HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • sagabona: szia... elég régen született ez a bejegyzés, én csak most akadtam rá véletlenül. Érdekes dolgokat írsz, részben egyetértek az általad gondoltakkal, azonban pár dologban messze más a véleményem - ez ... (2018.10.19. 11:14) Gondolatfoszlányok a pályaválasztásról
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Van 4 fejlesztőközpontunk Nyugat-Európában, 1 Indiában és 0 Kelet-Európában. Vagyis Magyarországon nincs, és nem is lesz. Miért?

Van 4 fejlesztőközpontunk Nyugat-Európában, 1 Indiában és 0 Kelet-Európában. Vagyis Magyarországon nincs, és nem is lesz. Miért?

Megpróbálom bennfentesként, objektívan leírni a helyzetet.

Na most a realitás az, hogy van elég fejlesztőközpontunk. Ezek jól működnek – sok szakember áll rendelkezésre, akik értik a munkájukat, megoldják a problémákat. Nincs konkrét kézzelfogható ok, ami miatt bármelyiket is be kellene zárni, és újra felépíteni Magyarországon. Az angol, francia, spanyol és egyéb informatikusok jól és keményen végzik a dolgukat. Se nem fair, se nem ésszerű egy tollvonással kirúgni őket.
Ha árat akarnánk csökkenteni, akkor inkább India felé nyitunk, csökkentjük a belsősök arányát, vagy meghúzzuk a nagy projekteket.

Igazából Kelet-Európa, és ezen belül Magyarország nem tud konkrét és nyomos érvet felmutatni arra nézve, hogy fejlesztő munkát kellene idehozni.
Ha egy bátor újságíró nekiszegezné a kérdést a vezérigazgatónak, hogy „Miért nem viszi a fejlesztést Magyarországra?” akkor a válasz őszinte rácsodálkozás lenne: „Miért? Elégedettek vagyunk a jelenlegi fejlesztőinkkel, nem tervezünk változást.”

 

Na jó, most tegyük fel, hogy esetleg MÉGIS szóba kerülne, hogy új informatikai központot létesítünk valahol. Tegyük fel, hogy ezen a meeting-en felállok, és azt mondom: Hungary! Mi lenne a reakció?

Magyarország az ismeretlen ország
Hazánkról mindenkinek Puskás Öcsi és a gulyás jutna eszébe. Esetleg valaki már járt itt munka vagy privát ügyben, ezért tudja hogy szép hely és akadnak kedves emberek. De senki sem asszociál az IT-ről Magyarországra.
Ha már Kelet-Európáról van szó, akkor először mindenkinek Lengyelország ugrana be a sok lengyel bevándorló miatt, Románia az informatikai fejlesztések miatt, esetleg Szlovákia az autóipar miatt.

Szakemberek hiánya
Jó kérdés, hogy a szakemberekből hiány vagy többlet van-e. De az biztos, hogy nehéz lenne találni megfelelő informatikusokat egy esetleg idetelepülő fejlesztő-központhoz.
Milyen embereket keresnénk? 10-15 év tapasztalattal rendelkező, angolul folyékonyan beszélő, egész Európára kiterjedő informatikai szervezetben hatékonyan működő mérnökre lenne szükség. A tapasztalat nagyobb része legyen autóipari és mainframe.
Nyugat-Európában ilyen emberekből Temzét lehet rekeszteni
J

Business case hiánya
A néhány üdítő kivételtől eltekintve nincsenek felmutatható, jól publikálható, példa értékű esetek, hogy egy multi ide hozta a fejlesztéseit, aztán milyen jól járt vele. Ellenben a szomszédos országoknak vannak ilyen sikertörténetei.
Sajnos ez olyan, mint a pénz: akinek nincs, nem is lesz, akinek van, az meg még többet csinál.

Ár
Ha már a pénznél tartunk, akkor érdemes leszámolni az illúziókkal. Egy új fejlesztőközpontnak mindenképpen olcsóbbnak kell lennie, mint a korábbinak. Soha nem vittek fejlesztést egy drágább országba, hogy majd jobb lesz a minőség. A minőség lehet jobb, de mindenképpen legyen olcsóbb!
A tények: aki olcsó szolgáltatást akar, az keletebbre megy, aki minőséget, az megáll Ausztriánál.

Negatív tapasztalat
Tud-e egy magyar fejlesztőközpont legalább olyan minőségben teljesíteni, mint egy nyugat-európai társa?
Ahhoz hogy ezt elhigyje egy cégvezér, először pozitív példákat szeretne látni. A nagy döntéseket nem egy tollvonással hozzák, és ha meg is hozták, csak lépésről lépésre hajtják végre. Egy projekt itt, egy projekt ott, létrehozni egy kis csapatot aztán megnézni, mit csinál. Kiszervezni ezt-azt, kipróbálni, hogy az új országban milyenek a lehetőségek. És ha majd ezek megnyugtatóan és jól mennek, akkor lépni egy nagyot.
Na ezek a kis lépések szoktak elbukni, amit követ a multi pánikszerű menekülése.

Konkrétan nálunk is, de máshol is ugyanaz a forgatókönyv játszódott le:
1) A cég Magyarországot választja lehetséges jövőbeli stratégiai célpont kiszervezésre vagy fejlesztésre
2) Kihelyez valamilyen munkát
3) Nagyok a remények, szépek a prezentációk
4) Elkezdenek jönni a problémák
5) 1-2-3 év múlva mindenki elégedetlen a minőséggel
6) Kilépnek az együttműködésből, a munkát elviszik valahová Nyugat-Európába

 

Ha már szóba került a kiszervezés…
Magyarország abból a szempontból szerencsés, hogy a CET időzónában van (mint az ügyfelek), és a magyar fejlesztő vízum nélkül dolgozhat Angliában. Ezek páratlan előnyök Indiával, Ausztráliával, Oroszországgal vagy Dél-Amerikával szemben.
Szakszóval ezt hívják nearshore-nak – nem offshore, mert nem a tengerentúlon van.
Megfigyelhető egyfajta trend, hogy az ügyfelek előnyben részesítik a nearshore megoldást az offshore-ral szemben, és visszahozzák a munkahelyeket Európába.

(Megjegyzés: a TCS és Satyam pont ezt a trendet meglovagolva hozott létre magyar telephelyet.)

Azt viszont látni kell, hogy a Service Center és a Development Center nagyon nem ugyanaz. A kiszervezés során létrejövő Service Center az olcsó munkaerőre épít, az alacsony tudásigényű munka áthelyezésével.
A Development Center ellenben valódi és teljes értékű fejlesztést csinál, kiváló munkaerőre építve.

 

Szóval ez a helyzet nagy vonalakban. Bízzunk benne hogy a helyzet változni fog, és a magyar eredményektől lesz hangos Európa. Addig pedig tanuljunk szorgosan és dolgozzunk keményen.

Címkék: magyarország fejlesztés kiszervezés offshore nearshore

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr75211292

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_16561 2010.01.28. 08:47:47

3) Nagyok a remények, szépek a prezentációk 4) Elkezdenek jönni a problémák 5) 1-2-3 év múlva mindenki elégedetlen a minőséggel ennek mi az oka szerinted?

Ismeretlen_102125 2010.01.28. 11:49:45

Hát ravasz kérdés. Talán azokat a magyar menedzsereket kellene megkérdezni, akiknek a kezében volt az üzlet, de hagyták leépülni. Ők feltehetőleg azt mondják, hogy a gonosz multi a hibás. Szerinted mekkora értelme van őszintén leirni ilyen eseteket részletesen? Könnyen konfliktust válthat ki, és nem biztos, hogy bárki tanulna belőle. Akkor meg felesleges.

activer 2010.01.28. 17:48:13

Bocsánat, de ismét az az érzésem, hogy lebecsülöd Magyarországot, a magyar IT-t és a magyar szakembereket. "Magyarország az ismeretlen ország" Biztosan nem az, Európa közepén van. "Hazánkról mindenkinek Puskás Öcsi és a gulyás jutna eszébe." Vagy Neumann. Vagy Rubik. Vagy a szép lányok. Kinek mi. "De senki sem asszociál az IT-ről Magyarországra." Ez igaz. "Románia az informatikai fejlesztések miatt" nem vagyok képben. milyen romániai IT fejlesztések? azt tudom, hogy Londonban a Outsourcing World-ön rengeteg román cég volt kint... bérmunkáért. "az biztos, hogy nehéz lenne találni megfelelő informatikusokat egy esetleg idetelepülő fejlesztő-központhoz.", "10-15 év tapasztalattal rendelkező, angolul folyékonyan beszélő, egész Európára kiterjedő informatikai szervezetben hatékonyan működő mérnökre lenne szükség. A tapasztalat nagyobb része legyen autóipari és mainframe." Ez megint nézőpont kérdése. Látom, hogy mennyi lelkes fiatal van, elég csak bemenni valamelyik műszaki főiskola vagy egyetem évfolyamára. Őket lehet nevelni, formálni, agyuk, mint a szivacs, lelkesek. Beszélnek angolul, németül, újabban kínaiul. Aki nem válik be, az lapát. 10-15 év gyakorlat? Az azt jelenti, hogy az emberünk 34-39 éves kb., és már az IT-n belül is erősen szakosodott tudása van ill. kell, hogy legyen/alakuljon (pl. diszkrét gyártási ipari logisztika, vagy egy akármilyen SAP modul stb.), azaz akiket Te keresnél, azt eleve a környezetedben, leginkább a versenytársaknál kellene keresni. Magyarországon így ebben a formában valóban maroknyi ember, ha akad. Nyugat - Európában nyilván nagyobb a kínálat, tehát ezzel nem kell, nem lehet versenyeznünk. (Ahogyan hatalmas hegyeink sincsenek síparadicsomoknak.) "Business case hiánya" A néhány kivétel alatt ugye azokat az apró fejlesztői központokat érted, mint a SAP Óbudán, vagy a Siemens PSE, vagy a Lufthansa-Systems és társaik? De pl. a Scansoft is Bp-en fejleszt, most csak ezek ugranak be. Pár éve olvastam valami ipari-automatizálási szközöket gyártó és azokra spec. szoftvereket fejlesztő nemzetközi cégről, ahol a menedzsment éppen azért rakta át végleg minden sw és egyéb fejlesztését Magyarországra (ráadául valamelyik vidéki városba), mert az itteni tudással és hozzáállással volt a legelégedettebb! "A tények: aki olcsó szolgáltatást akar, az keletebbre megy, aki minőséget, az megáll Ausztriánál." Huhhh... na ez nem semmi mondat. Ugyan miért ne tudna egy magyar fejlesztőközpontja versenyképes áron minőséget szállítani? Ezt tényleg így gondolod? Visszatérve a SAP-ra Óbudán: ott drágán csinálnak pocsék szoftvert és azt szórja szét a SAP a kb. 100 ezer ügyfelének??? "Tud-e egy magyar fejlesztőközpont legalább olyan minőségben teljesíteni, mint egy nyugat-európai társa?" Feltétlenül! Ne felejtsd el, hogy ez menedzsment probléma is! 1997-98-ban egy nagy, német tulajdonú, de nemzetközi szinten termelő cégnek dolgoztunk (nem IT cég), Szekszárdon volt a gyáruk. A lényeg, hogy nem kizárólag magyar menedzsment volt állandóan jelen, hanem pl. volt egy német tapasztalt gyártásvezető/menedzser, aki ott lakott, egyszerre felügyelt, tanított és ellenőrzött, és képzeld, kiváló minőségű termékeket gyártottak nagy kamiongyártó cégeknek. Mit szólsz? Szóval oda kell tenni a menedzsmentet is, meg a minőségirányítást is és lehet csúcsminőségű dolgokat csinálni, ahogy teszi is sok magyar (nem kizárólag) IT cég is. Ha pedig valaki fejlesztő központot szándékozna komolyan idehozni, akkor sok lehetősége van előzetesen tájékoztatást és segítséget kérni, ha IT-ről beszélünk, akkor www.ivsz.hu és már csinálják is.

Ismeretlen_16561 2010.01.28. 18:20:55

activernek sok mindenben igaza van. sztem ez így jó. a poszt is jó és activer véleménye jól kiegészíti azt egy másik nézőpontból.

Ismeretlen_16561 2010.01.28. 18:23:53

akocsis: igazad van abban, hogy akármilyen merész blogger is az ember, nem kell felesleges konfliktusokat gerjeszteni. én valahol az oktatás, a hozzáállás és a management közös felelősségnek tartom a kudarcokat. az, hogy a manager magyar, német, francia, az mindegy. látok én német vezetésű magyarországi informatikát is küzdeni...

Ismeretlen_102125 2010.01.29. 10:15:41

Örülök, hogy a másik oldal is megszólalt :) A post célja nem az volt, hogy lehúzzuk a magyar IT-s cégeket, hanem az, hogy megmutassam, egy IT manager egy globális cég európai központjában ülve hogyan látja a dolgokat. Lehet hogy a kép hamis, de ez az a kép, aminek jelentős hatása van a magyar informatikai cégek jövőjére. Csak egy példa, hogy Magyarországot mennyire ismerik: van egy kollégám (manager), aki szerint román vagyok - Budapest vagy Bukarest egykutya. Nesze neked 21. század, globalizáció, Európai Unióban! Business case-ek: Valóban vannak jól sikerült magyar beruházások, én még a megadott példákon felül is ismerek néhányat. Viszont, ami elgondolkodtatni: a Microsoft romániai központja, a Renault 2 fejlesztőközpontja Romániában. Nekünk is van egy kiszervezett helpdeskünk Bukaresten. Aztán lehetne egy listát írni azokról az esetekről, amikor egy multi (például mi) stratégiai partnerségre próbált lépni egy magyar céggel, kevés sikerrel.

Kollár László · http://devportal.hu/blogs/kollarlaszlo 2010.01.29. 19:47:11

Azt gondolom, hogy ugyanaz az ok áll mind a kettő mögött, túl drága, túl kevés és nem igazán jól képzett munkaerő, közepes infrastruktúra, gyenge nyelvtudás. Ez már kb. elég is. üdv Kollár László részletek itt: http://devportal.hu/blogs/kollarlaszlo/archive/2008/12/16/lovasnemzet.aspx

Hesz Roland · http://rolandhesz.com 2010.01.30. 18:50:24

Sajnos egyet kell értenem akocsissal, azzal együtt, hogy activer felsorolt néhány biztató kivételt. Nehéz a jó minőséget olcsón megtalálni. Aki tényleg jó, nyelveket beszél, meg minden, az sok esetben már pont külföldről tér haza, de ha nem is, akkor sem annyival olcsóbb mint a nyugati kolléga.

activer 2010.01.31. 15:50:49

Kedves akocsis, Kollár László és Hesz Roland, szeretném megkérdezni, hogy nektek, mint ISV-knek (ha azok vagytok) milyen szoftvertermékeitek vannak (ha vannak) külföldi piacokon, amik "hasítanak"? Elolvastam Kollár László lovas blogját, erre a Bizspark-ra talán azért regelt csak 16 cég, mert csak őket érdekli. A többiek, akik NEM MS technológiát használnak más programokban vannak azért mert más technológiában (pl. Enterprise JAVA) hisznek. Nekünk pl. nemrég járt le az IBM PartnerWorld ValuePack előfizetésünk. De van ilyesmije az Oracle-nek is, és ott van jópár magyar cég. No de visszatérve az eredeti kérdésre: mi 1992 óta szeretnénk "betörni" a külföldi piacokra, kevés sikerrel. Soha nem azzal volt a gond, hogy nem volt jó tachnikailag az, amit csináltunk. Voltak persze nagy bénaságaink, ráadásul az ún. kockázati tőkepiacon a 90-es években bizonytalan, kétes "cégekkel" sikerült (volna) összejönnünk, azt meg nem vállaltuk be. Mivel napi szinten ezzel foglalkozom (ISV-ként, saját termékekkel), ezért kijelenthetem, hogy saját termékkel még itthon is kutyanehéz kijönni, nemhogy külföldön. Kérdezzetek meg egy magyar Megatrend-et, Mikro Volán Elektronikát, Progen-t stb. arról, hogy milyen hatással volt/van rájuk a nagy SAP és itthoni partnerhálózata? Minden szoftverkategóriában van hazai és nemzetközi, nagy nevű megoldás már, nehéz ide betolni vmi újat. És bár marketingben szabály, hogy előbb saját kategóriát kell teremteni, de ez nemzetközi szinten megint csak nagyoknak megy (pl. Sony - walkman stb.) Szóval ez nagyon összetett probléma, és nem csak szoftvereseké, kérdezzétek meg a magyar borosgazdákat, mg-i árutermelőket, ruhagyártókat stb. Én nagyon szívesen elolvasok és elfogadok mindent olyan emberektől (l. Bojár Gábor - Graphistory c. könyv), akik tisztában vannak ennek minden ízével, de azt nem fogadom el, hogy azt mondja bárki is, hogy a magyar IT az jaj milyen rossz és drága! Oktatás: közületek ki az aki abból él ma, amit 5-10-20 éve megtanult az egyetemen/főiskolán? A főbaj az, amikor a fiatalokban nincs meg a szakma iránt szenvedély. Lehetnek csúcsoktatói, de ha nem érdeklődik, nincs benne motiváció, nincs benne hajlam az állandó önfejlesztésre, akkor veszett a dolog.

Ismeretlen_102125 2010.02.01. 10:18:52

@Activer: Mint tudod multinál dolgozok, nem ISV-nél, és ebből a szemszögből készült a post. Ha nem akarod, nem kell elfogadni a megjegyzéseket. Igazából mindegy is, hogy miket irogatok ide a blogra. Viszont az a nem mindegy, hogy a potenciális ügyfelek mit gondolnak a magyar ISV-król, és hogy akarnak-e velük üzletelni. Ps. Egy sztori a témához kapcsolódóan. Projekt indító meeting egy CEE-ben futó projekthez, aminek része egy szoftver beszerzés is. A beszállító már megvan - legalább 1000 km távolságra. Nyelvi problémák, support problémák. Óvatosan felvetem, hogy a szoftver nem bonyolult, esetleg szét lehetne nézni helyben is egy beszállító után. Mindenki bambán néz, aztán ugorjuk a témát.

activer 2010.02.01. 15:10:01

Kedves akocsis! A blognak az a lényege, hogy lehet rá reagálni, és ha a blog gazdája valami féligazságot ír, akkor azt el tudja ismerni és korrigálni tudja... Ebben a posztban több dolog is elgondolkodtató: - Te, mint magyar IT-s azonosulsz azzal, amit rólunk kintről ferdén látnak, és ráadásul még le is írod, egyetértesz a "kinti" gondolkodással. Ez azonban ettől még nem "tény". Ha legalább egy kivétel van (és ennél jóval több van), akkor már nem tény és nem általános és nem szabad ilyenformán írni róla. - a véleményedből az látszik, hogy Te sohasem leszel mondjuk egy "IT-s Andy Vajna", aki összehozza Mo-n a Korda Stúdió "fejlesztőközpontot" Etyeken. Mert Andy Vajna, nyilván dícséri/elismeri az otthoniak tudását akárhol jár és nem azonosul ebben a külföldi "managerek"-kel, akik esetleg csak a pusztára, a drágaságra, meg a lusta trehány magyarokra asszociálnak a "Hungary" (vagy hungry?) hallatán. Helyette felvilágosít ott is itthon egyaránt. (Az a Bukarest dolog nagyon gáz!) - a blog szerzője önmagát is leszólja, hiszen Te is magyar IT-s vagy, csak éppen most Ausztriától nyugatra vagy/dolgozol - de ugye ettől még Te az vagy, aki itthon is voltál? Azaz magyar IT-s, aki ha hazajön - írásod alapján -, akkor képtelen lenne a tudásával egy Mo-i IT fejlesztőközpontban dolgozni, mert nincs meg a tudása, drága és rossz minőséget produkál. Áll ez Rád? - Azt gondolom, hogy nagyon is számít mit írsz. Éppen azért olvassuk, mert érdekes, hasznos, ebből is tanulni lehet. Az pluszban jót tesz, ha ismered a "másik oldalt" is, és annak ismeretében írsz csak. Szóval próbálsz 360 fokban látni és úgy írni. Képzeld, el, ha a másik oldal (magyar ISV v. szoftveres) ilyesmiket blogolna "ááá, aki kimegy külföldre IT managernek egy nagy multihoz, annak nincs mersze itthon vállalkozni, mert nem tud semmi újat kitalálni! nem törekszik kivinni ezt az országot a kicsiségéből, csak tolja az amúgyis nagy külföldiek szekerét! " stb. Hogy érzenéd magad? - a magyar IT-sek is bizonyára sokat tudnának mesélni a "nagy nyugati" zseniális cégek menedzsereiről és húzásaikról. Szóval ha fejlesztőközpont és az tönkremegy, akkor az olyan mintha az étterem vezetője kizárólag a szakácsot hibáztatná, amikor be kell zárni az éttermet végképp. Zárjuk ezzel a mondatoddal, csak úgy, hogy Te is tedd hozzá a magadét: "Bízzunk benne hogy a helyzet változni fog, és a magyar eredményektől lesz hangos Európa. Addig pedig tanuljunk szorgosan és dolgozzunk keményen." Köszönöm!

activer 2010.02.01. 15:14:06

A sztoridat nem egészen értem. Magyarországon volt ez a meeting? Vagy "nyugaton"? Ha ott, akkor már ők sem jók? Nem értem.

Hesz Roland 2010.02.02. 11:57:02

Kedves @activer. "Hesz Roland, szeretném megkérdezni, hogy nektek, mint ISV-knek (ha azok vagytok) milyen szoftvertermékeitek vannak (ha vannak) külföldi piacokon, amik "hasítanak"?" Nem vagyok igazából ISV, viszont elég sok céget, fejlesztőt láttam közelről. Nem hasít termékem külföldön, de nem is emlékszem, hogy azt mondtam volna: én bezzeg, külföldön heti négy dobozt. Meg nem is a saját termékről volt szó, hanem arról, hogy egy külföldi miért nem pont Budapestre fogja hozni a fejlesztőközpontot. Amivel egyetértettem akocsis cikkéből: * Magyarország az ismeretlen ország: Nem vagyunk világszinten elismert IT hatalom. Szinte minden környező ország jobban teljesít ezen a téren (ismertség). Ez független a szakmai képzettségtől, ez arról szól, hogy hogyan látnak minket. Ezen változtatni persze lehet. * Szakemberek hiánya: Nehéz jó szakembert találni. Ez is így van. Olyat, aki szeretne fejlődni, van tapasztalata és tudása. Ennek persze több oka is van, mert ugye napi 10-12 óra munka után ki akar még aktuális szakirodalmat olvasni? A nyelvtudás meg majd talán, egyszer meglesz - jelenleg sajnos nagyon kevesen beszélnek akár csak angolt. * Business case hiánya: Néhány üdítő kivétel. Ott van például a prezi. Magyar termék, nemzetközi siker. Nem tudom mit csináltak, hogy így be tudtak törni, de azt jól csinálták. * Ár: Nem, nem vagyunk sokkal olcsóbbak - lásd még alább. "saját termékkel még itthon is kutyanehéz kijönni, nemhogy külföldön." Amit félreértesz, sem akocsis, sem én nem mondtuk, hogy könnyű. Tény hogy az Everest magas. És tény hogy nehéz megmászni. "a magyar IT az jaj milyen rossz és drága! " Nem milyen rossz és nem milyen drága. De nincs annyira olcsó, hogy ide jöjjön emiatt külön bárki is. A probléma az, hogynekünk nem csak a szlovákokkal, de az indiaiakkal is versenyezni kell. Nekem olyan árat mondtak az indiaiak, hogy nem hittem el, hogy van aki ennyiért megcsinálja. Én többet kaptam kézhez, mint amennyiért a cég adta az embert. Innentől kezdve vagy olcsóbbnak kell lenned - nem fog menni -, vagy valami olyat kell tudni, ami miatt ide jönnek. És, ami fontos, megtartani őket. Természetesen kizárólag a személyes tapasztalataimra támaszkodom, és elismerem, lehet, hogy nekem jutottak rossz tapasztalatok. Nekem pl. a multikról is más tapasztalataim vannak mint akocsis-nak :) "Bízzunk benne hogy a helyzet változni fog, és a magyar eredményektől lesz hangos Európa. Addig pedig tanuljunk szorgosan és dolgozzunk keményen." Igen, ez lenne a megoldás. Sőt, ha már hangos az eredményektől Európa, akkor is dolgozzunk és tanuljunk keményen. És még egy dolog: marketing. Megmutatni, bemutatni, terjeszteni, hogy itt is vannak értékes, jó dolgok. Te a magyar borászokat hoztad mint példa, hogy nem csak az IT nyög. Ők marketingelnek. Járnak konferenciára, kiállításra, rendezvényekre, és megmutatják magukat. És meg is látszik az eredménye, egyre jobban ismertek a magyar borok külföldön - olyannyira, hogy még év bora címet is rendeztek, sőt, két, talán három hónapja hallottam egy riportot, ahol egy amerikai borkereskedő mondta lelkesen, hogy már keresik a magyar borokat nála. Mellékesen, van egy email címed? Az enyém roland.hesz@gmail.com

Hesz Roland 2010.02.02. 13:52:33

Opsz. "olyannyira, hogy még év bora címet is rendeztek" ez helyesen "olyannyira, hogy még év bora címet is nyertek az USA-ban".

Ismeretlen_16561 2010.02.02. 15:09:07

akocsis: a "Projekt indító meeting egy CEE-ben futó projekthez..." kezdetű történetben látom, hogy a beszerzők mindenhol egyformák... ez egy költségoptimalizált világ, ami kár, mert én elsősorban szolgáltatásoptimalizáltnak szeretném, és csak ezután foglalkoznék a költségekkel. Ráadásul én is azt szeretem, ha a nagy cégek támogatják azt a környéket, ahova telepednek. Például a beszerzési politikában is. Ami ráadásul nem csak a CSR-prezentációban mutat jól, hanem -ahogy Te is említetted- kézzelfogható haszna is van.

Ismeretlen_102125 2010.02.02. 19:43:55

Activer: Ha gondolod beszélhetünk személyesen is vagy emailben, elvileg a mail cimeme megtalálod az adatlapon. A személyemet illető kritikádra had válaszoljak. Úgy látom, a magyar piacon, illetve a nemzetközi piacon lévő cégek másképp működnek valami miatt. Egészen másképp, és nem kompatibilisak. Ami az egyik helyen elfogadott, a másik helyen megbukik. Én a nemzetközi normákkal vagyok kompatibilis. Sokat köszönhetek szüleimnek és a magyar oktatásnak, de utána mindent külföldi cégeknél, külföldi főnöktől tanultam. Arról nem is beszélve, mennyit éltem/dolgoztam külföldön. Ilyen értelemben nem a magyar IT "terméke" vagyok, és magamat nem oda sorolom. Amikor hazaköltöztem, próbáltam a külföldön összeszedett ismereteket megosztani, kamatoztatni - de erre itthon senkinek nincs szüksége. Valóban igazad van, hogy itthon nem élnék meg a tudásomból :) Ellenben ez az a tudás, amikre a nagy cégeknél szükség van, és ami lehetővé tette, hogy egy csapatnyi angolnak magyar főnöke legyen :) Aminek talán - reméljük - országimázs hatása is lesz, legalábbis azok körében, akiknek eddig Európa ezen feléről csak a lengyel vizszerelők jutottak. A többi ponttal kapcsolatban: Az a kérdés, hogy a magyar IT-s cégek jól érzik-e magukat a jelenlegi helyzetben, és kiváncsiak-e a multik véleményére. Én próbálok segiteni, megvilágitani a másik oldalról, információt megosztani, esetenként helyi beszállitókat propagálok. Szerinted miről kellene blogolnom?

Ismeretlen_18109 2011.12.06. 05:48:59

Nem gondoltam volna, hogy erre a provokatív görbe tükörre (amelyik a Lajta másik oldalán már síktükör ;-) ilyen sokan ráugranak. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a porosz (magyar) iskolarendszer Don Quixote-i hogyan látják a teamplayert: Ez a vahur (a posztoló) a simabőrű (a Nyugat) mellé szegődött és még csahol is hozzá (posztok sorozatában ekézi a jó magyar kódereket)