Egyszerű döntés hozni, ha mindenki közös nevezőn van, de mi van akkor, ha mindenki mást akar?
Ottó, az informatikai menedzser lekapcsolta a villanyt, hogy jobban látszódjon az ábra. Mint ahogy minden hónapban, most is megtekintette az alkalmazás support statisztikáit fontosabb beosztottaival közösen. Az ábrán nagyjából az látszott – mint az utóbbi időben mindig -, hogy a feldolgozatlan kérések száma folyamatosan és kitartóan növekszik. Az 50-ből 65 lett, a 65-ből 80, a 80-ből 110, és most 135.
Az „ageing report” hasonló trendet tükrözött: egyre több olyan felhasználói probléma van, amit nem sikerül időben megoldani. A munka feltorlódik, a felhasználók nem kapnak választ és nem sikerül megoldani a problémákat. Egyre hosszabb ideig tart lezárni egy kérést.
- Ez így nem mehet tovább, valamit tennünk kell! – mondta ki Ottó azt, amit mindenki gondolt – Ha nem teszünk valamit, a fel nem dolgozott ticket-ek száma csak növekedni fog, és belefulladunk a hibajavításba. És a vezetőség is kérdéseket tesz fel.
- Az utóbbi 2 hétben nem tudtam a projekttel haladni, mert hibákkal kellett foglalkozni. – helyeselt Kálmán, aki vezető fejlesztő, és rangidősként a legtapasztaltabb ember a csapatban. – A múltkori interfész hiba után 1 hetet csak azzal töltöttem, hogy kitakarítsam az adatbázist.
- Persze, ha nem csak félig futott volna le az interfész, akkor nem kellett volna takarítani. De félig futott le, pont az éles adatbázison. Nagy kiabálás volt utána. – tette hozzá Móni, a DBA, a csapat adatbázis szakértője.
- Aztán ott vannak a nyomtatós hibajegyek, azokkal egész egyszerűen senki sem foglalkozik. Az üzemeltetésen azt mondták, hogy ez alkalmazás hiba, pedig szerintünk nem az. És hetente kapunk legalább egy ilyet.
- Zoli, mi a véleményed? – kérdezte Ottó a csapat rendszerszervezőjét.
- Nem látok túl nagy problémákat, a rendszer alapvetően jól működik. De sok az interfész hiba, és utána sok idő elmegy a javítással. Rengeteget adatmódosítási kérés érkezik, amikre nem is lenne szükség, hiszen a rendszer elvileg jól működik. Azt pedig végre a menedzsment is megértette, hogy nem lehet egy nem teljesen kitesztelt kódot élesbe tenni. Jön a határidő, kirakjuk a kódot, utána pedig fél évig stabilizálunk. Sokkal drágább, mintha elsőre jól csinálnánk.
- Szerintem szükség lenne még egy emberre. – vette fel a fonalat Kálmán - Kevesen vagyunk. Ha valaki ezeket a ticket-eket kezelné, akkor a többieknek lenne idejük rendbe tenni a dolgokat, és kevesebb lenne a ticket. Mert most nem érünk rá. – Kálmán szavaira Zoli és Móni is bólogat.
- Nézd Ottó, az egész csapat ezeken a ticket-eken dolgozik. Reggel amikor beérkezünk, mindenki az email-eket nézi. Próbálunk egymásnak segíteni, felosztjuk ki mivel tud foglalkozni. De egyszerűen nem működik, mert rengeteg időt vesz el. Gyakorlatilag nem is jut idő érdemi fejlesztésre – fakadt ki Zoli.
- A telefonom állandóan csörög, már csak akkor veszem fel, ha ismerős a szám. – szúrta közbe Móni.
- Rendben, felvehetünk valakit, de úgy érzem, nem beszéltünk eleget az okokról. Hogyan lesz a ticket-et száma kevesebb, ha felveszünk valakit? – kérdezte Ottó.
- Túl sok a munka, fel kell venni valakit. Egész egyszerűen nem bírjuk. – válaszolt Zoli.
- Hogyan lesz kevés a munka, ha felveszünk valakit? – kérdezte Ottó.
- Mert akkor lesz időnk rendes megoldásokat szállítani, nem csak ez a kapkodás – válaszolta Móni.
- Értem, de ha idehívunk valakit, akkor előbb végig kellene gondolni, mit is várunk el tőle. És úgy egyébként, jó lenne leülni és végiggondolni, mi a baj forrása. Talán valamit rosszul csinálunk, és azon kellene javítani. – magyarázta Ottó, egyre türelmetlenebbül.
- Nézd, nekem a projekten kellene dolgozni. Tudod nagyon jól, hogy így is késésben vagyunk. Egyszerűen nincs időm további meeting-ekre – mondta ingerülten Kálmán.
A legutóbbi játék után (emlékeztetőül: Angel vs Devil) ismét játékra hívnám a Kedves Olvasót.
Ez alkalommal Ottónak, az informatikai menedzsernek kellene tanácsot adni, hogyan kezelje beosztottait és hogyan oldja meg a fenti történetet. Az talán elég világos, hogy MIT kellene csinálni, az viszont már kevésbé, HOGYAN – hiszen bár Ottónak van egy világos célja, de beosztottai véleménye szemmel láthatóan ellentétes.
Meg kellene hozni egy döntést, a döntést kommunikálni, majd keresztülvinni a beosztottakon. Melyik lehet a leghatékonyabb módszer ennek elérésére?
Vagy esetleg Ottó hallgasson a beosztottaira, és kövesse az ő tanácsukat?
Utolsó kommentek