Mások hibáiból szeretnék tanulni, ezért most nagyító alá veszek egy esetet, ami nem velem történt, de vannak benne tanulságok.

Mások hibáiból szeretnék tanulni, ezért most nagyító alá veszek egy esetet, ami nem velem történt, de vannak benne tanulságok.

Majdnem 1 éve írtam a kinevezésemről és az ezzel kapcsolatot tapasztalatokról. Ezzel egyidőben nem csak engem, hanem mást – az egyik közeli kollégámat (nem magyar) - is kineveztek. Az ő története aztán nem volt olyan fényes. Minap a miértekről beszélgettünk, talán érdekelheti az Olvasóközönséget.

A történet úgy kezdődik, hogy ez a kolléga – nevezzük röviden Mark-nak – kapott egy telefonhívást, hogy akkor holnaptól európai szinten lesz felelős egy csomó informatikai rendszerért, kap pénzt+csapatot, ja és persze egy nagy rakás felhasználót. A telefonhívás hátterében az állt, hogy Mark tapasztalt volt, nem csak informatikában és menedzsmentben, hanem az adott üzleti területen is, miközben a cégnél már régóta törték a fejüket, kivel tölthetnék be az adott pozíciót. Win-win!

A kinevezés persze nem csak felelősséget, pénzt és hatalmat hozott, hanem kihívásokat is. (Mint mindig…)

Mark alatt ugyanis – egyéb okokból – éppen nem volt alsóvezető. Gyorsan fel is vettek egy alkalmas embert. De az új ember – akármilyen jó – mégiscsak új, akinek az elején még a hóna alá kell nyúlni. A dolgok kissé szétcsúsztak.

Mark főnöke is új volt, egy friss előléptetés eredményeképpen kapta meg a pozíciót. A korábbi szintjén/pozíciójában még jelentős mértékben operatív ügyekkel foglalkozott, és ez rányomta a jegyét a kapcsolatukra. A főnök segíteni próbált Marknak, ezért napi ügyekre is ráugrott besegíteni -> ezután mindenki közvetlenül hozzá fordult Mark helyett.

A dolgokat tovább rontotta az a helyzet, hogy Mark főnöke, az új alsóvezető és a kulcsfelhasználók hangosabb része ugyanabban az irodában dolgozott, miközben Mark máshol. A felhasználók vagy az alsóvezetőhöz, vagy a főnökhöz fordultak, egy idő után el is felejtették, hogy Mark létezik. Mark pedig nem tudott segíteni, hiszen nem is jutottak el hozzá az ügyek.

A történet vége sejthető… Mark nem tudta betölteni feladatát, nem teljesítette az elvárásokat, ezért más munkát kapott a cégnél egy másik területen.

Számomra az a tanulság, hogy ha az ember szakmailag ott van a szeren, akkor is meg kell dolgoznia a sikerért. A legnagyobb jóindulat és segítő szándék mellett is befuccsolhatnak a dolgok.

A Kedves Olvasótól azt kérdezném meg, hogy mit tett volna másképp Mark helyett.