HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Bethy: Sziasztok! Most olvastam a hozzászólásokat. Csak érdekelne, azóta mi történt? 2017-re alakult valami? (2017.05.01. 04:04) Milyen volt hazaköltözni?
  • 232323: Aztán az nem lehet hogy egyszer csak az igásló felcsattan, és azt kiabálja, hogy "Basszátok meg, hülye azért nem vagyok? Mindenki rajtam mászik fel?" Mert rajta kívül mindenki csak a pecsenyéjét sü... (2016.02.02. 09:40) Hungarian Teamwork
  • 232323: kimentem, hazajöttem és most nem találom a helyem. és az az érzésem, ha másodjára mennék ki ott se találnám a helyemet. Most már lehet sose fogom megtalálni... de az is lehet, hogy a fejemben kéne ... (2015.12.03. 08:58) Milyen volt hazaköltözni?
  • Pálinkó Menyhért: Valóban jó írás, de mint szakmabeli a 7. ponttal nagyon nem értek egyet! "Értelemszerűen a legolcsóbbat: open source, Linux, Apache, PHP, HTML. Minél rosszabb, annál több munka lesz vele" ezt felháb... (2015.11.08. 19:09) A gagyi diadala
  • Utolsó 20

További gondolatfoszlányok a gyereknevelésről, pályaválasztásról, egyetemre jelentkezésről és arról, hogyan legyen a gyerekem sikeres ember.

 

Ez a cikk egy sorozat része, amiben eddig arról volt szó, hogy Miért jó a pénzügyesnek, hogy Miért magasak az IT fizetések, és végül arról, hogy Informatikus vagy közgazdász legyen a gyerekem.

 

Az előző részhez kapcsolódóan „lauccs” nevű kedves Olvasó tette fel a kérdést:

„Nem akarnál cikket írni erről kicsit bővebben, úgy értem mit tanuljon a gyerekem az érettségitől mondjuk vagy hogyan felvételizzen hogy valami olyan szakmát kapjon amivel a jövőben sikeres lehet? penzügyi/közgazdasági/műszaki?”

 

Az igazat megvallva nem tartom magam kompetensnek a kérdés teljes körű megválaszolásában. Nem vagyok se pedagógus, se szociológus. Ez itt egy menedzsment blog.

Viszont a téma nagyon érdekel, hiszen a saját gyerekem jövőjét is valahogy egyengetni kellene, és ezért vannak elképzeléseim.

Úgyhogy egyezzünk ki ebben: ez most nem egy szakértői cikk lesz, hanem csak kósza gondolatok és megfigyelések összessége. Felelősséget nem vállalok, mindenki használja ahogy akarja.

 

A családi háttér sokat számít

Lehet hosszasan filozofálni arról hogy mit jelent a tehetség, meg hogy mennyi sikersztori van alulról induló, de nagy karriert befutó tehetséges gyerekekről. A tapasztalatom az, hogy a sikeres emberek legtöbbször olyanok, akiket a családjuk annó erősen nyomott a siker irányába, azaz a legjobb iskolákba járt, a legjobb tanárok tanították, és mindent megkapott hogy sikeres legyen.

Nem azt mondom, hogy gazdag család gyereke sikeres lesz – mert köztük is akad szép számmal tehetségtelen léhűtő. Szóval nem igaz hogy gazdag család gyereke automatikusan sikeres lesz, hanem azt, hogy aki a legjobb iskolákba járt, az nagyobb eséllyel lesz sikeres.

Ez a szabály visszafelé is igaz: a rossz családi háttér betemethet egy tehetséget. Például a szülők ragaszkodnak valamilyen nevelési elvhez, vagy ragaszkodnak valamilyen szakmához amit a gyereknek mindenképpen meg kell tanulnia, és ezzel teszik tönkre az egész életét.

 

Nem szokványos karrierutak

A legtöbb szülő úgy képzeli el a gyereke életét, hogy az majd „zökkenőmentes” lesz. Iskola, egyetem, első munkahely, utána meg se áll a vezérigazgatói székig.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a sikeres emberek életútja tele van vargabetűkkel és váratlan fordulatokkal. Vezetőknél nagyon tipikus, hogy eleve nem is annak tanult, vagy legalábbis nem abban a szakmában dolgozott, aztán valahogy „ode került”. Olyan élettörténetek, olyan emberek, akiket a legvadabb fantáziával se lehetne kitalálni.

Például találkoztam olyannal, aki Afrikában született, Angliában járt egyetemre, aztán Franciaországban lett egy multinál vezető.

 

Ne kövesd a divatot

Legyünk őszinték: sikeresnek lenni azt jelenti, hogy a gyerekem nem olyan lesz, mint a többi. Azt szeretném, ha a felső 5-10%-ba tartozna. Ami azzal jár, hogy el kell térni – nem kicsit, hanem nagyon – a főáramtól.

Ez nagyon nehéz, hiszen az ember reflexszerűen a többiekkel tart. Egy gyerek számára pedig különösen fontos, hogy az iskolában a többi gyerekkel legyen közös témája.

A sablonos amcsi filmek ezt elég jól vissza szokták adni: az egyetem legfiatalabb kockafejű szemüveges diákja milliomos lesz, a tanulás helyett bulizó menő arcok pedig majd a konzervgyárban lesznek rakodók.

Szóval az a lényeg, hogy ne érzelmi alapon (lásd: követni a többséget), hanem tudatosan dönts a gyereked karrierjét illetően – még ha az a döntés kockázatokat és nehézségeket is jelent. Például ne a legközelebbi iskolába vidd a gyereked, hanem abba, ahol a legtöbbet tanulja.

 

A legjobb iskola

Csakis. Külön leírom.

 

Nyelvek

Kötelező.

 

Külföld

Kötelező. Fiatalon. 1-2 év.

 

Dönteni a gyerek helyett, fogni a kezét

Bármennyire is okos és tudatos a gyerek, de kb 25 éves koráig még nem fog tudni helyesen dönteni az életével kapcsolatban. 18 évesen még inkább aszerint választja ki a felsőoktatási intézményt, ahova a barátai jelentkeznek, és nem aszerint, hogy hova kellene mennie.

Éppen ezért segíteni kell neki és fogni a kezét.

A „csinálja a gyerek azt ami jólesik” nevelési elv az divat, és már fentebb írtam hogy a divatot nem szabad követni.

 

Nem az a lényeg, hogy mit, hanem az, hogyan

Nem az a fontos, hogy a gyerek „jó tanuló-jó sportoló” legyen és mindenben, hanem az, hogy valamit komolyan csináljon. Azért, hogy megtanuljon tanulni, küzdeni, versenyezni. Mindegy hogy miben, lehet bármi, csak az a lényeg hogy legyen valami amit komolyan csinál.

Mert később ha abbahagyja vagy kiábrándul a sportból/hobbiból, megmarad a képesség benne hogy sikeres legyen.

 

Az iskola sokba kerül

Folyik a társadalmi vita hogy ingyenes legyen-e a felsőoktatás vagy sem, ingyenes-e az ingyenes felsőoktatás vagy sem. Tény: akár van tandíj akár nincs, az egyetemista élet sokba kerül. Albérlet, könyvek, szórakozás, magántanár, számítógép. Ezt csak a szülő tudja támogatni.

Sajnos megalkudni nem lehet: ha a gyerek tanulás mellett dolgozik (mert anyagi kényszer), akkor pont a lényegre nem lesz ideje, azaz a tanulásra. Ha pedig nincs pénz az egyetemre, akkor elvesznek az értékes évek, és hátrányból indul a gyerek.

(Persze a tanulás megfinanszírozása nem egyenlő a kicsapongó életmód megfinanszírozásával.)

 

 

Karrier vagy család?

Örök kérdés, hogy a szülő inkább töltsön több időt gyerekével, vagy inkább csináljon karriert, ami által anyagi jólétet tud megteremteni gyermeke számára.

Az már világos, hogy egy véglet sem jó. Nem jó, ha a karrier építés azzal jár, hogy az apját a gyerek csak fényképről ismeri. És az sem jó, ha lemond a karrierről, hogy aztán a szegény anyagi lehetőségek miatt Tesco pénztáros legyen a kölökből.

A megoldás valahol középúton van.

Természetesen az az ideális, ha a gyerek mindkettőt megkapja.

Azonban fontos kitétel, hogy ha a kettő közül választani lehet, akkor inkább az anyagi háttér legyen meg. A jó iskola pénzbe kerül, azt nem pótolhatja semmilyen esti mese. Ha a szülő nincs annyit a gyerekkel mint szeretne, azért még tudnak közösen értékes időt tölteni, és a gyereknevelésre oda tud figyelni a nagyszülő, rokon, szomszéd vagy a bébicsősz.

 

Pályaválasztás

Hogyan segíthet a szülő az érettségizett gyerekének helyes pályát választani?

Tökéletes módszer nincs, de íme néhány gondolat.

Olyan pályát nem szabad választani, amit a gyerek nem szeret. Mert ha nem szereti, akkor az csak kényszer lesz, és egy nap rádöbben hogy elvesztegette az életét. Tehát nem szabad azért elküldeni informatikusnak, mert habár utálja a számítógépet, de ezzel lehet jól keresni.

Olyan pályát sem szabad választani neki, amit szeretne, de nincsenek meg hozzá az adottságai. Mert akkor csalódni fog – az egyetemen és majd később az életben alulmarad azokkal szemben, akik nem csak szeretik és értik is. Mondjuk arról álmodik hogy informatikus lesz, de a matekkal mindig nehézségei voltak.

(Ismerek olyan informatikust, akinek nem a matek az erőssége. De ő nem a többség.)

Aztán nem szabad olyan szakmát választani, amit csak magyarul, csak Magyarországon lehet csinálni. Két okból is: mert külföldre ki kell menni egyszer szétnézni, és mert Magyarország az EU tagja. Egyébként tisztelem a magyartanárokat meg az államigazgatási végzettségűeket, de ha a gyerekem egy nemzetközileg is elfogadott végzettséggel rendelkezik, akkor azért több lehetőség közül választhat (és most nem arra gondolok, hogy örökre elhagyja az országot).

Ami maradt, abból kell valamit választani.

Olyat célszerű, ahol a várható fizetés a legmagasabb. Nem azért, mert a pénz az úr, hanem mert  ahol van pénz, ott érték az ember. Szemben az olyan helyekkel, ahol minél olcsóbban foglalkoztatott „beszélő szerszám” lesz belőle.

Tehát várható fizetés.

Például ilyen alapon ne menjen pszichológusnak, bármennyire is érdekli.

Sajnos nehéz megsaccolni, hogy mi lesz 10 év múlva. Lehet hogy biotechnológiai forradalom lesz, és megugrik a biológusok iránti kereslet. Vagy nem, és lecsökken.

De azért a mai átlagfizetések és a betöltetlen állások száma szakmánként azért segíthet támpontot adni.

 

Diploma

Magyarországon talán kevéssé közismert dolog, de a világban azért úgy van, hogy diploma és diploma nem ugyanaz. A diploma annyit ér, mint amennyit az azt kiállító iskola. Hiába gürcöl végig 4-5 évet a gyerek és szerez felsőfokú végzettséget, ha utána azzal nem jut be állásinterjúra.

Tehát olyan iskolába kell küldeni – és csakis olyan iskolába – amelyik jó hírű és erős. Gyenge iskolába akkor se menjen, ha fizetnek érte.

Jó hírű = nemzetközileg elfogadott diploma, olyan diploma amit a munkáltatók örömmel fogadnak.

Ha nem sikerül bejutni az erős egyetemre, akkor a gyenge vidéki alternatíva az max arra legyen jó, hogy jövőre újra próbálkozzon jelentkezni az erősbe.

 

Középiskola

Mivel a diploma az nagyon fontos a gyerek jövője szempontjából, az általános és középiskolának azt a szerepet kell játszani (olyan iskolákat kell választani), amely az egyetemre jelentkezést hivatottak felkészíteni.

Ez, és csak ez jelentse a kiválasztási feltételt. Pénz, távolság ne számítson.

 

Egyetem, buli, diplomamunka

Már korábban írtam, hogy a tudatos egyetemista már az egyetemi évek alatt elkezd tapasztalatot gyűjteni – például gyakornokként – hogy majd diplomával a kezében minél jobbak legyenek az esélyei állást találni.

Tehát az egyetemi évek nem csak a buliról kell szóljanak. Bulizni és kicsapongani kell, mikor máskor ha nem fiatalon, de azért tudni/tudatosítani kell, hogy a végén legyen diploma és szedjen össze a gyerek annyi tudást, amivel megáll a lábán az életben.

 

Jól neveltség, gyerekszoba, erkölcsök, tisztesség

Habár a fentiek java része pénzről, karrierről és anyagi boldogulásról szólt, azért nagyon fontos a gyerek sikeres emberré való nevelésében az erkölcsi nevelés.

Ennek két fontos oka van.

Az egyik az, hogy a pénz nem boldogít. Hiába lesz valaki sikeres és keres sokat, ha utána zűrök lesznek a magánéletében, válik, és végül teljesen összeomlik. Mit ér egy menő menedzser, ha 30 évesen túl van egy lábon kihordott szívinfarktuson, és ha az orvosa szerint sürgősen abba kell hagynia?

Hogy a sikerességgel párosuló pörgést, esetenként stresszt és a kihívásokat elviseljük, ahhoz szükség van erkölcsi tartásra és elvekre – ami az ember a gyermekkorából hoz.

A másik fontos oka, hogy a gyerekemből inkább legyen átlagos de becsületes ember, mintsem agyafúrt tolvaj, az az, hogy a sikerekhez vezető úton előbb vagy utóbb más emberekkel is össze kell dolgozni. Vagy a főnökével, vagy a munkatársaival, vagy a beosztottaival.

A lényeg az, hogy ha valaki sikeres, akkor nem csak a szakmájában kell jónak lennie, hanem egyébként egy szerethető munkatársnak, példaképnek, vezetőnek kell lennie. Az meg nem erkölcsök nélkül.

 

És ami kimaradt:

Pénzügyi ismeretek

Kis hazánkban a pénzügyi ismeretek oktatása a béka feneke alatt van. Éppen ezért – függetlenül hogy közgazdász vagy vadakat terelő juhász lesz a gyermekemből – megtanítanám a pénz helyes kezelésére.

Mondjuk arra, hogy tudja, mi a különbség a fogyasztási hitel és a lakáshitel között. Meg hogy nem az a hitel a legjobb, amelyiknek a havi törlesztője a legalacsonyabb. Meg hogy melyiket érdemes választani egy 5% kamatozású állami kincstárjegy, 5% növekedéssel kecsegtető befektetési alap, vagy egy eddig mindig 5%-ot növekvő részvény között.

Címkék: jövő karrier felvételi

A bejegyzés trackback címe:

http://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr315452917

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

raki 2013.08.09. 16:25:04

"
Pályaválasztás
(...)
Olyat célszerű, ahol a várható fizetés a legmagasabb. Nem azért, mert a pénz az úr, hanem mert ahol van pénz, ott érték az ember. Szemben az olyan helyekkel, ahol minél olcsóbban foglalkoztatott „beszélő szerszám” lesz belőle.
Például ilyen alapon ne menjen pszichológusnak, bármennyire is érdekli"

1.
Azért ezek súlyos szavak, főleg a pszichológusos példa. Lehet, hogy visszaolvasva talán Te sem értesz egyet velük.

Ha tehetséges a gyerek és nem nevelték félre, akkor a tehetsége, a tudása utat fog találni magának. Ha pszichológusnak tanul, de közben kiderül, hogy váltásra van szükség ( akár belső, akár küldő okból ), akkor meg fogja találni a megoldást. És a pszichológiai ismereteit fel fogja használni az életben ( utalhatnék itt Steve Jobs Kalligráfiai tanulmányaira, ami akkor még céltalannak látszott, de később fel tudta használni. Lásd: www.youtube.com/watch?v=VHWUCX6osgM Jobs beszéde 7:40-től kezdődik ).

Persze, ha félrenevelték vagy csekélyebb képességei vannak, akkor ez nehezebben/sehogy sem fog neki sikerülni, mint ahogy egy olyan munka végzése is, amihez nincs kedve, tehetsége, de ha jól végezné, akkor sok pénzt kapna érte.

Szóval, szerintem a legtöbb, amit tehetsz a gyereked pályaválasztása érdekében, az a jó nevelés, meg hogy az adott pillanatban a jó gének kerüljenek kiválasztásra :-).

2.
"Olyat célszerű, ahol a várható fizetés a legmagasabb"

Azt, hogy 20-30-40-50 év múlva hol lesz a legmagasabb a fizetés, azt elég nehéz kitalálni. Nem tudom, hogy neked a szüleid vajon 30 éve sejtették-e, hogy az IT ennyire fog majd pörögni? Ez ugye 1983 volt, amikor még a Commodore Amiga, minden idők egyik legjobb gépe sem jelent meg. :-)

akocsis · http://akocsis.blog.hu 2013.08.10. 07:16:57

1) Elhiszem hogy a pszichológia és a kalligráfia hasznos dolgok, de azért az más kérdés, hogy kalligráfiára tegyem fel a gyerekem életét.

2) Lehet, hogy nehéz előre látni ezeket a dolgokat, de azért mégiscsak a várható fizetésről beszélünk.
És nem 20-30-50 évről beszélünk.
Elég 10 év, aztán majd úgyis jön egy karrier váltás.
Az egyetem kiválasztásánál pedig elég 4 évre előre tervezni.
Azért az már megvalósítható.

raki 2013.08.10. 20:55:00

1.
"de azért az más kérdés, hogy kalligráfiára tegyem fel a gyerekem életét."

Miért, másik szakmára feltennéd az életét? Miért gondolod, hogy neked kell feltenned a gyereked életét valamilyen szakmára? Gondolom, te szereted az IT-t. Mi lett volna, ha neked a szüleid valami teljesen más dolgot választottak volna?

Persze, van olyan kérdés és időpont, amiben, amikor jobb, ha te döntesz. Pl, hogy mosson fogat este, hogy nézzen szét, mielőtt az úttestre lép stb stb. De egy szakma választása szerintem nem ilyen.

Az egyik legfontosabb dolog, amit a gyerek kaphat a szülőtől az a biztos családi háttér és szeretet. Ennek egyik része, hogy érzi, hogy a szülő bízik benne. Ez a legnagyobb érték.

Vagyis, hogy bízol benne, hogy helyt fog állni az életben és tudni fogja azt is, hogy ha hibázik is, te akkor is szeretni fogod.

Mert ha érzi ezt a bizalmat a háta mögött, akkor mer majd elegendőt kockáztatni és keresni, kutatni és így meg fogja találni magának az utat a sikeres élethez. Ha nem mer kockáztatni, hanem megy a kijárt utakon, ahol a nagy többség, akkor "beszélő szerszám" lesz belőle.

Szerintem ezek a dolgok százszor fontosabbak, mint hogy melyik egyetemre fog menni a gyerek.

2.
"Elég 10 év, aztán majd úgyis jön egy karrier váltás."
Ellentmondást érzek. Ha 10 év és eljön a karrier, akkor nem mindegy, hogy melyik szakmát választja? Aztán úgy is módosíthat.

3.
Ha érdekel, nézd meg a www.youtube.com/watch?v=0Kptz6qkPys filmet. Kb arról szól, hogy milyen dolgokat, döntéseket lehet a gyerekekre bízni.

raki 2013.08.10. 21:05:58

Csak, hogy egyértelmű legyek. Azzal természetesen mélységesen egyetértek, hogy a jó iskola, illetve a tanárai, természetesen, iszonyat fontosak.

Bármit is értsünk az alatt, hogy "jó iskola".