HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • sagabona: szia... elég régen született ez a bejegyzés, én csak most akadtam rá véletlenül. Érdekes dolgokat írsz, részben egyetértek az általad gondoltakkal, azonban pár dologban messze más a véleményem - ez ... (2018.10.19. 11:14) Gondolatfoszlányok a pályaválasztásról
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Mind az Agilis Szoftverfejlesztők Egyesülete, mind a Magyar Projektmenedzsment Szövetség Agilis tagozata felvetette az eszmék további terjesztését, mint potenciális 2011-es tevékenységet. Utánanéztem, hol áll az agilitás és tényleg az ismertség jelenti-e a legnagyobb kihívást.

Mind az Agilis Szoftverfejlesztők Egyesülete, mind a Magyar Projektmenedzsment Szövetség Agilis tagozata felvetette az eszmék további terjesztését, mint potenciális 2011-es tevékenységet. Utánanéztem, hol áll az agilitás és tényleg az ismertség jelenti-e a legnagyobb kihívást.

Amikor arról beszélünk, hogy az agilitást, az agilis módszertanokat terjeszteni kell, akkor igazából jó lenne tudni, pontosan hol állunk most, és milyen ismertséget célzunk meg jövőre. Kik azok, akik még nem ismerik az agilitást?

Ehhez megpróbáltam összeszedni, hogyan alakult az agilitás ismertsége időben.
Mivel én magam nem rendelkezek ilyen felmérésekkel, az interneten kutattam. A találatokat egy ábrán szemléltetem, ahol a vízszintes irány az idő, 2001-től elindulva (Agile Manifesztó mint nulla pont) a jelenig. A függőleges irány azt jelzi, hogy az adott felmérésben a válaszadók hány százaléka fejleszt agilisan.

Az eredmény ez lett:

Az adatok (forrásmegjelöléssel) itt tekinthetők meg.

A grafikon nagyon meglepő alakú: a kezdeti ismeretlenség után 2007-re az agilitás jelentős ismertségre tesz szert. 70% azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenki ismeri és használja. 2008-tól viszont zuhan a módszertanok ismertsége, és eljutunk a Forrester Research 2010-es felméréséhez, ahol már csak a megkérdezettek 35%-a fejleszt agilis módon.

Először azt hittem, hogy ez nonszensz, de valaki más is csinált egy hasonló tanulmányt, hasonló eredménnyel:

Itt is jól látható, hogy van egy felfutás (learning curve?) 2007-ig, majd 2008-tól 30% körülire esik vissza.

Mi állhat a háttérben? Az nyilván képtelenség lenne, hogy aki 2007-ben még ismerte az agilis alapelveket, az 2008-ra elfelejtette.
Azt is nehéz lenne elhinni, hogy 2007-ig mindenki lelkesen bevezeti az új eszközöket, majd kiábrándul belőlük és visszatér a vízesés modellhez.

A magyarázat feltehetőleg ott van, hogy a különböző felmérések eltérő kérdésekkel operáltak, a kérdések feltevése pedig erősen eltérő válaszokat eredményez. Például nem mindegy, hogy programozókat vagy informatikusokat kérdeznek meg, hiszen az informatikus magában foglalja a rendszermérnököket, menedzsereket és CIO-kat is.
Az sem mindegy, hogy azt kérdezzük meg, a válaszadó ismeri-e az agilis módszertanokat, használ-e agilis eszközöket, vagy az általa használt fejlesztési módszertan agilisnak nevezhető-e.
Az sem mindegy, hogy „nálunk van agilis projekt” vagy „agilis módszertan szerint fejlesztek”.
Mint ahogy az sem, hogy IT szolgáltató (beszállítói oldal) vagy ügyfél oldalon ülő informatikusokat kérdeznek meg – nyilván a realitást az utóbbiak válasza jelenti, míg az előbbiek inkább a vágyaikat fogalmazzák meg.

Úgy vélem, hogy 2007-ig a felmérések inkább a módszertan ismertségére összpontosítottak (az informatikusok hallottak-e róla és átvettek-e ezt-azt), majd 2007 után a gyakorlat került középpontba (milyen módszertan szerint halad a projekt).

Ezért szétnéztem, hogy hátha van valaki, aki évről évre ugyanazokat a kérdéseket tette fel, és ennek mi lett az eredménye. Íme a Forrester Research grafikonja:

Itt már látható a folyamatosság és a terjedés, de a többi felméréshez képest nagyon alacsonyak a számok.

3 dologra hívnám fel a figyelmet:

1) A Forrester grafikonja azt sugallják, hogy a bevezetés gátja nem az ismertség. A „Not aware” oszlop szinte elhanyagolhatóvá olvadt. Ez különösen igaz lehet annak fényében, hogy bizonyos felmérések szerint az agilitás már 2007-ben elérte a 70%-os elterjedtséget - ennél nagyobb ismertségre nincs is szükség.

2) Annak ellenére, hogy az informatikusok 35%-a agilisan fejleszt (lásd Forrester), ha a nagyvállalati környezetben az informatikai vezetők véleményét nézzük, a helyzet elég rossz: csak 22%-uk használ valamilyen agilis fejlesztési modellt, szemben a kis- és közepes vállalatok (US definíció szerint) 44%-ával. Nem hiszem, hogy a nagyvállalati IT menedzserek a kkv-s társaiknál kevesebbé lennének tisztában a módszertanokkal, és ne vettek volna részt legalább egyszer egy „Agile 101” előadáson. Érdemes lenne a miért-en elgondolkodni.

3) Agile Manifesto 2001 óta létezik, SCRUM pedig még régebb óta. Eltelt több mint 10 év. 10 év nagy idő, és ez még mindig csak 35%-ról és 22%-ról beszélünk. Összehasonlításképpen: az internet használat 10 év alatt 50%-os penetrációt ért el. A terjedés túl lassú, valamilyen oknak kell állnia a háttérben.

Úgy érzem, hogy az elmúlt 10 évben az elmélet alaposan körbe lett járva. Kialakult a SCRUM Master képzés, vannak minősített tanácsadók és oktatók. Nem hiszem, hogy magával az ismertséggel gondok lennének.

A hiányt ott érzem, hogy a megismerés („Aware but not using”) után hogyan lesz sikeres a bevezetés („Already using”). Erről valahogy keveset hallani/olvasni.

Márpedig az öltönyös döntéshozókat pontosan azzal lehet elijeszteni a témától, ha Google-ről összevadászott 10 éves üres eszmefuttatásokat tolunk az arcukba (cég logo a jobb alsó sarokban) a gyakorlati megvalósítás helyett.

Címkék: módszertan agilis

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr245211452

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

http://www.usb3.hu · http://www.usb3.hu 2010.12.13. 15:09:52

érdekes cikk és egyben nagyon tanulságos is.

Ferenczi Szabolcs 2010.12.13. 21:15:52

,,Mi a gátja az agilis módszerek elterjedésének?" Talán az, hogy bár az ,,agilis módszerek" a legjobb szakmai fogások egyfajta gyűjetményét (best practices) takarja, amit valamilyen érték létrehozása érdekében érdemes alkalmazni, azaz egy merő gyakorlat, ezek terjesztáse nem a módszer mívelésén keresztül történik.

Ismeretlen_16561 2010.12.14. 12:13:23

Azt hiszem, hogy a terjedésnek az egyik gátja, hogy még mindig nagyobb a KONTRA mint a PRO. Az agilitásra "áttérés", mint minden változás, félelmet generál. Ráadásul az érintett informatikusok sokszor még azt sem látják be, hogy sok problémájukat pont a jelenlegi módszer okozza. Addig pedig, amíg nem érzik a változtatás szükségszerűségét, nem is lesz változás. Így ebben az esetben szerintem az egyik első lépés, hogy elérjük ezt az érzést. Az internet, és az ott megjelenő újdonságok azért terjednek el gyorsan, mert HASZNOSAK. Mert van egy csoport, aki hirtelen célközönségnek érzi magát. Sokszor minden különösebb reklám nélkül. Ha az agilis módszerek nem, vagy nem elég gyorsan terjednek, akkor a másik gát a haszontalanság lehet. Ezért szerintem a második fontos lépés a hasznosság bebizonyítása. Ami még eszembe jut, hogy az agilitás esetleg túl messze van a jelenlegi állapotoktól. Ezért nem rögtön agilizálni kell, hanem megismerni, most hol tart az IT csapat és felmérni, milyen utat kell bejárniuk az agilitásig.

Ferenczi Szabolcs 2010.12.14. 15:55:40

Holden! Attól tartok, az agilitásra való ,,áttérés" legtöbbször maga nem agilis. Azaz jellemzően rögtön az ,,áttérésnél" egy vízesés-szerű tervez(ge)tés történik. A nagy ugrás. Specifikálással. Az pedig úgy igen nehézkesen megy. S jogosan alakul ki félelem. --- Mint utaltam rá, az agilis módszer egy merő gyakorlat: egyszerűen csinálni kell. Kis lépésekben: Kicsit tervezünk, kicsit lépünk, értékelünk, levonjuk a tanulságokat (azaz tanulunk a megtett lépésből), aztán megint kicsit tervezünk, kicsit lépünk, stb. Ekkor a ,,félelem" nem bír kialakulni. Mert nincs nagy ugrás. Nincs mitől félni.