HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • sagabona: szia... elég régen született ez a bejegyzés, én csak most akadtam rá véletlenül. Érdekes dolgokat írsz, részben egyetértek az általad gondoltakkal, azonban pár dologban messze más a véleményem - ez ... (2018.10.19. 11:14) Gondolatfoszlányok a pályaválasztásról
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Avagy a dolgok pozitív oldala

Manapság sajnos sokan tapasztalják meg, milyen elveszíteni egy állást, milyen munkanélkülinek lenni. Habár a cégek oldaláról nézve ezek elengedhetetlen lépések a túléléshez (ahhoz hogy a többieknek megmaradjon az állása), az érintettek ezt esetleg nagy tragédiaként élik meg.

Szerencsére nem vagyok tapasztalt kirúgásban. Eddig egyetlen egyszer küldött el a cég ahol dolgoztam, és csak néhányszor fordult elő, hogy 3-6 hónapig munkanélküli voltam. Számtalanszor utasítottak el egy jó állástól, vagy tették lehetetlenné továbbjutásomat.

Visszanézve ezeket a dolgokat, egy fontos dolgot kijelenthetünk: minden egyes bukással jól jártam. Kivétel nélkül.

Amikor úgy döntöttem, hogy otthagyok egy állást, utána mindig lett jobb. Az egy szem munkáltató általi elbocsájtással is megkíméltek egy olyan munkától, ami fele annyira lett volna jó mint az utána következő, de sokkal több lemondással járt volna.

Minden egyes „bukásnál" végiggondoltam az okokat, a következményeket. Igyekeztem valamit tanulni belőle. Igyekeztem a következő lehetőségre megfelelően felkészülni, illetve megfelelőbb lehetőséget keresni.

Csak az jár rosszul, aki elfogadja a helyzet negatív voltát, és nem próbálja meg pozitívba fordítani. Aki csak búslakodik és a sült galambot várja, az sosem fogja elérni céljait.

Sokan jöhetnek a kegyetlen valóság dermesztő igazságaival: kell a munka mert nincs kenyérrevaló, diplomát és nyelvtudást nem lehet egyik napról a másikra szerezni, nem lesz varázsütésre a szakácsból mérnök (vagy manager).

Ez mind igaz, de ugyebár ezeket a vermeket saját magunknak ástuk, és mivel a verem már ott van tovább ássuk magunknak lefelé - na ezt a folyamatot kell megállítani. Nem szabad megalkudni a rosszal, inkább próbáljunk normális lehetőségeket keresni. Még ha nem is sikerül, de legalább megpróbáltuk.

Másrészt pedig igenis vannak lehetőségek. Igenis vannak, akik gyorsan találnak új munkahelyet, vannak akik idős korukban állnak neki nyelvet tanulni, vannak akik elindulnak egy új karrier útján, és vannak akik hétvégén levelező szakon lediplomáznak.

Nem biztos, hogy sikerülni fog, de ha nem próbáljuk, ha NEM IS AKARJUK megpróbálni, akkor biztosan nem fog sikerülni.

Élj úgy, ahol élni szeretnél.

Címkék: karrier pozitív úgy élj győztes vesztes élni szeretnél

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr75211241

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hesz Roland · http://rolandhesz.com 2009.08.03. 18:53:27

Egyetértek. Eddig mindig sikerült felállnom, tanulnom valamit és továbblépnem - még akkor is, amikor megkaptam a "neked könyyű, szerencsés vagy, bár nekem lennének ilyen lehetőségeim!" észrevételeket. Nem mindig sikerül a célt egyből eltalálni: tavaly ki akartam jutni Angliába, nem jött össze - talán jobb is, ki tudja, ha kimegyek Szeptemberben mi történik amikor bedőlt minden. Amikor elküldtek az MSCI-tól novemberben - gazdasági válság van - és nem voltak projektek, akkor beszálltam egybe ami nem fizetett - tanulni jó volt, és addig sem ültem otthon. 6 hónap után rájöttem, itt nem lesz alkamazotti állás, és csináltam egy céget, így már sikerült munkát szerezni. Ezután? Megpróbálok kezdeni valamit munkám gyümölcsével. Ha belebukom, akkor "ez volt életem legszebb két éve", ahogy a Szívek Szállodájában elhangzott. Segíts magadon és Isten is megsegít. De ha csak várjuk, hogy a Lehetőség vállon veregessen, akkor sokáig várhatunk.