Magyar akciófilm-sorozat hackerekről.
Magyar akciófilm-sorozat hackerekről.
A Hacktion című sorozat (port.hu) az M1-en látható, és indulása óta számos kritikát írtak róla. Amikor elindult, rögtön elhatároztam, hogy írok róla, hogy magyar informatikusokról, hackerekről szól, tehát akciófilm-köpenybe öltöztetve IT-ról van szó.
Ráadásul a forgatókönyvet az a Fonyódi Tibor írta, akit nagyon szeretek. Szerettem a kommandós-időutazós és a magyarkodós-űrhajós könyveit. Ezért kicsit elfogult vagyok a sorozattal szemben, és inkább szakmai mint kritikusi szemmel elemezném a művet.
Milyen a Hacktion IT szempontból?
Sajnos szemmel látható, hogy miközben a sorozat hackerekről és az Infrastrukturális Védelmi Osztag szólna, maga az informatika csak mellékszereplő. Fut valami kód a képernyőn, sebesen püfölik a billentyűzetet, mindenki izzad, aztán történik valami. Mintha eredetileg kommandósokról és terroristákról akartak volna filmet csinálni, de Magyarországon a terrorizmus nem annyira sokoldalú téma, ezért kényszermegoldásként a hackerekhez nyúltak.
A beállítások és a díszletek erősen hajaznak a 24-re. Nem tudom mennyire erős azt mondani, hogy a Hacktion az a „magyar 24”. Személy szerint nem bánnám, ha ez lenne az igazság, csak maradtak volna a kommandósoknál. Az eredeti 24-ben az informatika csak eszköz volt a rossz fiúk elfogására, ezért az IT-s jeleneteket elnagyolták, messziről/hátulról mutatták a monitort, és ügyeltek arra, hogy a techno-halandzsa a helyén legyen. A 24-ben nem zavartak ezek a dolgok, hiszen az nem az informatikáról szólt.
Ehhez képest a Haction egy fokkal rosszabb lett, miközben a lécet eggyel magasabbra tették. A techno-halandzsa zavaró, a monitor-képek rosszak. Úgy általában, a programok és a hálózatok nem így működnek.
Segítő szándékkal próbálok összeszedni pár hibát:
- A képernyőn olvashatatlanul scroll-ozó kódról több kritika is említést tesz.
- Úgy tűnik, mintha a Hacktion világában bármi feltörhető maximum 5 perc alatt, csak jó hacker kell hozzá. Ez nagyon nem így van a valóságban, és a laikus nézőkben rontja az IT biztonság megítélését. Ezek után győzz meg valakit, hogy a bankban biztonságban van a pénze!
- Úgy tűnik, mintha minden feltörhető és irányítható lenne, aminek köze van a számítógéphez. Ez nagyon nincs így. Például az autóban is van számítógép, mégse töri fel senki.
- A sorozat azt sugallja, hogy az IT magányos hősök hobbija – miközben az IT csapatmunka.
- Szinte semmi szó sem esik a valódi informatikai veszélyekről, például a social engineering-ről és a vírusokról, amire igenis fel kellene hívni az emberek figyelmét.
- Egy szó sincs arról, hogy a hackerek milyen eszközöket, milyen alkalmazásokat használnak. Még a képernyőjükön sem látszik semmi. Úgy tűnik, ha leütnek pár billentyűt, akkor minden megoldódik.
- Az informatikát, a számítógépek és hálózatok működését igyekszik a sorozat elmisztifikálni, elmaszatolni – miközben elvileg erről szól a sorozat. Olyan, mintha egy Stahl Judit főző-sorozatában sosem látnánk lábost és soha nem esne szó a zöldségek párlásáról.
- Külvárosi autóműhely, kóla automata mögött? Ugyan már…
- Ha lassú a net, akkor arról nem az ISP, hanem a Kezelő tehet (cinikus mosoly)
- Jellemző, hogy Gréta még a szervezetnek a nevét sem tudja a 7. részben, ahova áthelyezték (szerinte IT Védelmi Osztag)
Összességében az látszik, hogy a rendező és forgatókönyvíró elfelejtett szakértőt hívni. Aki egyrészt kigyomlálta volna az idióta halivúdi kliséket, másrészt pedig tippeket adott volna arra nézve, miért és hogyan izgalmas az informatika. Az a fájdalmas, hogy egy hackerfilmet igen jól is meg lehetne csinálni, ha akarnák…
Őszintén remélem, hogy ha lesz 2. évad, akkor végre szereznek egy szakértőt.
Miután kidühöngtem magam a sorozat műszaki nívóján, most menedzser szemmel nézve beszéljünk a különböző részekben felbukkanó vezetőkről!
A sorozat ideális oktatófilm lehetne menedzsereknek, hiszen különböző vezetők és vezetői stílusok ütköznek benne. Az alapsztori is az, hogy az IVO csapata új vezetőt (Betti) kap kívülről, láthatjuk a kiválasztást, a toborzást, a felvételt és a beilleszkedést.
Betti mint vezető:
Csapatjátékos, a csapatra épít. Delegál és támogat. Sajnos ordító szarvashibákat véd, tipikusan azt szemléltetni, mit hogyan NEM SZABAD csinálni:
- A kiválasztás fő szempontja az volt, hogy ő is jó hacker – éles helyzetben Szabó ezredes szeme előtt villant egyet. Meg az apja, ugyebár. Tipikus rossz választás: ért a témához, de vezetni nem tud, és van rokona.
- Azzal indít, hogy az egyik beosztottjával lefekszik, a másikkal pedig összeveszik. Szinte keresi a konfliktust a csapattal, és igyekszik a többiektől maximálisan eltávolodni.
- Semmilyen információt nem oszt meg beosztottaival, sőt betegesen azon igyekszik, hogy mindent eltitkoljon a többiek elöl.
- Megérzésekre hagyatkozik tények helyett, sőt úgy tűnik, a tények vajmi kevéssé érdeklik.
- Mindig egyénekkel beszélget, sosem a csapattal. Sosem ál ki a csapat elé és mond valamit, vázol tervet vagy ismerteti a stratégiát.
- Ja, nincs stratégia, nincs vízió, nincsenek hosszú távú célok. Csak a jelen és a közeljövő létezik.
- Senki sem szereti a csapatból.
- Semmilyen módon nem motiválja a beosztottait.
- Nem oszt ki feladatot és nem ellenőriz. Egész egyszerűen nem irányít.
Betti olyan vezető, akit fel sem kellett volna venni, vagy ha igen, akkor a 2. munkanapon kirúgni.
András mint vezető:
Ő a csapat igazi esze és vezetője. Együtt él a többiekkel, segíti a kollégákat, szóba áll velük. Vannak tervei, megoszt információkat. Mint hacker is igen jó és megbecsült. Ideális csapatvezető, őt kellett volna kinevezni Betti helyére. Szabó ezredes elfogásakor tisztán látszott, hogy a valóságban András irányít (SMS küldése Alfának), nem pedig Betti.
Szabó ezredes mint vezető:
A háttérből támogatja és segíti a csapatot, nem vesz részt napi ügyekben és nem mikromenedzsel. Mindenki tiszteli és fél tőle. Rutinos vén róka. Tudja, mit akar, van terve. Jól kommunikál (mindig a csapat vezetőjével), se túl sokat se túl keveset. Feladatokat oszt ki és számon kéri azok teljesítését.
Számomra Szabó volt a sorozatban az, aki ténylegesen jól végzi vezetői munkáját. Kár, hogy rossz fiú lett belőle.
Gréta mint vezető:
Diktatórikus, kézivezérel, kemény, erőszakos. Félelmet gerjeszt, negatív motivációt használ. Tipikus rossz vezető. Már ott lenullázta magát, hogy rálőtt saját beosztottjára (milyen már, hogy valaki a saját közvetlen beosztottjára rálő?).
Az igaz, hogy katonai/félkatonai szervezetben diktatúra van és a parancsot végre kell hajtani, ott nem a „szoft” módszerek a nyerők. De akkor a jogosulatlan fegyverhasználat nem illik a képbe (hadbíróság?)
Azt látom, hogy a sorozat készítői megpróbálták a kis magyar valóságban felbukkanó vezetői típusokat felvonultatni. Praktikusabb lenne jó példákat használni, mondjuk Bettit elküldeni egy tanfolyamra, Grétát pedig a következő részben kiírni (mondjuk terroristákra csapnak le, a tűzharcban egy eltévedt golyó eltalálja, miközben megmenti Andrást).
Zárszóként annyit: az egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert Fonyódi Tibort szeretem, és ez jó mű, legalábbis könyvben biztos nagyon jó lenne. És sír, mert sokkal jobbra is meg lehetett volna csinálni.
Utolsó kommentek