a lottó ötös. Ehhez képest az extraorbitális fizetés aprópénz.

Az innovációval, kutatás-fejlesztéssel foglalkozó cégek ez vagyon fizetnek az informatikusaiknak csak azért, hogy a legképzettebb embereket alkalmazhassák -> hogy minél nagyobb eséllyel találjanak ki valami újat.

 

Összességében az látható, hogy még mindig elég sok oka van a piacnak arra, hogy az IT fizetések magasak legyenek. A cégek azt szeretnék, hogy az IT tagozódjon be a „hagyományos” területek közé és kerüljön minél kevesebbe, de eközben más tényezők folyamatosan magasan tartják az informatika értékét és a fizetéseket.

E tényezők közül sok inkább pszichológiai, és csak kockázatkerülésből, illetve az IT kaotikus jellegéből fakad.

 

A következő részben arról beszélek, hogy érdemes-e gyerekünket informatikai pályára küldeni.

A bejegyzés trackback címe:

http://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr955250834

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

someonesomeone 2014.11.27. 15:41:30

"Ezzel szemben amikor van egy konkrét projekted ahol valamit meg kell csinálni, és keresel egy új munkatársat a munkaerő piacon, akkor a sok jelentkező között kevés alkalmasat fogsz találni. Márpedig ha kevés alkalmas ember van, akkor az áruk magas lesz."

Ez azért is van, mert specialistákat keresnek a cégek.
Viszont specializálódni csak akkor tud valaki, ha folyamatosan ugyanazt csinálja.
Ez pedig csak kevés szakembernek adatik meg, hiszen különböző témakörű projektek vannak a cégeknél, különböző termékeket fejlesztenek, különböző termékeket rendelnek.
Persze különböző technológiákkal, hiszen egyik technológia erre jó, a másik arra.
Aztán van az az eset amikor valami pályázatból úgy húzzák ki a legtöbb pénzt, hogy valami nagyon ritka technológiát használnak és ezért ezzel felverik az árat, megcsináltatják normál áron a terméket, a különbözetet meg elosztják egymás között.

Mindebből lesz aztán vállalati hiszti, hogy nem találnak megfelelő embert.