HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • 232323: Szóval managernek jó lenni, akkor dől a nagy lé, felelősség meg számonkérés sehol. Krém. (2019.10.31. 15:24) Kirúgják-e a menedzsert ha hibázik?
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Rövid eszmefuttatás a Digitális Magyarország Program vitairatról.

Rövid eszmefuttatás a Digitális Magyarország Program vitairatról.

A vitairat itt olvasható: http://www.nfm.gov.hu/data/cms2085344/digitalis_magyarorszag_program_vitairat.pdf

Mint multinál dolgozó emberke, a teljes magyar gazdaságra, IKT szektorra és a KKV-k problémáira nem látok rá, emiatt nem akarom minősíteni a vitaanyagot. Nekem úgy tűnik, hogy a dokumentumot igyekeztek jól kidolgozni, az állapotokat korrekt módon leírni.

Mivel a magyar IKT szektor versenyképessége szívemnek nem közömbös, nagy izgalommal nyitottam meg a linket és kerestem a NAGY ÁTTÖRÉS tervét.
Aztán a dokumentum átolvasása után nem lettem sokkal nyugodtabb – bizonyára mert ez egy vitairat, és az áttörést nagy a vita során dolgozzák ki.

Alapos elemzés helyett inkább belecsapnék a lecsóba és kiemelnék pár pontot + észrevételeket.

Oktatás

Valamiért minden IKT cégvezető az oktatásra panaszkodik. Egyrészt egyetértek abban, hogy a magyar oktatási rendszer jobban követhetné a piaci igényeket, azaz ne íróasztal mögül döntsék el, mennyi matematikust, bölcsészt vagy tanárt képezzenek. Másrészt a diplomás pályakezdő valóban megkapja a munkába álláshoz szükséges tudást (elsősorban a soft skillekre gondolok). Úgy érzem, hogy a helyzet nem annyira rossz, a felsőoktatási intézmények felismerték e célokat és partnerek, mi több tudatosan keresik a kapcsolatot a piaci szereplőkkel.

Másrészt nem értek egyet a kijelentéssel, hiszen miközben az IKT vezetők nem találnak megfelelő munkaerőt, aközben sok a munkanélküli informatikus – és nem azért, mert ne tudna megtanulni új dolgokat.

Feltenném a kérdést: ha tegyük fel az oktatási reform sikerrel jár, és az IKT szereplőinek tetsző diplomások jelennek meg a munkaerő piacon, fog-e az bármit is változtatni a jelenlegi helyzeten?
Mert szerintem nem nagyon fog.

Ettől függetlenül bármilyen kis előrelépés az oktatás terén hasznos lesz hosszú távon, tehát előre azzal a reformmal.

Digitális átállás, 100%-os szélessávú lefedettség

Sajnos a dokumentum jelentős részében a digitális írástudatlanság visszaszorítását mantrázza. Elsőre valóban jó ötletnek tűnik, de ha az ember jobban belegondol, nem igazán lát ebben kitörési pontot.

Ott volt például a mobil telefon lefedettség. Magyarország nagyon hamar eljutott a közel 100%-os lefedettséghez, miközben a nagy és gazdag nyugati országokban csak a nagyvárosokban és azok környékén volt térerő.
Lett-e ebből bármilyen gazdasági előnyünk? Semmi.

A 100%-os lefedettség csak annak jó, aki az adott szolgáltatást nyújtja. Nem az IKT szektor versenyképességét növeli, hanem csak a piacot – azt a piacot, amit aztán majd a külföldi cégek fognak lekaszálni. Nekik jó lesz és köszönik szépen.

Meg tudná valaki, mi az érv a 100%-os szélessávú lefedettség mellett? Ki az, akinek nincs ma elégséges internet kapcsolata?

Nem hiszem hogy létezne olyan magyar vállalkozás, aki azért nem tud előbbre lépni, mert a helyi szolgáltatója nem ad elég gyors netet.

Akinek szüksége van rá, annak ma is van. Akinek nincs szüksége rá, annak holnap se lesz rá szüksége.

Távmunka fejlesztésének támogatása

Az elgondolás jó, de a távmunka legnagyobb akadálya nem a technológia. 10 évvel ezelőtt is léteztek olyan technológiák, amivel lehetett otthonról dolgozni – és ezek ma is léteznek.

Nem tudom mennyire lesz hatékony a gazdasági ösztönzés, és hogy ennek hatására mennyire fognak megváltozni a magyar vezetők, akik a távmunka kerékkötői.

eEgészségügy

Más országokban az egészségügyi fejlesztéseket nevezték a válságból kilábalás útjának. Szóval szerintem ebben van realitás, csak azt a fránya „e” betűt kellene az elejéről leszedni, nagyon marketing-szagú.

Számos elképzelést tartalmaz a dokumentum, ezek nagy része sajnos céltalannak tűnik. Ha a „hogyan költsünk el sok pénzt” helyett ROI alapon közelítenénk meg a kérdést, sokkal jobb lenne.

A vállalkozások versenyképességének emelése

Erre lettem volna a legjobban kíváncsi, ehhez képest mintha elmaszatolódott volna. Van motiváció és képzés, illetve hitelprogram. Szó se róla, mindez jó dolog, de nem tartanám kitörési pontnak. Az állami hitelprogram különben is kérdéses hatékonyságú.

Minősítések

Sajnos a dokumentum túl sok helyen emlegeti megoldásnak azt, hogy minősítéseket, minősítő szervezeteket kell létrehozni. Annak ellenére, hogy ezek elméletben tényleg jó ötletek lehetnek, de a korrupció kockázata miatt sokkal jobb lenne a piacra bízni a szelekciót.

Kreativitás fejlesztése és támogatása

Jó lenne konkrét számadatokat látni más országok hasonló terveiről, hogy ott ezek a programok mennyire lettek sikeresek.

Szoftvergyártás és export

Szintén fontos terület, de a megoldásként kínált inkubációs programot kevésnek érzem. Az inkubációs programra szükség van, de ez egy alapvető természetes dolog, nem pedig rendkívüli áttörés.

Az állam egyszerűbb, átláthatóbb, olcsóbb és hatékonyabb működése

Nem biztos, hogy egy IKT szektor hatékonyságát növelni kívánó dokumentumnak a kormányzati fejlesztésekről kéne szólnia. Értem, hogy az állam szerepvállalása a piacon túl nagy, és ezért a kormányzati beruházások jelentik az érintett cégek bevételének jelentős részét.
De jobb lenne, ha a nemzetközi és piaci versenyről beszélnénk, nem az állami hatékonyságról.

Összegzést nem tennék – ez egy vitaanyag, lássuk mi lesz belőle.

Címkék: magyar magyarország program digitális

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr135211441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_102125 2010.11.19. 16:26:25

Update: Az Index http://index.hu/tech/net/2010/11/19/magyarorszagon_kiemelkedoen_gyors_az_internet/ cikkéből kiderül, hogy miért akarjuk növelni az internet sebességét: hogy utolérjük Romániát.

Endre · http://kereses.blog.hu 2010.11.20. 09:45:51

"aközben sok a munkanélküli informatikus – és nem azért, mert ne tudna megtanulni új dolgokat." Hol vannak ezek a jól képzett munkanélküli informatikusok?

Hesz Roland 2010.11.20. 16:29:38

Hát, lássuk be, a felvételin egy pályakezdő rögtön elvérzik "gyere vissza ha van már gyakorlatod". Így viszonylag nehéz elindulni.

Ismeretlen_102125 2010.11.22. 10:29:41

Ismerek pályaelhagyó informatikust. Érdemes azt végiggondolni, hogy mi zajlik itt: - Próbálunk olcsók lenni, olcsó informatikusokkal kecsegtetni a multikat - Shared Service Center-eket idevonzani - Az SSC-knek olcsó informatikus kell (tipikusan pályakezdő vagy a karrierje elején álló) - Amint az olcsó informatikusból az évek múlásával tapasztalt és drága informatikus lesz, már nem kell senkinek, ilyen munkahelyből kevés van
süti beállítások módosítása