HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • 232323: Szóval managernek jó lenni, akkor dől a nagy lé, felelősség meg számonkérés sehol. Krém. (2019.10.31. 15:24) Kirúgják-e a menedzsert ha hibázik?
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

 

Milyen lehetőségei vannak egy magyar leányvállalatnak arra, hogy IT területen innováljon és értéket teremtsen a cégcsoport számára?

 

 

Milyen lehetőségei vannak egy magyar leányvállalatnak arra, hogy IT területen innováljon és értéket teremtsen a cégcsoport számára?

 

A Corporate IT sorozatban eddig szó volt magáról a szervezetről, a méretekről, a szervezeti felépítésről, a globalizációról, a változáskérelemről, a beszállítókról és a leányvállalatokról. Ez utóbbi cikkhez kapcsolódóan nagyon érdekes megjegyzések születtek, amikből most idéznék:

gorcsev: „magyarul cutting edge fejlesztés sohasem lesz az országban, hacsak nem magyar cég lesz valamiben trenddiktáló.”

Roland Hesz: „Magyar cég ritkán trenddiktáló. Pl. a mőltbéli tapasztalat egy cégnél az volt, hogy ha valami jó ötlet született Budapesten azt először elvetették, majd mint bostoni ötletet behozták egy hónappal később. Mert Boston-ban ülnek az okosok :)”

gorcsev: nem értem ezeket. ez mégis miért jó? idő, pénz, erőforrásveszteség. vagy a büszkeségük nem engedi?

 

A kérdés adott: miért jó ez? Miért van az, hogy mondjuk egy magyar leányvállalatnál kifejlesztenek egy szoftvert, amit lehetne az anyavállalatnál is használni, de nem, inkább központilag kifejlesztik ugyanazt a szoftvert sok-sok munka és pénz ráfordítással.

Mert ezzel az a kicsi lehetőség is elveszik, hogy egy magyar leányvállalatnál dolgozó informatikus elérjen valamit, hogy karriert fusson be.

És ez azért nem mindegy, mert a magyar know-how-ról van szó, a magyar innováció érvényesüléséről. Arról, hogy a magyar kkv el tudja-e adni a nagy ötletét a magyar leányvállalaton keresztül külföldre, vagy sem – és itt most egy teljes szektor megélhetéséről, létjogosultságáról beszélünk.

 

Sajnos rossz híreim vannak.

Csak megerősíteni tudom, hogy a leányvállalatoknál felhalmozódott informatikai know-how-t a multik egy tollvonással eldobják, és nem kevés erőfeszítéssel újra feltalálják a spanyolviaszt. Nem egy ilyen esetet láttam közvetlen közelről.

Azt sem lehet mondani, hogy ez valamiféle átok a magyar cégeken, mert másokkal is ugyanúgy előfordul. Sőt olyat is láttam, hogy ugyanaz a regionális cég amelyik a leányvállalatnál keletkezett szoftvert eldobta, az ő általuk fejlesztett szoftvert pedig a globális központ dobta el és fejlesztette újra.

 

Miért van ez így?

Három okot látok.

 

1)   Pénzügyi szemlélet

A globális cégek – illetve a globális cégek informatikája – központosított. Ami azt jelenti, hogy az egyes leányvállalatoktól elveszik az IT fejlesztésre, kutatás-fejlesztésre szánt pénzt és a feladatokat, hogy azokat egy globális fejlesztőközpontból költséghatékonyabban oldják meg. Egy nagy fejlesztőközpont sokkal olcsóbb és jobb, mintha minden leányvállalat maga fejlesztené a szoftvereit.

Ami teljes mértékben igaz is.

Viszont ugyanezen gondolatmeneten haladva, ha egy leányvállalatnál bármilyen új szoftver, bármilyen szellemi tőke vagy cutting edge jelenik meg, az azt jelenti, hogy ott még van felesleges pénz és erőforrás. Amit bizonyára a leányvállalat nem hatékonyan használt fel, hiszen a globális fejlesztőközpont a leányvállalatnál hatékonyabban tudna fejleszteni.

Ezért a leányvállalatnál kifejlesztett szoftvert kvázi bizonyíték arra, hogy a leányvállalattól pénzt lehet elvenni.

Amit aztán gyorsan el is vesznek, és ellehetetlenítik a leányvállalat további fejlesztéseit – ne pazarolja tovább a pénzt.

Ez elsőre lehet, hogy durván hangzik, de tessék belegondolni egy multinál dolgozó informatikai vezető vagy CIO helyébe! Ott a nyakadon a nyomás, hogy csökkenteni kell a kiadásokat, viszont szállíts egyre több szoftvert. Minden nap azzal fogsz kelni és feküdni, hogy vajon honnan lehetne még több informatikai büdzsét szerezni, illetve hogyan lehet a meglévőket hatékonyabban felhasználni. És ha egy napon hallasz róla, hogy x leányvállalatnak volt pénze kifejleszteni egy szoftvert, y darab fejlesztőt megfizetni, akkor ott azonnal lecsapsz és elszeded.

 

2)   Ez a mi dolgunk

A legtöbb ember úgy képzeli el a multit, mint egy nagy szörny, egybefüggő vállalatmassza. Ezzel szemben a multi az valójában cégek bonyolult csoportja, ahol a cégcsoport tagjai egymással kereskednek – szolgáltatásokat és termékeket adnak/vesznek egymástól. (Remélem az eddigi cikkeimből ez már világos)

A cégek bonyolult hálójában minden tagnak, minden leányvállalatnak megvan a maga szerepe. Ki mit nyújt és ki mit vesz igénybe. Ezek a szerepek jól meghatározottak. A szerepektől eltérni nem lehet. Tehát például elképzelhetetlen az, hogy az alsószörcsögői Auchan áruházban Tesco kenyeret találj, csak mert az olcsó, és az embereknek olcsó kenyér kell.

Egy ilyen szigorú hálózatban a regionális leányvállalatok szerepe – tetszik vagy nem tetszik – arra korlátozódik, hogy az adott piacon eladja a vállalat termékeit/szolgáltatásait. Nem több. Tetszik vagy nem tetszik, de a vállalatoknak Magyarország csak egy piac, ahol pénzt akarnak csinálni és profitot termelni. Ugyanúgy, mint ahogy a kínai, amerikai, francia vagy német piacon.

A leányvállalatnak nyilván van valamekkora mozgástere, de nem túl sok. Ha eltér a központilag meghatározott munkamegosztástól, az ellenérzéseket okoz, kérdéseket vet fel. Olyan, mintha valaki a Balaton mellett akarna egri bikavért palackozni. Mindegy, milyen minőségű lett a badacsonyi szőlőből elállított egri bikavér, az biztos hogy azonnal meg kell szüntetni. És különben is.

A leányvállalat csak termeljen minél több profitot, a szoftverfejlesztést pedig bízza a központban ülő profikra.

 

3)   Not invented here

Ebből következik a harmadik pont is. Amikor el kell dönteni, hogy egy leányvállalatnál elkészült szoftvert, az ott összegyűjtött tudást globálisan felhasználják-e, akkor automatikusan nem a válasz. Ugyanis ezt a kérdést a központban ülő informatikusok döntik el – és ők nem tartani fognak egy ismeretlen minőségű szoftvertől, amit az egyik provincián valami bugrisok fejlesztettek ki. Még akkor is félnek tőle, ha az „ismeretlen minőség” az speciel jobb, mint amire ők képesek.

És érv lesz bőven, hiszen a leányvállalatnál kifejlesztett szoftver feltehetőleg a helyi igényekhez lett igazítva, tehát nem a globális igényeknek. Aztán ott lesz a bevezetés és a loaklizáció költsége, a knowledge transferé. És ott lesz a kockázat, hogy a biztos központi irányításból kiadjuk a gyeplőt egy távoli ismeretlen cégnek. Ugye hogy nem?

 

Ezek után mit lehetne tanácsolni annak a kkv vezetőnek, aki szeretne valami világraszólót robbantani? Azt, hogy nagyvállalatok magyarországi irodáinak dolgozni az csak egy ugródeszka legyen. Megélhetésre, tapasztalatszerzésnek, referenciának jó, de ennél magasabbra kell célozni: a nagyvállalatok központjaiba kell bejutni, a magyar piac helyett a nemzetközi piacon kell versenyezni, és ott kell jobbnak lenni a német, angol, indiai vagy kínai fejlesztőcégeknél.

Címkék: it magyar corporate kkv cutting edge

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr345211896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gorcsev 2012.11.14. 14:42:27

nice. Lehet h csak a kozpontban vannak az ugyeletes faszagyerekek, de a kreativitast nem lehet korlatozni. Csak elni vele. S konnyen lehet h a leany csapata felismeri h mennyivel jobbat csinalt, es tokosek is, aztan piacra lepnek vele, uj cegkent, persze a kapcsolati halot megtartva. Az meg maxiszopoka az anyavallalatnak. Ertheto a multi magatartasa is, de mint mondtam a kreativitast (hal Istennek) nem lehet kozpontositani. Ez az emberiseg nagy eselye!

Roland Hesz 2012.11.19. 14:24:42

"S konnyen lehet h a leany csapata felismeri h mennyivel jobbat csinalt, es tokosek is, aztan piacra lepnek vele, uj cegkent, persze a kapcsolati halot megtartva. Az meg maxiszopoka az anyavallalatnak." Aztán évekig járnak az illetékes kaliforniai bíróságra védekezni, hogy azért a gyereken a pelenka megmaradjon. Mert az anyavállalat meg azért fizeti az ügyvédjeit, hogy ilyen ne történjen. És valószínűleg az anyavállalatnak több pénze lesz az ügyvédekre mint a leányvállalat okosai által gründolt Kft.-nek.

gorcsev 2012.11.22. 15:03:55

negative. oszd meg es uralkodj. ha valoban forradalmi a termeked, meg fogjak venni, a vevot nem erdekli hogy milyen. ha pl 10er annyi számítási kapacitast kap ugyananyi penzert meg tizede fogyasztasal akkor senkit nem erdekel mi a jogos es mi nem. vagy mondjak mast? hadiipar jo lesz peldanak?

Roland Hesz 2012.11.26. 11:17:03

Az, hogy megveszik, az lehet. Az hogy ezután jogerős ítélet eredményeként az összes pénzt szépen átutalod az anyának, meg még a büntit, az a vásárlás tényétől független. Na meg a terméket is odaadod nekik. Aztán ők majd tovább értékesítik. Érdemes a szerződéseket átnézni, mielőtt nagy bátran megosztassz és uralkodsz.

gorcsev 2012.11.26. 13:42:04

a lényeg nem ment át. ha legjobb vagy bármint megtehetsz ha tényleg extramagasan te vagy a legjobb. packazik az anyavállalat? az adott regioban/országban nem mukodik a szolgáltatásod, vagy a terméked. pl gps ha nem kap megfelelő jelet akkor és amikor csak akar, s idoben szinkronizaltat, letilt. tehát az adott ország nem fog hozzájutni a legjobb technológiához, míg a versenytársak igen, ergo az egész ország hátrányba kerül. szted érdekli a tobbi céget egy szem vállalat érdeke, ha a saját versenyképessege mulik rajta? az adott országot? az tiszta hogy ezeket csak "gamechanger" termékekkel lehet megjátszani. de ha olyanod van te írod a játékszabályokat. ha csak siman jobb a terméked akkor az van amit mondasz. de akkor el sem érdemes kezdeni.

gorcsev 2012.11.26. 13:53:00

in real life ez valahogy ugy nezhet ki ahogy mexiko meg usa van a banktitokkal. mexikonak ki kell adni az usa állampolgárok bankszámladatait az IRSnek, míg mexiko hiába keri ki a mexikoiak adatait néhány déli bankból, nem kapjak meg. rossz nyelvek szerint ennek az az oka hogy a kartellek pénzének nagyrésze ott van, és ha ki kellene vonni az ottani bankrendszerből akkor az magaval rántana egy két bankot... nem kicsit, nagyon. aztan perelhet, de ha már divide et impera akkor ezt is ismered biztos: Quod licet Iovi, non licet bovi!

Ismeretlen_102125 2012.11.27. 08:21:06

@gorcsev: "a lényeg nem ment át. ha legjobb vagy bármint megtehetsz ha tényleg extramagasan te vagy a legjobb." De nem leszel toronymagasan a legjobb. Bármilyen ötleted is van, bármilyen új világmegváltó szoftvert is írtál, valami hasonlót már valaki máshol csinált. De ha esetleg tényleg a legjobb, akkor pedig csak idő kérdése hogy a konkurens cégek kijöjjenek valami hasonlóval. És abban Rolandnak teljesen igaza van, hogy ha nem a magyar joghézagos, számlanélküli rögvalóságban akarsz érvényesülni hanem nemzetközi piacon, akkor ott csak törvényesen a játékszabályok betartásával lehet - tehát nagyon is számít, hogy az adott kaliforniai bíróság milyen ítéletet hoz.

gorcsev 2012.11.27. 18:57:28

szal ha neadjisten valaki kiizzad magabol egy 100 terahzen porgo sziliciumlapkat ami eszik 0.1 wattot s x86 alapon akarja gyártani akkor adja oda az intelnek mert ove az x86? vagy nyomja armon ami nem egy powermachine architektura és nincs rá semmilyen komoly szoftver? szal mit tegyen ha az aktuális gyártók nem akarják licenszelni ésszeru áron az architechturat mert tudjak hogy a halálos iteletuket irjak vele ala? mert ne mondjátok h nem vennék meg a nemzetkozi piacon... elég ha csak a kíniaiak megveszik... s a romai birodalom best of algoritmusa beindul... tényleg érdekelné az usat hogy a lawrence national lab azért nem kap elegendo számítási kapacitást mert santa claraban nehany jogasz veri az asztalt? lehet h érdekli, de nem akar lemaradni :) " nemzetközi piacon, akkor ott csak törvényesen a játékszabályok betartásával lehet" az autoiparban nyilvan ugy megy ahogy mondod, nem ebben kételkedem. :) btw grippenek megkenése, siemens botrány stb. a korrupcio nem nemzetkozipiac fuggo hanem emberfuggo. van-e tartása vagy nincs. a grippeneknél ugy néz ki hogy nem volt, s most grippenjeink lesznek még egy darabig és nem pedig f35... a bae systems angliaban szep osszeget fizetett buntibe hogy fuggeszek fel a tobbi allammal kapcsolatban levo vizsgalodasokat. pedig az nem egy kkv... hanem kokemeny multi. de ugytom a hp is kenegetett meg rendesen embereket, nemrég hívtak be valami akkori fejest. Mint írtam fentebb, ha nincs ilyened, tökeletesen igaza van Rolandnak, csupán azt probalom magyarázni hogy game changer termékkel ne fogja vissza magat az ember... hanem merjen alakítani vele, ugyanis ugyanezt csinálja a többi cég is. faekpelda: a jo no sokmindent meg tehet, a bombanő meg megtobbet. a friendzone-pozitiv srac nem tehet meg annyit amennyit az aktuális hejjespasee, hamarabb kiadják az utját.
süti beállítások módosítása