Rendhagyó módon filmajánló következik egy olyan komédiáról, ami életszerű IT üzleti kérdéseket boncolgat.

Rendhagyó módon filmajánló következik egy olyan komédiáról, ami életszerű IT üzleti kérdéseket boncolgat.

Indiai film, 149 perc.

Számos vicces komédia, dokumentumfilm és ál-dokumentumfilm született a nagyvállalatok valóságáról, az informatikai cégek belső világáról. Az Office Space pedig – mondhatni – műfajt teremtett a nevetősen vicces, egyúttal véresen komoly kategóriában. Ebbe a vonulatba illeszkedik a Rocket Singh, ami annak ellenére hogy indiai film, teljesen érthető és értelmezhető európai szemmel is. Ezt a filmet ugyanígy Magyarországon is leforgathatták volna.

A történetről röviden: Harpeet Singh friss diplomás állást keres, és talál az AYS Computers-nél mint gyakornok. Az AYS Computers számítógépeket és IT szolgáltatásokat ad el. És mint ilyen, a tipikus nagyvállalat megtestesítője a gonosz, mindenbele beleszóló főnökkel, a behódolt robotként dolgozó munkatársakkal, a naplopó technikussal, a karrierről álmodó titkárnővel, a számító vezérigazgatóval és a korrupt ügyfelekkel.

(AYS = At Your Service, azaz „állunk rendelkezésére”. Ez is egy vicc, hiszen a cég pontosan a rossz szolgáltatásáról hírhedt.)

Harpeet az első napján rájön, hogy a nagyvállalat bizony nem úgy működik, ahogyan azt eddig az egyetemen tanulta, és nem is úgy, mint ahogy a tisztességben megöregedett apja magyarázta. Itt bizony korrupció van, könyökölni és harcolni kell, a gépezet bedarál mindenkit, aki nem hajlandó megtörni. Harpeet nem hajlandó feladni az elveit, ezért a munkatársak és főnökei állandó céltáblájává válik.

Itt jön a mesebeli fordulat: Harpeet nem adja fel, hanem marad és a ragaszkodik az elveihez. Felismeri, hogy az ügyfeleknek valódi szolgáltatás és valódi érték kell, ezért titokban létrehozza saját cégét, az újszerű elveken működő Rocket Singh Corporations – miközben továbbra is eljátssza a béna gyakornok szerepét az AYS Computers-nél.

A vállalkozás a nevéhez méltóan rakétaként indul be. Harpeet kénytelen egyre több ember felvenni a céghez – ahogyan ő mondja, partnerekké tenni egy üzleti vállalkozásban. Felveszi az AYS-nál dolgozó kollégáit, többek között a gonosz és mindenben akadékoskodó főnökét is.

A Rocket Singh egyre nagyobb szeletet hasit ki a piacból, miközben az AYS veszti az ügyfeleit. A két cég közötti konfrontáció elkerülhetetlen. Az AYS vezérigazgatója mindent megtesz, hogy megtalálja a rivális cég titokzatos vezetőjét (nem tudva, hogy ott ül pont az orra előtt), és tisztességes vagy kevésbé tisztességes módon beolvassza a konkurenciát az AYS-ba.

A film két okból tetszett nagyon: a karaktereket nagyon szépen megrajzolták, és mert minden, a filmben szereplő esemény túlságosan is ismerős az IT iparág mindennapjaiból.

Harpeet karaktere sokrétegű. Vesztes és szuperhős egyszemélyben. Ő a naiv pályakezdő, aki az iskolában ülve elképzelte milyen lesz majd dolgozni, aztán a nagyvállalatnál pofonvágja a valóság. Becsületes állampolgárhoz illően feljelenti az ügyfelet, aki 10%-ot kér zsebbe a megrendelésért – hogy aztán ne a korrupt megrendelő, hanem ő üsse meg a bokáját. Otthon össze is veszik apjával: miért nevelte becsületesnek, miért nem inkább lopni tanította volna meg?

Ugyanakkor Harpeet az, aki ráeszmél arra: a nagyvállalatnál a napi robotban és a bónuszért folytatott küzdelemben elveszik a lényeg – az ügyfél. Senkit sem érdekel, hogy mit akar az ügyfél, vagy hogy mi romlott el a számítógépeken, csak odamenni, lefizetni, aláírni a szerződést és kész.

Harpeet azonban nem csak jó munkás akar lenni. Szeretne jól élni, csajozni, együtt lenni a barátnőjével, partizni a barátaival. A munkán kívül is van élete. A történetben van romantikus mellékszál is, történetesen a barátnője szintén vállalkozó.

Nitin, Harpeet főnöke nagyon markáns karakter. Ismeri a dörgést, határozott, rettegett, a végletekig pragmatikus, és persze mikromenedzsel. Nagy meglepetésre a háttérszereplőből előlép, megismerjük az emberi arcát, és az ő története is érdekes. Annak idején ő is olyan volt, mint Harpeet, de a siker érdekében alkalmazkodott a nagyvállalathoz, és azzá vált, ami.
A film legjobb jelenete egyébként az, amikor felveszik a Rocket Corp-hoz – főnökből beosztott lesz, miközben a lenézett beosztottból főnök. Az új cégnél 180 fokosan ellentétes módszereket kell elsajátítania, mint amiket eddig ő tanított a beosztottaknak. Látszik rajta a zavar, de kipróbálja, belekóstol az újdonságba, és legnagyobb megdöbbenésére a dolog működik.

Koena, a titkárnő a cég motorja, aki mindent tud és mindenkit ismer. Szeretne kitörni a reprezentatív kirakatnő szerepből – a megüresedett irodavezetői pozícióra hajt. Ahogy az lenni szokott, az állást neki ígérik, majd a végén valaki más kapja meg.

Chotelal Mishra a teáért felelős, de arra vágyik, hogy megbecsüljék és fontos munkát kapjon. De nem bíznak rá fontos munkát, hiszen ő a teafelelős.

Mr Puri, a vezérigazgató hideg, távolságtartó, a kapitalista cápák hideg kegyetlenségével tervez. Minden üzletben azt nézi, mit profitálhat belőle, és nem akar vesztes lenni. A végső összecsapása Harpeet-tel már szinte maffiafilmeket idéz.

Giri testesíti meg az informatikus sztereotípiát. Egész nap alszik és nem dolgozik, 1 hétig tart egy 5 perces munka, viszont tényleg ért a számítógépekhez. Nőket csak az interneten lát. Őt nem gyűrte maga alá a nagyvállalat, ellenkezőleg: kihasználja a lehetőségeket és él velük.
Azt is érdemes megfigyelni, hogy Giri az egyetlen technikus az osztályon, de van mellette 10 értékesítő… és Giri az aki nem kap bónuszt…

A film megmutatja a beszállítót (a sarki bolt 20 ezerért adja ugyanazt a számítógépet, amit a multi 40 ezerért, de azonnal kell a pénz), illetve a megrendelőket (korrupció, karrierféltés, megveszi a túlárazott számítógépet mert mindenki túlárazottan adja).

Aki fél az indiai filmektől, azt megnyugtatom, hogy nincsenek táncos jelenetek. A zene viszont nagyon jó.

Ps. Hol lehet a Rocket Singh-et megnézni? Mint általában a Bollywood-i alkotások, Angliát kivéve sehol máshol nem elérhető Európában. Nekem vannak indiai munkatársaim és rendszeresen utazok…