El lehet-e dönteni objektív szempontok alapján, hogy egy menedzser jó vagy rossz?
El lehet-e dönteni objektív szempontok alapján, hogy egy menedzser jó vagy rossz?
Közismert, hogy egy menedzser interjú jelentős részben szubjektív. Az is tény, hogy egy jó menedzser egyik projektjén képes jó teljesítményre, miközben a másikban – más közeg, más ügyfél, más kihívások – már szenved. Ami megkérdőjelezi azt, hogy ő jó menedzser, hiszen a menedzser ismérve a teljesítmény.
Mindezek ellenére az az érzésem, hogy léteznek bizonyos objektív ismérvek, amik alapján objektív alapon megközelítőleg eldönthető, valaki képzett menedzser-e vagy sem.
Előre bocsátom, ez egy erősen HR-es kérdés, a HR nem a fő területem, a post célja nem a toborzás és a kiválasztás.
A post célja az észrevételem összegzése és konklúzió meghúzása, ami lehet éppen téves is. Ha valakinek hozzáfűzni valója van, azt várom sok szeretettel.
A cégnél ahol dolgozok, megfigyeltem azt, hogy vannak jobb és kevésbé jó menedzserek. Nyilván ez egy valamennyire szubjektív kérdés. Munkatársakkal beszélgetve viszont az jött le, hogy a többség ugyanazokat a személyeket látja jó menedzsernek, és ugyanazokat látja nehéz eseteknek.
Ezen túlmenően, ha van egy komoly probléma, amihez tanácsot kérek 2-3 vezetőtől, akkor az esetek többségében ugyanolyan, vagy hasonló tanácsokat kapok. Pedig azok a vezetők különböző közegben különböző területekért felelősek.
Mindez arra enged következtetni, hogy létezik valamilyen „közös tudás” vagy tapasztalat, amit ha tud az ember, akkor jó, ha nem, akkor pedig rossz. Ez a tudás objektív, tehát ugyanolyan problémával találkozva a különböző emberek ugyanolyan válaszreakciót kell hogy adjanak. Gondolom vannak eltérések vérmérsékletben, tűréshatárban, ott vannak a kulturális különbségek, de ettől függetlenül a reflexeknek meg kell lennie, és működniük kell. Ilyen például az, hogy jelentősebb informatikai esemény (szerver hiba, szoftver leállás, adatvesztés, stb) során a felelős IT menedzser mit tegyen (üzleti döntéshozók értesítése, munka azonnali megkezdése, átmeneti megoldás keresése, okok megtalálása, hosszú távú megoldás keresése, PCC).
Úgy gondolom, hogy nehéz eldönteni, ki a jó menedzser, de a jó menedzser mindenképpen rendelkezik ezekkel a reflexekkel. Ettől még nem lesz okvetlenül szakmailag sikeres (vannak egyéb tényezők is), de ezek nélkül biztosan nem az.
A tudás és a reflexek megléte objektív (tudja/csinálta vagy nem tudja/nem csinálta), tehát mérhető.
Hogyan határolható be ez a tudás? Igazából ezek közismert dolgok, amolyan iparági standard-ek, másik részük best practice. Talán úgy lehetne megfogalmazni, hogy olyan gyakorlatok ismerete, amikor standard helyzetre/problémára standard választ/reakciót adunk.
E mögött az van, hogy habár minden cég és minden állás különböző, de a kihívások nagyon is azonosak: összeomlik a rendszer, az ügyfél nem tudja megfogalmazni igényeit, a projekt terven felüli erőforrást igényel, a felhasználók nem ismerik eléggé a szoftvert, a felhasználók elégedetlenek a helpdesk-kel, túl sok hibajegy érkezik, a csapat nem eléggé motivált, stb.
A teljesség igénye nélkül itt egy lista:
- A menedzser képzett legyen a kommunikációban, tudjon emailt írni, telefonálni, értekezleteket szervezni és vezetni.
- Dűlőre tudjon jutni olyan emberekkel, akik vele ellentétes (szakmai) állásponton vannak.
- Értsen a pénzügyekhez. A projektet, az IT-t érintő kérdések sok esetben pénzügyi alapon dőlnek el (TCO számítás, ROI számítás, forecast).
- Fel tudjon venni és be tudjon építeni új csapattagot.
- Képes legyen tőle eltérő gondolkodású, más kultúrája, más hátterű emberekkel hatékonyan együtt dolgozni.
- Képes legyen kompromisszimus megoldást találni úgy, hogy a saját érdekei ne sérüljenek.
- PDCA
- Prezentációk készítése
- Priorizálni, beosztani az időt és az erőforrásokat
- Válsághelyzetet kezelni
- Majd a válság elmúltával PCC-t készíteni
- Célokat kitűzni és ezeket mérni
- Beosztottakat motiválni és fejleszteni
- Beosztottak feladatait megtervezni, delegálni, azt mérni
- Teljesítményről visszajelzést adni
- Projektvezetési módszertan mély ismerete
- Nem közvetlenül alárendelt csapatokkal együtt dolgozni
- Mátrix szervezetben hatékonyan érvényesülni
- Jelentéseket írni, látható és átlátható lenni
Hogyan lehet szert tenni erre a tudásra? A legjobb tanár az élet, azaz a tudás akkor biztos, amikor a menedzser ezeket közvetlenül átélte, és a megfelelő módon kezelte is az esetet. Ehhez nyilván megfelelő állásban kellett lenni hosszú évekig. Az is hasznos lehet, ha az ember olyan főnök mellett dolgozott, aki ezeket jól csinálta. A tanfolyam is szóba jöhet. Amit kevéssé hiszek, ha valaki könyvből/internetről tanulja meg ezeket a dolgokat.
Hogyan mérhető, hogy valaki birtokában van ennek a tudásnak? Szerintem az, hogy a felsorolt rutinokat valaki ismeri vagy nem, eléggé egzakt, és könnyen eldönthető célzott kérdésekkel.
Persze a legkomolyabb ismérv az, amikor valaki már élesben bizonyított a főnöke szeme előtt. Vagy ha nem ott, akkor egy korábbi projektben vagy egy előző cégnél.
Utolsó kommentek