ITÉlet

Lerántom a leplet arról, hogy kommunikálnak nagyvállalatnál a különböző informatikai csapatok egymás között. 011100011110110011101 – nem így J

Lerántom a leplet arról, hogy kommunikálnak nagyvállalatnál a különböző informatikai csapatok egymás között. 011100011110110011101 – nem így J

Korábban írtam arról, hogyan kommunikál az IT és az üzlet egymás között. Kívülről nézve azt gondolná az ember, hogy csak az átlag felhasználónak vannak nehézségei a kockákkal, de a kockák egymás között jól elvannak. Pedig ez nagyon nem így van.

Miért van két kocka között kommunikációs zavar? Alapvetően nem kellene, hogy bármilyen probléma is legyen, hiszen az informatikus egy nyelvet beszélnek, azonos a hátterük, ugyanúgy gondolkodnak, ugyanazt a folyamatot követik.

A valóságban ez nincs teljesen így. Ugyanis az IT-n belül is megvan a specializáció, a tagozódás. Nagyon éles különbség van például az üzemeltetés és a szoftver fejlesztők között. Ezen belül is éles különbségek vannak, például az üzemeltetésen belül más hozzáállást kíván egy 1. szintű helpdesk, egy 2. szintű vagy egy 3. szintű. Mindegyiknek más a feladata és másképp kell dolgoznia.

Másképp dolgozik egy alkalmazás felelős, egy hálózati mérnök és egy tesztelő. Az adatbázis szakértő nem cserekompatibilis az alkalmazás szakértővel vagy a web designerrel. A telefonosokról, biztonsági szakértőkről és a tervezőktől nem is beszélve.

Még ha azonos is a munkakör megnevezése, de az eltérő technológiák miatt a munka különböző. Nem mindegy, hogy a fejlesztő JAVA, mainframe, .Net, SAP vagy PHP projekten dolgozik.

Az IT osztályon azonban nem csak mérnököket találunk. Ott vannak az elemzők és rendszerfejlesztők, akik elsősorban emberekkel és logikai szinten dolgoznak. Ott vannak az öltönyös projekt vezetők. A minőségbiztosítás (QA) és a PMO iroda sem az a tipikus IT munkakör, pedig mennyire fontosak!

Ami kívülről egy nagy egységes IT-nak tűnik, az belülről nézve egy nagy vegyes massza, amiben mindenféle specialistákat, és a szakértelem mindenféle szintjét megtaláljuk. Az informatikus gyakran rákényszerül, hogy ebben a masszában megkeresse a számára szükséges másik csapatot, másik szakembert, és valamilyen módon együtt dolgozzanak.

Első lépésként meg kell találni a megfelelő embert. Erre nagyjából 3 módszer van:
1) Szétnézünk azok között, akiket ismerünk. Ha nincs is köztük megfelelő szakember, de hátha lesz valakinek ötlete.
2) Mint minden nagy szervezetnél, itt is segíthet a szervezeti felépítés ismerete.
3) Küldeni egy kérést a Helpdesk felé, és hagyni hogy a Helpdesk megkeresse a szükséges embert. Ez lassú és nem biztos módszer (lehet hogy a kérés elakad valahol)

Ha megvan az ember, akkor szót kell tudni érteni vele. Már írtam korábban, hogy az informatikusok, az informatikai szervezet egy része erősen folyamat alapú. Azaz ki kell tölteni valamilyen formanyomtatványt, elküldeni az adatokat egy emailbe, vagy egy adott szoftvert kell használni a kérés felvitelére. Tehát a másik fontos dolog annak ismerete, hogy kihez hogyan szabad szólni. Ha csak direktben emailt írunk vagy telefonálunk, akkor lehet hogy segítenek, de az is lehet hogy nem. Ha viszont a hivatalos utat követjük, akkor az visszakövethető, számonkérhető és eszkalálható.

Ha megvan az ember és a folyamat is, akkor már csak jól le kell tudni írni a problémát. Ez általában menni szokott a vérbeli informatikusnak, hiszen amit mi elvárunk mástól, azt mi magunk is teljesítjük másokkal szemben. Tehát leírjuk a kérésünk hátterét, a jelenlegi helyzetet, a problémákat/kockázatokat, mit akarunk elérni és hogyan, hogy eddig milyen információkat gyűjtöttünk/mire jutottunk, és esetleg tippeket a megoldásra.

Általában ha a műszaki problémára rámozdul két szakember, akkor együtt fognak tudni dolgozni – az a művészet, hogy eljussunk arra a pontra, amikor a szakemberek kézbe veszik a feladatot.

Mint mindenhol, az IT-n belül is gondot jelent a jóváhagyások megszerzése. Szükség van egy beszerzésre vagy projektre x vezető aláírására. De ő csak akkor írja alá, ha már az alatta lévők megnézték és jóváhagyták. Tehát nem közvetlenül x-hez megyünk először, hanem az x alattiakhoz, és majd ha elégedettek, csak akkor folyamodunk a jóváhagyásért.
Ezeket a szokásokat nagyon hasznos megismerni.

Mivel a multinacionális cég IT osztálya is multinacionális, ezért szükségszerűen el kell sajátítani a közös nyelvet, az angolt. Ráadásul olyan szinten, hogy angolul kevéssé értővel is  tudjunk kommunikálni. Angolul minden informatikus ért, hiszen a szakmai anyagok jelentés részét le se fordítják. Az más kérdés, hogy írni és beszélni tud-e…

Előfordul, hogy az IT osztály egyes feladatai ki lettek szervezve egy külső céghez. A külső cég emberei úgy dolgoznak, mintha funkcionálisan a belső céghez tartoznának, viszont eltérő szokásaik, folyamataik vagy nyelvezetük lehet. És ők szoktak lenni azok, akik kevéssé ismerik a cég stratégiáját, prioritásait, ezért esetleg nem reagálnak azonnal egy fontos problémára.

A kiszervezett feladatoknál minden esetben szokott lenni a külső cégnél egy vezető, illetve a belső cégnél egy olyan ember, aki a külső cégért való kapcsolatért felelős. Ha valami nem megy, akkor az nem feltétlenül azt jelenti, hogy valaki lusta, hanem esetleg azt, hogy a két cég közötti együttműködésen van még mit javítani. Probléma esetén nem dühödten kell veszekedni, hanem megkeresni ezeket a kapcsolattartókat, hátha tudnak segíteni.

Az IT szervezetre jellemtő, hogy vannak „megkerülhetetlen” emberek. Például az Enterprise Architect, a PMO vagy a Security minden projektet látni akar és jóvá akar hagyni. Ha esetleg megpróbáljuk őket megkerülni, az nem csak nehéz, de kockázatos is, illetve lehet, hogy a végén az egész megoldást újra kell csinálni.
Ezért ne ellenfélnek, hanem segítségnek tekintsük őket – vonjuk be őket a munkába a megfelelő időben, kérjük ki és gondoljuk végig a tanácsukat. Nekik a pozíciójukból adódóan sokkal több dologra lehet rálátásuk.