Hogyan tudja képezni, továbbfejleszteni magát az, aki informatikai területen lett vezető?

Hogyan tudja képezni, továbbfejleszteni magát az, aki informatikai területen lett vezető?

A témával sokszor foglalkoztam már itt ezen a blogon, például: Menedzser akar lenni, mit tesz érte?, Hogyan gyártják az informatikai menedzsert külföldön?, Best practice, anti pattern, tanulás best practice-en keresztül, Az IT karrier zsákutca és végül Learning list of a manager.

Nem mondom, hogy megtaláltam a tökéletes választ, csak azt, hogy dolgozok az ügyön, és szívesen megosztom a tapasztalatokat. Számomra ez fontos kérdés. Folyamatosan nézegetem a belső tanfolyamokat, és a főnököm nyakára mászok, hogy küldjön el mindenféle külső tanfolyamra, adjon projekteket ahol újat tanulhatok, meg úgy általában adjon tanácsot a karrieremet illetően.

Az első konklúzió talán az, hogy aki tovább akarja magát képezni, az tegye ugyanezt: legyen aktív és tudatos, járjon utána a lehetőségeknek, járjon a főnöke nyakára, járjon a HR-es nyakára. Aki csak besüpped a székébe és élvezi a hatalmaskodást, az nem fog tanulni semmit. A tudás nem jön házhoz, azért meg kell küzdeni.

Mindenféle elképzelés terjeng arról, hogy mit tesz vagy nem tesz a vállalat a dolgozói fejlődéséért. A tény az, hogy a vállalatnak előnyös, ha a dolgozók tanulnak/fejlődnek. Közvetlenül a főnökömnek is érdeke, hogy új dolgokat tanuljak, legyek jobb mint tavaly. A HR-esek pedig munkaidejük egy részét kimondottan ezzel töltik – képzési programok szervezésével. A lehetőség ott van. Utána kell menni, milyen tanfolyamokat szerveznek, mi a tartalma, mikor lesz, és jelentkezni rá.
Biztosan van lehetőség arra is, hogy a HR felé jelezzük az igényeket, és a HR majd az igények alapján szervez olyan tanfolyamot. Itt is pusztán a szándékról van szó: akarni kell és lesz.

Teljesen bizonyos, hogy minden nagyvállalatnál van valamilyen szintű vezetői képzés. Valami lesz, de nem garantált, hogy a mi szintünkön, vagy a mi igényeiknek megfelelően. Ezért végig kell gondolni, nagyjából milyen területeken akarunk fejlődni, aztán szétnézni házon kívül. Ha elég sokat nyaggatjuk a főnökünket, ki lehet vasalni belőle hozzájárulást egy drága menedzsment tanfolyamra. A jó tanfolyam ugyanis drága.

A menedzsmenthez profi szinten értő tanár ritka, és meg kell fizetni az óradíját. A jó tanár elsősorban nem tanár, hanem coach vagy tanácsadó, de a legjobb esetben maga is gyakorló cégvezető. Nem a tanári képességei a mérvadóak, hanem az, hogy ő maga hányszor 10 évig volt menedzser és hol. Nincs értelme elmenni egy jópofa fiatal oktatónál időt tölteni, mert neki nincs tapasztalata és nem fog tudni mit mondani a gyakorlatról – pont arról amire szükség lenne.
Mennyibe kerül egy ilyen tanfolyam? 4-5 ezer EUR összegre tessék gondolni egy 4 napos képzés esetén, ami egy nagyvállalatnál, egy informatikai vezető esetén aprópénz. Év végén marad valamennyi pénz a zsebben és akkor ki lehet használni a lehetőséget. Ha nem idén, akkor jövőre.

Személy szerint én Nyugat-Európába járok okosodni, de biztosan találunk itthon is értelmes képzést.

A tanfolyamokon kívül szokás felsővezetői szinten - különösen a kinevezés után – coach vagy személyi tanácsadó felbérlése. Erről részletesen nem írok, mert rengeteg coach blog van, ahol utána lehet nézni.

Milyen területeken érdemes fejleszteni magunkat? Kommunikáció, operatív készségek, projekt menedzsment, vezetői ismeretek, pénzügyi ismeretek, prezentáció (nem csak ppt készítésről van szó), emberek kezelése.

Műszaki képzésre ne menjünk, mert felesleges. Az élet természetes rendje, hogy az IT vezető műszaki ismeretei elavulnak, de helyette vezetőként fejlődik. A beosztottaink úgyis mindig jobban fognak érteni a technológiához, mint mi. Ha esetleg nem így lenne, akkor rossz beosztottakat választottunk.

Könyveket, cikkeket, szakmai folyóiratokat érdemes olvasni. Természetesen nagyon erősen szűrni kell mindent, elválasztani az ocsút a búzától. Nem csak azt kell megnézni, mit írnak, hanem azt is, hogy ki írja.
Ha angol nyelvű irodalmat keresünk, iszonyatos mennyiségű létezik. Az Amazonon ma rákerestem a „management” kulcsszóra – 655,142 találat van. Ezek nagy része selejt, haszontalan, rosszabb esetben pedig egyenesen hibás téziseket tartalmaz.
Mennyiség helyett a minőségre utazzunk, a kevesebb több!

Könyveken és tanfolyamokon felül eljárhatunk konferenciákra. A konferenciák tanulási hatékonysága rendkívül alacsony: eltöltünk fél-egy-két napot a munkahelyen kívül azért, hogy a temérdek előadásból találjunk 1-2 olyat, amiben van 1-2 hasznos gondolat. A cég számára gyakorlatilag veszteség az erre fordított idő.
Nem is ez a fő vonzerő a konferenciákon, hanem a kapcsolatépítés, lehetőség a konkurencia és a piaci szereplők megismerésére.
Habár konferencia-ellenes vagyok, azért szemmel tartom a felhozatalt, és ha valami hasznosnak ígérkezik, akkor igyekszek elmenni. Vannak kivételek, vannak jó témák és vannak jó előadások. Itt is a könyvekre vonatkozó szabályt érdemes követni: az előadó, a szerző személye jelenti a minőséget. Kerüljük el a trendi témákat feldobó, de ismeretlen előadókat!

A leggyakoribb tanulási lehetőség a „learn on the job”, tehát amikor kapunk egy kihívást, és végig kell szenvedni vele a megoldásig. A tapasztalatot, a tudást vérrel és verejtékkel szerezzük meg. Tehát már a kihívás, a különleges projekt, a tanulási lehetőség is egyfajta jutalom vagy juttatás. Talán egyeseknek furcsa, de ez van. Aki szereti a szakmáját, az meglátja a szépséget és a motivációt egy euró bevezetési projektben vagy egy teljes cégcsoport-szintű rendszerintegrációban.
A harc nem azért megy, hogy minél kevesebb projektet kapjunk, hanem éppen ellenkezőleg: hogy minél többet, minél különlegesebbet, és ezzel lehetőséget a tapasztalat megszerzésére.

A feladatok kiosztása tehát egyben tanulási lehetőség is. Ez akkor tud hatékonyan működni, ha a karrier pályánkat tudatosan rajzoljuk fel, közösen a főnökünkkel és annak főnökével. Ezt a képet évente közösen újra át kell nézni: miben történt előrelépés, mit szeretnék a közeljövőben megtanulni vagy csinálni, és mik a hosszabb távú tervek. Ha a paraméterek ismertek, akkor ezek a karriert érintő vezetői döntések alapját fogják képezni.

Végül szólnék a példaképek szerepéről. Részemről mindig is tudatos volt, hogy idősebb, tapasztaltabb, okosabb főnököt kerestem. Egy jó vezetőtől nagyon sokat lehet tanulni a vezetésről – elsősorban legjobb gyakorlatokat. Naivitás azt gondolni, hogy majd okosak leszünk és mindent magunktól kitalálunk. Egy jó példakép mellett dolgozni hosszú távon nagyon-nagyon megéri. Anyagilag is, hiszen a piaci értékünk meredeken fog emelkedni.

És lezárásként szólnék a konkurenciáról. Ha versenyképes, piacképes tudást akarunk, akkor a piacra kell figyelni – elsősorban a konkurens cégekre. Figyelemmel kell kísérni, mit hogyan csinálnak, milyen új módszereket vezetnek be, és ezek hogyan válnak be. A konkurens cég nem ellenség, nyugodtan szóba lehet velük állni és információt megosztani. Nekik is pont ugyanez az érdekük.