A korábbi, amszterdami metrót érintő cikk után következzék Nápoly!

A korábbi, amszterdami metrót érintő cikk után következzék Nápoly!

Mit kell tudni Nápolyról? Olaszországban van, 963 ezren lakják – tehát Budapesttel összemérhető – és van metrója. Egészen pontosan „földalatti gyorsvasút hálózata”. Hogy mi a különbség?

Amikor hotelt foglaltunk Nápolyba, akkor fontos szempont volt a tömegközlekedés. Autóval ugye alapból kockázatos Olaszországban. Dél-Olaszországban pláne. Nápoly a maga szűk utcáival és bűnözésével pláne a négyzeten (a nyóckernél durvább helyeket tessék elképzelni). Olyan hotelt kerestünk, ahol ott lehet hagyni az autót (zárható belső parkoló előny), és majd metróra pattanva látogatjuk meg a belvárost. Sikerült is egy megfelelő „metró közeli” szállodát találni.

Amikor odaértünk, akkor jöttek a meglepetések. Kiderült, hogy a szállás nem is Nápolyban, hanem 14 km-rel arrébb a szomszéd városban van. Mégpedig fenn a szikla tetején. A kilátás jó volt – na de metró, itt???

A recepciós készségesen elmagyarázta, hogy jutunk el a metróig. Hiszi a piszi, biztos csak egy HÉV-jellegű vasút lesz, ami elvisz a legközelebbi metróállomásra. A gyanút megerősítette, hogy a rövid séta után nem metró lejárót, hanem valóban egy vasútállomást találtunk, mint Rákospalota-külső. Más választás nem lévén felszálltunk rá, és irány a város!

Nagyjából hozta a HÉV színvonalat, kevés szék és sok ember, némi kosz. Ja és volt kalauz.

A meglepetés ott következett, hogy Nápoly felé közeledve a vonat bement a föld alá, és az eddigi vasútállomások helyett metró-megállók következtek. A vonat végül befutott a városközpontba, leszálltunk róla és mentünk kirándulni.

Meglepő volt, hogy egy szomszédos településről átszállás nélkül közvetlenül, gyorsan el lehetett jutni a belvárosba. Ráadásul Nápolyban 10 vonal van!

Annyi csalás persze van a dologban, hogy míg a mi metrónk alulról kapja az áramot, addig a nápolyi „metró” felülről. Felsővezetékes, mint a villanyvonat.

És ha metró, akkor trollok: Hazafelé kétségem volt, hogy az adott megállóra bemenve melyik vonalra tudok felszállni. A kitáblázott információk elég gyengére sikerültek. A bennszülötteknek nyilván triviális volt, de egy magamfajta külföldi turistának nem.
Szerencsére az állomás előtt volt egy információs pult egy unottan ücsörgő férfival. Aki viszont nem beszélt olaszon kívül semmit. Bármit kérdeztem tőle, egyre hangosabban hajtogatta hogy „No ticket!”, és közben vadul mutogatott a „No ticket!” feliratra.

A fentiek ellenére senkit sem riasztanék el egy nápolyi úttól. Az öböl és a kikötő csodálatos, a belvárosban pedig számos múzeum és látnivaló található.