HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • sagabona: szia... elég régen született ez a bejegyzés, én csak most akadtam rá véletlenül. Érdekes dolgokat írsz, részben egyetértek az általad gondoltakkal, azonban pár dologban messze más a véleményem - ez ... (2018.10.19. 11:14) Gondolatfoszlányok a pályaválasztásról
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Gyakori szituáció: az ügyfélnek szüksége van egy szoftverre, a vállalkozó kifejleszti. A közös boldog évek elmúltával közösen a szakítás mellett döntenek. Ekkor jön a meglepő fordulat: a korábbi megállapodás alapján mindkét fél magáénak akarja a szoftvert.

Előre bocsájtom hogy nem vagyok jogász, viszont szakmai és nem szakmai körökben akkora a sötétség, hogy kénytelen vagyok írni róla.

A szerzői jog, a szellemi tulajdon jog kényes kérdés, külön törvény foglalkozik vele. A szerzői jog elidegeníthetetlen - ha Kovács Béla írta a szoftvert, akkor senki sem mondhatja azt, hogy nem Kovács Béla írta a szoftvert. Kivéve persze ha Kovács Béla mint a KatiPeti Bt alkalmazottjaként csinálta ezt, mert akkor a szoftver a KatiPeti Bt-é.

Amennyiben a szerződés nem rendelkezik tulajdonjogokról, szellemi jogról, úgy a szoftver - mint szellemi termék - a vállalkozóé, és az ügyfél használati jogot kap. Ami alapvetően addig tart, amíg a szerződés érvényben van.

Ha a szerződés rendelkezik a jogokról, akkor értelemszerűen a szerződésben szereplő klauzák érvényesek.

A következő alapesetek fordulnak elő az életben: szoftver bérlés, licensz szerződés, szoftver fejlesztés jogok átruházása nélkül, szoftver fejlesztés jogok átruházásával.

Szoftver bérlés
Az ügyfél egy létező szoftvert bérel havidíjas konstrukcióban, software on demand. A havidíjért cserében a szoftver használati jogát kapja. A konstrukció előnye, hogy ebbe bele szokták érteni a karbantartást és a szoftver után követést (új verziókat). Eközben a szoftver tulajdonjoga, a forráskódja, stb a vállalkozóé marad. Az ügyfél addig fizet, amíg szüksége van a szoftverre, a vállalkozó pedig szabadon újrafelhasználhatja azt.
Egy igen rugalmas és mindkét fél számára kedvező felállás.

Licensz szerződés
Az ügyfél a szoftver használati jogát vásárolja meg egy összegben. A használati jog lehet korlátlan, felhasználók számához kötött vagy bármi más módon meghatározott. Az ügyfél kap egy telepítő DVD-t és kész, a szoftver tulajdonjoga és forráskódja marad a vállalkozónál, aki azt újra felhasználhatja. A Windows licensz szerződése tipikusan ilyen.
Előnye hogy nincs folyamatos költség.

Szoftver fejlesztés jogok átruházása nélkül
Ez a klasszikus és legolcsóbb felállás. Az ügyfélnek minél olcsóbban kell a szoftver, ezért fizet a vállalkozónak. A vállalkozó kifejleszti azt és átadja. Az ügyfél megkapja a szoftverét és használati jogát, a szoftver tulajdonjoga a vállalkozónál marad, aki azt szabadon felhasználhatja.
Hátránya a vendor lock-in: mivel a tulajdonjog a vállalkozónál marad, a további fejlesztéseket csakis tőle lehet megrendelni, ezáltal monopolhelyzetbe kerül.

Szoftver fejlesztés jogok átruházásával
A vállalkozó bérben szoftvert fejleszt az ügyfél részére, ahol a munka végén a szoftver tulajdonjoga és forráskódja az ügyfélé lesz. Ezek után a vállalkozónak nem lesz joga a szoftvert eladni vagy újra felhasználni.

 

Mivel a tipikus ügyfél nem ért a szoftverhez, ezért úgy szokott vásárolni, mintha egy kiló krumplit venne, és akkor bizony a tulajdonjogok a vállalkozónál maradnak (akinek nem érdeke az ügyfelet felvilágosítani tulajdonjogi kérdésekben).

Sajnos ehhez az IT szolgáltató cégek annyira hozzászoktak, hogy akkor sem hajlandóak átadni a tulajdonjogot, ha az feketén-fehéren az általuk aláírt szerződésben benne van. Mivel a tulajdon azé, akinél a forráskód van ezért ők vannak erőfölényben - hiába 100% eséllyel nyerjük meg a pert, majd csak 1-2 év múlva kaphatjuk meg a szoftvert a bírói döntés után. Addig pedig az üzlet nem tud várni, tehát hiába van igazunk és csináltunk mindent jól, csapdába estünk.

Éppen ezért a vadbalkáni állapotokat megelőzendő a szerződésben nem csak a tulajdonjogokat kell tisztázni, hanem a forráskód átadását is. A forráskód átadása legyen része a szoftver átadásának, és addig ne történjen kifizetés, amíg minden kód és minden hozzá tartozó szakmai dokumentáció (tervek, specifikációk, adatbázis) átadásra nem került.

A vállalkozó részéről annyi aggály merülhet fel, ha átadja a szoftvert akkor mi a garancia a számlája kifizetésére? Előfordulhat, hogy amint az ügyfélnél van minden, minőségi okokra hivatkozva felmondja a szerződést és nem fizet semmit.
Ezt nagyon jól ki lehet védeni azzal, ha csak akkor adjuk át a forráskódot, ha az ügyfél kiadott egy minőségi tanúsítványt, azaz igazolja, hogy a szoftver megfelel az elvárásainak és az átadás után kész befogadni a számlát.

 

Mi a helyzet a külsős fejlesztőkkel?
Ha egy külső fejlesztő készít számunkra programot, akkor félreérthető lehet a szoftver tulajdonjoga: a külső fejlesztőt alkalmaztuk-e vagy szoftvert vásároltunk tőle órabérben? A legjobb az, ha a külső fejlesztő szerződésében külön kitérünk a tulajdonjog szabályozására. Ezen felül célszerű ügyfél oldalon biztosítani a szoftverhez szükséges infrastruktúrát, ahol a szoftver mindig meglesz, tehát nem tudja a külsős „elvinni" azt.

Ha nincs szabályozás a szerződésben, akkor azt kell megvizsgálni, a külsős inkább külső partnerként vagy inkább erőforrásként dolgozik-e. Ha erőforrásként, akkor ő kvázi munkavállaló, az ügyfél a munkaadó, és a munkavégzés során előállt szellemi termék (szoftver) a munkaadóé. Az órabéres elszámolás tipikusan azt sugallja, hogy az utóbbi esetről van szó.

 

Eladhatja-e a vállalkozó ugyanazt a szoftvert egy másik ügyfélnek?
Könnyen előfordulhat, hogy a vállalkozó kapcsolatba kerül ugyanabban az iparágban egy másik ügyféllel, akinek hasonló szoftverre van szüksége. Ha a tulajdonjog a vállalkozóé, akkor gond nélkül eladhatja neki.
Ha nem az övé, akkor jogilag nem teheti meg, de úgyis lesz egy másolata a szoftverről. Ezt az esetet nagyon nehéz kivédeni, hiszen ugyanaz a fejlesztő ugyanazt a problémát egy másik projektben feltehetőleg ugyanúgy fogja megoldani, tehát nehezen igazolható a lopás.

 

Hogyan legyünk bizonyosak benne, hogy tényleg a miénk a szoftver?
Még akkor is, ha a fentieket követi valaki, lehetnek meglepetések. Például a vállalkozónk nem teljesen professzionális módon a projektet részben vagy egészében egy alvállalkozóra bízza. A fővállalkozó és alvállalkozó közötti szerződésbe nem látunk bele. Előfordulhat, hogy az alvállalkozónak papírja van róla, hogy övé a szoftver, miközben a miénk is. Ezt azzal lehet megelőzni, ha nem engedjük a vállalkozónak alvállalkozók bevonását, vagy legalábbis az engedélyünkhöz kötjük (amit csak akkor adunk meg, ha mindent rendben találunk). Értelemszerűen a vállalkozótól elvárjuk, hogy a nekünk nyújtott biztosítékokat kéri az alvállalkozóitól.
Természetesen a szoftverkód átadásához való ragaszkodás nagyon jól megoldja ezt az esetet is.

További meglepetés lehet, ha a szoftvert egy licenszköteles eszköz segítségével állították elő, ne adj isten egy korábbi projektből emeltek át „ötleteket", amiknek amúgy a korábbi ügyfél a tulajdonosa. A projekt során írásban tisztázni kell, hogy a szoftver továbbfejlesztéséhez és használatához milyen további licenszek szükségesek, és a vállalkozónak nyilatkoznia kell arról, hogy ezeket maradéktalanul átadja a projekt keretében.

 

Mi a teendő, ha egy rosszul megkötött szerződés miatt a tulajdonjogok/forráskódok a vállalkozónál maradtak, de a szoftver túl fontos az üzletmenethez?
Tapasztalatból mondom, csak egy megoldás létezik: lemondani a létező szoftverről, és újraírni. Fájdalmas lesz, sokba kerül, az üzlet nem fogja megérteni hogy miért kell pénzt kiadni azért amit már egyszer kifizetett. De a nyeregbe került vállalkozó a tulajdonjogok kivásárlásáért extraorbitális árat szokott kérni, és a tárgyalások nem szoktak eredményre vezetni (még a civilizált nyugaton sem).
Aki nem akar ilyen helyzetbe kerülni, az nagyon figyeljen oda a szerződéskötéskor és átadáskor, hiszen később már nem lesz módja érdekei érvényesítésére.

 

Mi a helyzet a továbbfejlesztett szoftver tulajdonjogáról?
Sajnos vannak olyan nehézfejű IT szolgáltatók, akik szerint a továbbfejlesztett szoftver már egy másik szoftver, és ezért az ő tulajdonuk. Ez természetesen nem igaz, a tulajdonjog nem változik attól, hogy ki hányszor és miért nyúlt hozzá.
A legegyszerűbb azonban a szoftver fejlesztési szerződésben szabályozni a továbbfejlesztés kérdését is, leszögezve, hogy minden további fejlesztésre is ugyanazok a szabályok vonatkoznak. (ezzel nem csak a tulajdonjogot tesszük tisztába, hanem minden mást is)
Ezen kívül célszerű a szerződésben rögzíteni a változáskérelmi folyamatot, és a jövőben használt fejlesztési óradíjakat. Változáskérelmek úgyis lesznek, és mindenkinek kellemetlen lenne ha az óradíjak hirtelen megduplázódnának.

 

Mennyit ér egy szoftver szellemi tulajdonjoga?
Valaki szerint egy szoftver forráskódja 10-szer annyiba kerül, mint az előállítása. Ezzel szemben én azt mondom, annyit ér a szoftver, amennyit valaki hajlandó érte fizetni. Egy testreszabott egyedi szoftver esetén, ha az ügyfélnek nem kell, akkor a szoftver értéke 0 lesz, hiszen senki másnak nem adható el.
Ezt célszerű észben tartani, amikor ilyesmiről tárgyalunk.

 

Mi a helyzet akkor, ha a vállalkozó ingyen előállítja a szoftvert, csak a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokért kell fizetni?
Nagyon nem szeretem az ilyen konstrukciót. Az egyik probléma vele az, hogy tulajdonképpen a szoftver az övék marad: hiába kapjuk meg ingyen, csak használati jogot kaptunk, ami csak addig tart, amíg a szolgáltatásért fizetünk.
Másrészt pedig a szoftverrel kapcsolatos minőségi problémákat nem tudjuk hatékonyan orvosolni. Milyen követelésünk lehet egy ingyen kapott szoftverrel szemben? Semmilyen.
Éppen ezért azt javaslom, ha valaki szoftver+szolgáltatás csomagot vásárol, akkor gyakorlatilag írjon meg két szerződést, egyet a szoftverre és egyet a szolgáltatásra. Az árat is bontsa ketté, ne engedjen irreális bontásnak (ingyen ezt ha vaskosan fizetsz azért).

Címkék: it szoftver jog fejlesztés development szerzői intellectual property licensz right

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr665211227

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.