ITÉlet

Nem, most nem 18-as témáról lesz szó, hanem arról, hogy ha két állásajánlat közül kellene választani, melyik a jobb döntés, és mit kell nézni.

Tegyük fel, hogy állást keresel, és két ajánlatot kapsz. Az egyik egy soha nem hallott kis cégnél menedzser, a másik pedig egy nagy multinál csapatvezető. Melyiket érdemes elfogadni?

(Most tegyük fel, hogy az anyagiak és az egyéb körülmények nem billentik a mércét egyoldalúan az egyik irányba.)

Azzal feltehetőleg mindenki tisztában van, hogy kis cégeknél mit jelent a pozíció neve és a rang. A pozíció neve gyakorlatilag semmit sem jelent, úgyis mindent fogsz csinálni a fénymásolástól az ügyfelekkel való beszélgetésig. Teljesen mindegy mi szerepel a névjegykártyádon – bármit ráirathatsz.

Meg egyébként is, ha nem Te vagy a tulaj akkor a lehetőségek eléggé korlátozottak.

A másik véglet, amikor egy nagy multinál vagy kis ember – de a kis embernek óriási szava van. Simán előfordulhat, hogy a multinál egyszeri kétkezi beosztott az már nem végez napi operatív munkát, hiszen azt kiszervezték és valaki más csinálja. Lehet, hogy a multinál dolgozó egyszerű beosztott beszállítókat menedzsel, azaz pont olyanokat „ugráltat”, akik a másik végletben – a kis cégeknél – jelentik a sikeres „csúcsvezetőket”.

Igazából a beosztás neve nem mond semmit. És erre jó példa a bankszektorban jellemző „vice president”, amit magyarul alelnöknek lehet fordítani, de nem a bankvezér jobbkezét jelenti, hanem szimplán csak egy középvezetőt.

Szóval a beosztás neve semmit nem jelent. Lehet hogy menedzsernek hívják, de a kétkezi operatív munkát is neki kell csinálnia. Vagy az is lehet, hogy simán elemzőnek nevezik a beosztást, de 15 főt vezet.

Vagy olyan menedzser, akinek nincs önálló pénzügyi kerete. Vagy olyan beosztott, aki több millió euróról dönt nap mint nap.

De akkor hogyan lehet eldönteni két hasonló kompenzációs csomaggal rendelkező ajánlatról, hogy melyik a jobb?

Tudom hogy a hatalom nem mindenkit érdekel, de azért az igazság, hogy minél közelebb ülünk a tűzhöz, annál inkább keresztül tudjuk vinni az elképzeléseinket. Szóval ha a hatalom és a saját iroda nem is cél, de az azért cél, hogy valami értelmes munkával értéket teremtsünk. Amihez meg az kell, hogy fontos emberek legyünk, akire odafigyelnek.

Szóval mégiscsak fontos, hogy az adott munkakörben mire lesz lehetőségünk és milyen erőforrások állnak rendelkezésre.

Az pedig körülbelül azzal arányos, hogy milyen messze vagyunk a döntésektől és a cég vezetőjétől.

Tehát az egyik dolog amit meg kell nézni, hogy az adott pozícióban mennyi ember, pénz, erőforrás fölött rendelkezünk. Ami körülbelül azzal arányos, hogy köztünk és a cég felsővezetői között hány vezetői szint van.

Informatikában ez praktikusan azt jelenti, hogy a multinacionális cég globális CIO-ja és köztünk hány ember van.

Ha ez kevés, akkor jó. Aztán hívhatják úgy a pozíciót, ahogy akarják.

Illetve annyival korrigálnék, hogy ez csak azonos méretű cégekre igaz. Különböző méretű cégeknél a nagy méretűben lesz több pénz és erőforrás, tehát ott egy ugyanolyan szintű/nevű pozíció többet ér.

A cég méret sajnos legtöbben abban mérik, hogy mennyire közismert a cég neve Magyarországon.

Ez butaság.

A pénzügyi eredményt kell megnézni.

Igazából a cég létszáma sem jelent semmit. Tipikusan a Shared Service Center-ek ahol a szakmai munka színvonala alacsony, ott nagyon sokan dolgoznak. Sokan dolgoznak alacsony fizetésért.

Az ügyfél oldalon pedig tipikusan kevesen, hiszen minden ki van szervezve – de a fizetések magasak.

Olyan cég is létezik (dolgoztam ilyenben), ahol nagyon kevés ember termelt nagyon sok bevételt, és egyébként nagy projektben volt fővállalkozó – szemben a nagynevű és nagy létszámú alvállalkozókkal.

Rendszergazdának lenni a MOL-nál vagy rendszergazdának lenni egy SSC-ben nagyon nem ugyanaz!

Mikor lehet ezeket az információkat megtudni?

Az álláshirdetésből a legtöbb esetben nem derül ki.

A HR-es kislányok szoktak cégadatokat eldarálni – akkor kell figyelni.

Normális esetben az interjú elején a bemutatkozásnál az interjúztató ismerteti a cég szervezeti felépítését, és a leendő munkatárs helyét a szervezetben. Ha nem így lenne, akkor rá kell kérdezni.

A végére pedig bónuszként pár szó az amcsikról.

Nekik nagyon fontos, hogy évről évre ne csak a szakmai tudásuk és a pénzük gyarapodjon, hanem a beosztásuk megnevezése is. Tehát felveszik mondjuk developer-nek, aztán évek múlva majd szeretne senior developer lenni, utána lead developer, aztán manager, stb.

Még akkor is, ha a megnevezés változása mögött nincs túl sok változás, tehát a körülmények maradnak ugyanazok, legfeljebb egy kicsit többet kell dolgozni a titulusért cserébe.

Nyilván álláskeresésnél sokkal egyszerűbb egy ilyen önéletrajzzal jelentkezni, mint egy olyannal, ahol hol fejlesztőnek hol vezetőnek nevezték az embert, de valójában mindenhol biteket tologatott.