Rövid életkép a belga fővárosból
Rövid életkép a belga fővárosból
Kezdjük az elején: olyan nép, hogy belga, nem létezik. Belgiumban két meghatározó népcsoport él: északon a hollandul beszélő flamandok, délen a franciául beszélő vallonok.
Brüsszel, a főváros a hozzá tartozó övezettel együtt 1 millió lakosú. Az Európai Unió miatt sok külföldi él és dolgozik itt. Feltehetőleg a jól kereső EU tisztviselők miatt a városban egyszerre van jelen a gazdagság és a szegénység. Drága boltokat és szép épületeket láthatunk, miközben a munkanélküliség 22%-os. Ez messze magasabb, mint a régiós vagy az országos átlag.
Ez a 22% igen magas, és szakértők megvizsgálták, mik állnak a háttérben. A következőkre jutottak:
- Ahhoz, hogy valaki el tudjon helyezkedni, 3 nyelven kell beszélnie (holland, francia és angol). Holland és francia közül mindkettő, mert amíg vidéken inkább egynyelvűek (a kettő közül az egyik), addig a főváros kétnyelvű – érthető okok miatt. És persze angol az EU miatt.
- 3 nyelven tipikusan a diplomások beszélnek.
- Diplomás azokból lesz, akiket a szüleik keményen fogtak, egyengették az útjukat az egyetemre.
- Sok szülő döntött úgy, hogy a gyerekére bízza a döntést, illetve szabadelvűen nevelte. Ők tipikusan nem törték magukat a tanulással.
- Aztán jöttek a nehéz idők, átalakult a munkaerőpiac, és hirtelen ezek az emberek állás, álláslehetőség nélkül maradtak.
- Aki diplomás, annak egyébként is több a lehetősége, mert ha a saját szintjén nem talál, akkor el tud menni alacsonyabb végzettséget igénylő állásba – az alacsony iskolázottságúak viszont nem tudnak diplomás állásra jelentkezni.
Szóval érdekes történet, érdekes szétnézni, máshol mi a helyzet és mi a tanulság.
Utolsó kommentek