Milyen tanulási folyamaton keresztül, milyen módon lehet valaki menedzser külföldön?

Milyen tanulási folyamaton keresztül, milyen módon lehet valaki menedzser külföldön?

Egy beszélgetésben vettem részt a magyar informatikai menedzserek felkészültségéről. Ennek kapcsán próbálom összeszedni azt, hogy alakul ki az informatikai menedzser külföldön. (Hasonlóan a korábbi Hogyan gyártják az indiai informatikust illetve Hogyan gyártják az amerikai informatikust.)

Előre szólok, hogy az eszmefuttatás általánosító lesz, és tulajdonképpen az angolszász, illetve nyugati országokra vonatkozik.

Mire is van szüksége egy jó informatikai menedzsernek? Két dologra: magas szintű szakmai tárgyi tudásra, illetve magas szintű menedzsment ismeretre/gyakorlatra. Ez utóbbiba beleértem a kommunikációt, csapatmunkát, vezetőkészséget és a többi szoft/interpreszonális képességet.

Hogyan juthat el az ember arra a szintre, hogy ennek a két, egymással ellentétes dolognak mestere legyen?

A szoft képességek, a viselkedés és az affinitás az, amit nehezebb megtanulni. Ha valaki individuálisnak neveltek gyerekkorában, akkor kicsi az esélye, hogy jó csapatjátékos lesz. Éppen ezért nagy az oktatási rendszer szerepe.

A nyugati országokban az iskolarendszer nem a zseniképzésre összpontosít (erről talán már írtam), hanem kommunikációra, csapatmunkára és jó szociális képességekre nevel. Verseny helyett konzultáció és összefogás, legyen meg a lelki egyensúlyod, csináld azt amit csinálni szeretnél.
Vagyis minden embert potenciálisan arra nevelnek, hogy a csapat része, esetleg a csapat vezetője legyen.
(Pl. ki kell állnia a kisiskolásnak a többiek elé, és beszámolni valamiről, vagy az adott feladatot csoportokban végzik el, és a csoportból valaki beszámol a többiek nevében)

A tárgyi tudást a felsőoktatás adja meg. A kredit rendszer és a kétszintű képzés lehetővé teszi, hogy a tanuló azzal foglalkozhat, amivel szeretne, olyan mélyen, amilyen mélyen csak akar.

Természetesen a tanulás nem fejeződik be a diploma átvételekor: az élethosszig tartó tanulás elfogadott és normális. Egy emberöltő alatt 3 szakmát kell megtanulni, azaz az ember karrierje során készüljön fel a karrier váltásokra.

Milyen diploma előnyös egy menedzsernek? Az MBA a legjobb, de ez nem egy klasszikus diploma: az MBA képzésnek általában több év munka után, munka mellett állnak neki.

A standard karrierút egy menedzser számára az alábbi:
1) Felsőfokú szakirányú diploma (BS/MS Computer Science)
2) 5-10 év informatikai munka
3) Koordinátori munka
4) Menedzseri munka
5) Közben valahol MBA képzés

Tipikusan például: gyakornok -> fejlesztő -> rendszerszervező -> projekt koordinátor -> projekt menedzser -> menedzser

Tehát a menedzser képzése a következő 3 pilléren nyugszik:
1) Szükséges készségek elsajátítása általános és középiskolában -> vezetőkészség
2) Szakmai felsőfokú képzés és szakmai tapasztalat -> tárgyi tudás
3) Karrierváltással az informatikusból fokozatosan menedzser lesz a szükséges menedzsment tudás összegyűjtésével -> képzett menedzser

Nagyon fontos azt látni, hogy a menedzserek nagy része (és ez nem csak az IT-ra igaz) tisztes szakmai munka után kerül öltönyös pozícióba.

A tanulási folyamat legkritikusabb része az, amikor valaki programozóból menedzserré avanzsál, hiszen a két szakma egészen más. A karrierváltást elősegíti, hogy:
- A szükséges készségek az oktatási rendszer része
- A programozás nem az élete, hanem csak a munkája -> szükség esetén könnyebben tud váltani
- A folyamatos tanulás a kultúra része
- Minták és példaképek állnak rendelkezésre

Ha már minták és példaképek: számos példakép áll a fiatalok előtt, aki garázscégből indulva informatikai vezető lett. A „self made man” az amerikai kultúra része, a hős vállalkozó aki alulról indulva meghódítja a világot.
Ezek az emberek reflektorfényben vannak, nyilatkoznak az újságoknak, elmondják véleményüket, és előadásokat tartanak – ahol lehet velük találkozni, kérdezni őket.

A szakmai közösségi munka, a tapasztalatok megosztása és a kapcsolatépítés az emberek vérében van. Mondják, hogy az egyetemi évek legfontosabb eredménye nem a diploma, hanem az egyetemi bulik és az évfolyamon kiépített kapcsolatok.
Ha valaki új irodát nyit, akkor szétnéz a környéken, milyen másik vállalkozások vannak ott, ki mivel foglalkozik, megpróbál beszélgetni és ismerkedni.

A tanulási folyamatot nem csak tanfolyamok jelentik. A szakmai konferenciák és fórumok fontos összetartó erő – melyekre nem csak az ingyenpogi miatt járnak.
A közösségi munka, a közösségi iránti elkötelezettség nem csak a nyugati országokra jellemző, hanem a nagyon keletiekre is.

A tanulási folyamattal kapcsolatban beszélnünk kell a tudatos fejlődésről. A beosztott fejlődését a főnöke tervezi és irányítja. A házon belül kinevelt menedzserek sokkal értékesebbek, mint a kívülről hozottak, hiszen a cég értékei a DNS-ükben vannak.
Ebben érdekelt a beosztott (hiszen a piaci értéke növekszik), illetve a cég (mert a munkatárs teljesítménye növekszik).
Ha valaki a tavalyi teljesítményének 100%-át teljesíti az kevés! 100% azt jelenti, hogy nem fejlődött semmit.