HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • sagabona: szia... elég régen született ez a bejegyzés, én csak most akadtam rá véletlenül. Érdekes dolgokat írsz, részben egyetértek az általad gondoltakkal, azonban pár dologban messze más a véleményem - ez ... (2018.10.19. 11:14) Gondolatfoszlányok a pályaválasztásról
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

További eszmefuttatás a magyar IT cégek versenyképességéről és a szakemberek minőségéről.

További eszmefuttatás a magyar IT cégek versenyképességéről és a szakemberek minőségéről.

Több mint 2 évvel ezelőtt írtam egy erősen provokatív cikket arról miért nincs a cégünknek magyarországi fejlesztőközpontja. Egyfajta görbe tükröt igyekeztem tartani a magyar cégek elé, remélve hogy levonják a tanulságokat. Akkor erre a témára sok megjegyzés érkezett.

Most egy kicsit továbbmennék ezen, és cégek helyett a szakembereket veszem nagyító alá. Híresek-e a magyar informatikusok, mi fogadja azt a multit, aki esetleg Magyarországon szeretne fejlesztőközpontot nyitni?


Mennyire vonzó egy multi számára az, hogy a híres magyar informatikusokra építheti fejlesztéseit? Semennyire. A „magyar informatikus” mint brand nem létezik. Charles Simonyi-ról senki sem hallott, Neumann-ról senki sem tudja, hogy magyar. Sok magyar IT-s vándorolt külföldre és állta meg a helyét ott, ahova került, de ez még kevés. Az orosz, román, finn, stb fejlesztőket jobban ismerik.

Pedig alapvetően nincs gond a magyar fejlesztőkkel. Mármint a műszaki képességekkel nincs gond. Sőt nem csak Budapesten, hanem vidéken se. Programozni képes programozót lehet találni.

A szűk keresztmetszetet az „egyéb” tudás és tapasztalatok, illetve azok hiánya jelenti. Nyelvtudás, kommunikáció, nagyvállalati környezetben történő munkavégzés, azzal baj van. Illetve az önállóság, a céltudatosság hiánya.

Ezek pont olyan dolgok, amikkel az ember nem születik és nem az egyetemen tanulja meg, hanem az első munkahelyein. Vagyis igazából nem a szakemberekkel van gond, hanem azzal a kultúrával és munkastílussal, amit hoznak magukkal. Az nem nagyon illeszkedne egy Nyugat-Európából idehozott fejlesztőközpontba.

Tehát a probléma gyökere a magyar IT-s cégek, ahonnan kikerülnek a profi szakemberek. A szakembereket a piac, a munkáltatók formázzák. Sajnos éles szakadék figyelhető meg a magyar és a külföldi cégek között. Az egyik véglet az ügyeskedő, okoskodó munkahely, a másik véglet pedig a maximálisan eredményorientált, profi munkahely. Az egyik helyen nem hiszik el, hogy egy projektet határidőre le lehet szállítani, a másik helyen azzal nem tudnak mit kezdeni, aki nem tud határidőre szállítani. Az egyik helyen a főnök az isten, a másik helyen a termelő munkás áll a központban.


Erre csinálják azt bizonyos hazánkba települő multik, hogy elsősorban fiatalokat és gyakornokokat vesznek fel, akiket még lehet formázni és akik hajlandóak ebbe a módiba beletanulni.


Valahol azt olvastam, hogy a felsőoktatásunk mögött az a gondolat áll, ha elég sok diplomás mérnököt és szakembert képzünk, akkor a magas végzettséget igénylő munkahelyek hazánkba települnek. Hiszen a munkahelyeket oda viszik, ahol van szakember. Ha csupa banántermelő szakmunkást képeznénk, akkor csak banántermelő cégek jönnének.

Ez nagyszerű gondolat, csak a gyakorlati kivitelezésével van baj. A sok diplomás mérnök ugyan elárasztja a munkaerőpiacot, de nem teljesen alkalmasak arra, hogy idevonzzák a multikat. Egyrészt mert mire a multihoz kerülnének, addigra „elkallódnak”, ahogyan fentebb írtam.

De a másik probléma még súlyosabb: a sok diplomás mérnök fölé alkalmas vezetőre is szükség van. Mindegy milyen jók a magyar informatikusok, egy rossz vezető fél kézzel le tudja nullázni a teljesítményüket.

És ezzel eljutottunk az informatikustól a menedzserig. A menedzserek tehetnek arról, milyen tapasztalatot szed össze, mit tanul és hogyan szocializálódik a mérnök. A menedzser tehet arról, hogy csapatként, beszállítóként hogyan teljesít a mérnök. A versenyképes magyar IT-hoz és a sikeres magyar leányvállalatokhoz arra van szükség, hogy legyenek jó magyar IT menedzserek.

Ha lennének jó IT menedzserek, akkor ők kiképeznek az informatikusokat, ügyelnének a fejlődésükre, és gondoskodnának mindazon tudás-tapasztalat megszerzéséről, amire szükség lehet egy magyarországi fejlesztőközpontnak.

Ők érnék el kemény munkával, hogy legyenek business case-ek, sikeres leányvállalatok, elégedett ügyfelek.

Ők tehetnének azért, hogy versenyképes (értsd alacsony) legyen az ár. Nem, az ár nem azért, magas, mert a magyar szakember drága. Hanem mert mennyi tartalékot kell beletenni a projektbe, mekkora ráhagyással kell dolgozni, és mekkora lesz a költsége a csúszásnak. Nem az óradíj magas, hanem a jó minőség ára.

És nem utolsósorban a menedzserek lennének azok, akik ügyelnének, hogy ne legyenek negatív tapasztalatok. Ha egy szakember rossz, azt lehet orvosolni, legrosszabb esetben szerezni helyette mást. De ahhoz, hogy egy beruházás teljes bukás legyen és az ügyfél továbbálljon, ahhoz több kell, mint rossz szakemberek.

Címkék: it magyar magyarország fejlesztés menedzser

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr975211810

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tvik · http://kodzaj.blog.hu 2012.03.05. 10:06:15

Írhatnál konkrét példákat hogy egy IT menedzser hogyan tudna gondoskodni a szakemberek képzéséről. Mindig olyan menedzserekkel találkozom, akiknek a feladata egy konkrét projekt menedzselése és ebbe nem fér bele semmilyen továbbképzés. Szerintem a cégeknél a legfelső szinten kellene erről gondoskodni, de nálunk a nagy adóterhek mellett nincs lehetőség "20%-os szabály" bevezetésére meg ilyesmikre. De cáfoljon meg, aki tud. Mondjuk én is tudok pozitív példát mondani.

cgcglw 2012.03.05. 11:06:00

Hétvégén az egyik budapesti egyetem diplomaosztóján jártam, ahol azt sulykolták a frissdiplomásokba, hogy mindenképpen multinacionális céghez menjenek dolgozni. Természetesen ebben sok igazság van, mert a vállalati kultúra nálunk a legtöbb esetben csak ezeknél éri el azt a szintet, amiből érdemes tanulni. De azért mégis kiábrándító volt, hogy a fiatal mérnökök számára csak ennyit sikerült célként megfogalmazni. Én inkább arról beszéltem volna, hogy hogyan lehet átformálni a világot új technológiákkal, és hogy idővel ők legyenek képesek létrehozni olyan szervezeteket - multikkal és anélkül - amik képesek ezeket az új technológiákat létrehozni. Nemrégen az egyik budapesti ipari kiállításon az egyik látogató a standunkra betérve megkérdezte, hogy ugye mi vagyunk az XY Hungária? Mondom nem, mi az XY vagyunk. "Na jó-jó"- hitetlenkedett - "de hol van az anyacég?" Mondom: nincs anyacég, mi vagyunk az anyacég. Én némi szolgalelkűségek érzek abban, amikor >>csak

tvik · http://kodzaj.blog.hu 2012.03.05. 11:20:40

@cgcglw Bár nem voltam ott, de szvsz nem a szolgalelkűséget akarták sulykolni, hanem azt, hogy multinál nagyobb léptékű feladatokkal találkozik az ember.

cgcglw 2012.03.05. 11:47:44

@tvik: Persze kérdés, hogy hol kezdődik a multi. Az biztos, hogy a magyar piac kicsi, és csak akkor lehet létrehozni bármilyen nagyobb léptékű dolgot, ha képes vagy megszervezni hozzá és irányítani egy nemzetközi értékesítési hálózatot. Innentől kezdve persze már megjelennek a multikulturális jegyek.

Rónai Balázs · http://it-tanacsado.hu 2012.03.05. 15:19:37

Ez ismét egy remek írás! Szerintem is tagadhatatlan tény, hogy a fejlett cégkultúrát (a hatékonyságban gondolkodást) ugyanúgy a multik hozzák be, mint a fejlett technológiákat, a fejlett logisztikát, vagy a pénzügyi kultúrát. Azzal speciál nem értek egyet, hogy ez - a multiknak köszönhetően ugyan, de - csak a multiknál alakulhat ki. Saját cégem is elsősorban multiknak dolgozik, így nem egynek, hanem többnek a belső működését látjuk, értjük, alkalmazzuk, időnként hozzátesszük a sajátunkat (folyamat informatikával foglalkozunk). Ugyancsak fontos a menedzsment szerepe, de ez pont ugyanúgy probléma egy multi hazai leányánál, mint egy hazai cégnél. A multik a processzekben (+mérés, visszacsatolás) vannak előrébb, amit pedig nagyrészt az anyavállalatnál találtak ki. Ezt kell átvennie egy hazai menedzsernek és egy hazai szállítónak is. Egy biztos, aki azt gondolja, hogy a multik csak kizsigerelnek minket, de nem kaptunk semmit tőlük, az könnyen úgy járhat, mint a Brian életének forradalmárai: "Na jó, de mit adtak nekünk a rómaiak ezen kívül...?"

Laza Sándor 2012.03.05. 16:17:23

Teljesen egyetértek a cikkel. A magyar vállalatok legnagyobb baja a profi menedzsment hiánya. A legtöbb mai menedzser úgy került a posztjára, hogy jó volt abban, amit most menedzselnie kell. Ez működik bizonyos szintig, de a legtöbb esetben egy szuper network adminisztrátorból nem lesz szuper IT igazgató. Van egy szint, ahol már más képességek, más képzettség szükséges. A profi menedzsment hiánya vezet azokhoz a gondokhoz, amit a cikk leír: szervezetlenség, hatalmas rátartás a projekteknél, rossz vállalati kultúra...

m 2012.03.06. 00:03:59

@Laza Sándor: A "magyar vállalatok" alatt most a pár fős mikrocégeket, vagy a közepes méretű (30-40-50-100 főt foglalkoztató) cégeket értjük? Mert "vállalat" alatt én elsősorban a nagyobbakat érteném, viszont a magyar vállalkozások döntő többsége szvsz mikro- és kisvállalkozás, ami egyszerűen ki sem tud termelni elég pénzt egy rendes menedzsment rétegre. Ráadásul akkora a szakadék egy közepes méretű vállalat és egy mikrocég lehetőségei között, hogy nem is érdemes egy lapon emlegetni őket.

Ismeretlen_102125 2012.03.06. 03:30:59

@tvik: Az már bőven elég, ha a menedzser nem rontja el az alapvetően lelkes és motivált szakembereket :) A tapasztalat pedig jön magától, ahogy az évek telnek. @cgcglw: Lehet hogy írok a magyar multikról is, vannak, nem is kevesen. Egyébként a fiatal informatikusoknak én is azt tanácsolnám, hogy próbáljanak ki egy multit. Nem azért mert az a legjobb, hanem mert érdemes megnézni és eltanulni pár dolgot. @m: A cikkben most a menedzser alatt a kisvállalkozás tulajdonos-vezérigazgatóját is értem. És velük is pont ugyanaz lejátszódik, amit Laza Sándor leírt: értenek valamihez, csinálnak egy vállalkozást, beosztottaik vannak, de nem lesz belőlük varázsütésre jó vezető.