HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • sagabona: szia... elég régen született ez a bejegyzés, én csak most akadtam rá véletlenül. Érdekes dolgokat írsz, részben egyetértek az általad gondoltakkal, azonban pár dologban messze más a véleményem - ez ... (2018.10.19. 11:14) Gondolatfoszlányok a pályaválasztásról
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Budapestország, kicsi a piac, mindenki ismer mindenkit. Vagy mégsem?

Budapestország, kicsi a piac, mindenki ismer mindenkit. Vagy mégsem?

Valaki azt mondta nekem a napokban, hogy a piac kicsi és mindenki ismer mindenkit.

Ez valahol igaz. Országunk sajátosságai miatt az informatikus, ha stabil, biztos és jól fizető állást akar, akkor a székesfővárosban a legjobbak az esélyei.

Vidéken nőttem fel, vidéken próbáltam elhelyezkedni, konkrétan tudom, hogy kevés IT állás van. Egy átlagos kisvárosban van ugye a számítógépes bolt (számítógép összeszerelés), a közepes cégeknél kell rendszergazda, illetve igény van kisebb web site-okra. Nagyjából ennyi. Valljuk meg őszintén, ezeket a feladatokat egy technikus is el tudja látni. 40 km-en belül még nem csak, hogy projektvezetésre nincs szükség, de komolyabb szoftverfejlesztésre sem.

Számos vidéki fejlesztőközpont, fejlesztőcég van, de ez tipikusan nearshore: az ügyfél Budapesten van, a fejlesztés vidékre helyezésének gazdasági okai vannak.

A magyar gazdaságon belül jelentés részt képviselnek az állami, államközeli megrendelések. A nagy pénzek állami tendereken, minisztériumokból csorognak – és azok helyben is fognak maradni. Nálunk nem szokás, hogy egy budapesti tendert egy pécsi cég nyerjen meg.

Mindezeken felül a szakmai munkaközösség fővárosi. A tanácsadók oda koncentrálódnak, ahol a döntéseket hozzák, ahol a pénz van. Az informatikai konferenciákhoz Pestre kell utazni, itt találkozhatnak és cserélhetnek tapasztalatot a szakmabeliek.

A döntéseket a fővárosban hozzák, és nem kell részleteznem a „mi kutyánk kölyke” effektust. Akit ismernek és része a „klubnak” az sikeres lehet. Ennek megfelelően a „sikeres emberek” jól ismerik egymást. Minden mindennel összefügg.

(Ezért is éri meg jobban egy pesti egyetemen tanulni mint egy vidékin – az ember kapcsolatokat épít és szem előtt lesz.)

Mi a hiba a fenti leírtakkal? Sokminden.

A legfontosabb hiba az, hogy a piacot leszűkítjük Magyarországra, azon belül is Budapestre. Ez két dolog miatt végzetes:

1) Ha mi nem is, de a betelepülő multik felismerték, hogy Szeged, Győr, Kecskemét, Miskolc vagy Debrecen számos szempontból előnyösebb. Ezek a vidéki központok kiesnek a „klubból”, és Budapesttől független tudásközpontok épülnek.

2) Az EU csatlakozásunk óta a piac Írországtól Oroszországig tart, ezen a piacon kell(ene) a magyar cégeknek érvényesülni.

Igazából a 2. pontot érzem súlyosnak. Az EU csatlakozással egyrészt megnyitottuk a piacunkat mások előtt, másrészt pedig mi is lehetőséget kaptunk egy nagyobb, szélesen piacon való érvényesülésre. Ez ugye azt jelenti, hogy a mi belső piacunkra külföldi cégek próbálnak belépni - elvenni a teret a magyar kkv-ktől. Erre csakis egyféle válaszreakció létezhet: ha a magyar kkv-k is hasonlóan járnak el, azaz a magyar piacról kilépni a külföldi piacokon támadják a külföldi cégeket.

Ha nem így lenne, akkor a magyar kkv-k tere elfogy és veszélybe kerül a létezésük.

A két pont további következménye, hogy Budapest immár nem a szakma egyedüli kizárólagos tudományos központja. Szakmai közösségek léteznek vidéken, illetve a szakértők az európai közösségekben, műhelymunkában vesznek részt.

Erre szükség is van, hiszen szeretnénk lépést tartani a világgal. Vagy legalábbis kellene. Különben a magyar informatika lépéshátrányba kerül.

Szerencsére sok magyar cég ezt felismerte, és a magyar piacon „felülemelkedve” a nemzetközi porondon tevékenykedik. Ma már nem rendkívüli, ha egy magyar cég külföldön nyit irodát. Arra is büszkék lehetünk, hogy egyik-másik magyar ötletből üzleti termék – és siker – lett.

Mindez oda vezetett, hogy ma már a siker nem azon múlik, ki kit ismer, és hogy tagja-e a „baráti körnek”. Szerencsére.

Mint magyar informatikus, a világbéke mellett a másik célom a magyar IT felvirágzása, hogy a magyar informatikusok meghódítsák a világot. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a „kis piac” szemléletmódot levetkőzzük, és vegyük tudomásul: a piac nagy.

Címkék: magyar piac kkv

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr785211559

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_174680 2011.08.02. 21:29:10

Az Albacomp, székesfehérvári cég, 90-es évek óta rendszeresen nyer nagy-nagy tendereket. Sok emberük és néhány Albacomp érdekeltségű cég van persze a fővárosban. Ősszel voltam Frankfurtban a DMS Expo-n (ez kifejezetten tartalomkezeléssel, dokumentumkezeléssel foglalkozó réteg IT kiállítás), és azt láttam, amit már régóta, hogy az egész világon van kb. 50 cég aki tényleg kitartóan, hosszú évek óta ebbe a kategóriába eső termékeket készít, szállít, és ők is ismerik egymást, egy klub. Külföldi terjeszkedés akkor lehet sikeres, ha vant kint egy helyi ismeretekkel rendelkező lelkes, natív partner. Neki van helyi telefonszáma, beszédben, írásban jól kommunikál, ismeri a (céges) kultúrát, helyi IT viszonyokat, sőt, ismeri a helyi "klubokat". Nekünk is onnantól ment pl. Németország és Ausztria, amint lett egy német partnerünk. A magyarországra bejövő cégek is először is partnert keresnek, mert ez az első lépés igazából. (Én is több alkalommal készítettem már tanulmányt, elemzést bejönni szándékozó cégeknek - utána egyik sem jött be, mert látták, h nálunk is érett és telített a piac.) Szerintem régen sem Bp volt a szakma központja, pl. a szegedi egyetemről mintha kinőnéek vállalkozások, pl. régen a Cellware Kft (neurális processzorok), manapság a 4D Soft, netTeam DMS (ha nem tévedek), a frontendArt Kft. stb., a banki IND Kft. pedig azt hiszem miskolci. Én örülök, amikor magyar cégbe ütközöm a neten, vagy egy-egy kisebb, de valamiben vérprofi cégben (pl. a svájci re recognition) magyar résztulajdonos vagy vezető fejlesztő van. Szóval külföldhöz kell helyi partner, jó termék, hatékony marketing és sales force, kell egy türelmes befektető, kellenek ismerősők/kapcsolatok és persze szerencse, h jó időben, jó helyen lehessünk egy jó termékkel.

Ismeretlen_174680 2011.08.02. 21:30:26

... nem Frankfurtban, hanem Stuttgart-ban, bocs...

Ismeretlen_102125 2011.08.03. 08:42:13

Azt nem mondtam, hogy a külföldi terjeszkedés egyszerű. Mert valóban nem az. Viszont az biztosan rossz stratégia - az ország szempontjából -, ha a cégek kizárólag a hazai piacban gondolkodik.

cgcglw 2011.08.03. 09:03:43

Az adott szakmában dolgozó külföldön élő magyarok, keresik a kapcsolatot a tevékenységükhöz hasonló profilú magyarországi cégekkel. Nekünk így lett egy csomó külföldi képviseletünk.