Létezik az a jelenség, hogy egy informatikai vezető/menedzser körülbelül 4 évet tud egy helyen dolgozni, utána vagy elmegy vagy kirúgják.

Létezik az a jelenség, hogy egy informatikai vezető/menedzser körülbelül 4 évet tud egy helyen dolgozni, utána vagy elmegy vagy kirúgják.

Szóval létezik az a jelenség, hogy IT menedzserek „élettartama” 4 év. Sokáig azt gondoltam, hogy ez csak azért van, mert inkompetensek, és ennyi idő alatt derül ki a valóság. A kompetens menedzserek tovább „élnek”, de ők nem annyira érdekes beszédtéma.

Feltételezve, hogy tényleg létezik ez a dolog és tényleg 4 év, van erre egy teljesen szubjektív és személyes véleményem, amit amolyan gondolatkezdeményezésként megosztok.

Nagyjából 4 okot látok a 4 évre vonatkozóan:

1) Szerelem, házasság, válás

Amikor egy új IT vezetőt kineveznek, akkor vele szemben nagyok az elvárások, és mindenki tárt karokkal várja. Az új IT vezető olyan, mint a szupersztár. Vagy inkább az új menő srác a suliban. Mindenki kíváncsi rá, mindenki örül neki, mindenki segíti, mindenki vele akar lógni.

Az üzleti oldal tele van reményekkel, hogy majd kapnak új szoftvereket, javul a szolgáltatások minősége és az IT végre nem útakadály lesz. A vezetőség azt várja, hogy lefaragja a költségeket és növeli a hatékonyságot, illetve az IT majd támogatja a stratégiai projekteket. A beosztottak pedig azt várják, hogy erősítse az IT érdekeit, több legyen az erőforrás és kevesebb munka.

Szóval az elején mindenki boldog, mosolygós és elkötelezett, mint amikor találkozunk a nagy Ő-vel és szerelmesek leszünk. Röpködnek a rózsaszín bárányfelhők, az irreális elvárások és elképzelések.

Aztán ahogy elmúlik a kezdeti eufória, lesz a boldogságból hétköznapi együttélés. Kb fél-1 év után kiderül a menedzserről, hogy nem csodatevő, hogy mit tud segíteni és mit nem. Kiderül, hogy egyszerre nem lehet minden elvárásnak eleget tenni, hiszen azok az elvárások egymással szögesen ellentétesek.

A szerelemnek vége, a boldog napok után jön a valóság, és mindenki megpróbál együtt élni a helyzettel. Az új menedzser már nem új, szállítania kell, mérik az eredményeit.

Ahogy múlik az idő, úgy válnak az új menedzser gyengeségei egyre fájóbbá, és az erősségei egyre inkább megszokottá. Míg kezdetben azt nézte mindenki, hogyan segíthetné és hogyan dolgozhatna együtt vele, most már azt nézik, mikor hibázik. Márpedig aki dolgozik az hibázik is. A hibák gyűlnek, aztán amikor elérik a kritikus tömeget, akkor berobbannak.

2) Az IT folyamatos változása

Örök igazság, hogy az IT folyamatosan változik. Új technológiák és szoftverek bukkannak fel, régi technológiák tűnnek el. Ami ma naprakész az holnap elavult. Az egész informatikai piac nem más, mint egy őrült verseny.

Ebben az őrült versenyben a szakembereknek napi szinten kell megújulniuk és új készségeket tanulniuk ahhoz, hogy továbbra is a piacon maradhassanak.

Ezzel szemben a menedzsereket a változás kevésbé érinti. A vezetői eszközök és módszerek nem változnak olyan sebesen. Az informatikai vezető nem szembesül a napi versennyel, ezért nem kényszerül folyamatosan tanulni és megújulni.

A „nem kényszerül” azt jelenti, hogy ha felveszünk egy IT vezetőt naprakész tudással ma, akkor az ő szakmai tudása 4 év alatt elkopik, elavul. Szemben mondjuk egy értékesítési vezetővel vagy egy pénzügyi vezetővel, akinek a szakmai tudása kvázi állandó. Emberi tulajdonság, hogy a változásnak ellenállunk, és megpróbáljuk az új technológiákat figyelmen kívül hagyni addig, ameddig csak lehet.

A vállalat számára ez azt jelenti, hogy miközben a konkurens cég új technológiát vezet be, addig az IT vezető marad a réginél. És az egyetlen járható út az, ha az IT vezetőt lecserélik…

3) Az üzleti elvárások változnak

De nem csak a technológiák változnak, hanem az üzleti elvárások is. Teljesen más volt egy informatikai vezetővel szembeni elvárás a 80-as években, a 90-es években, a 2000-es években és manapság. Ezek az üzleti elvárások gyakran rövid idő alatt (1-2 év) változtak a korábbi ellentétére.

Volt időszak, amikor az informatikai vezető szerepe az volt, hogy megtalálja az IT helyét a cégen belül, azaz mire lehet jó az IT és hogyan tudná segíteni a céget. Aztán az, hogyan tud minél gyorsabban minél több szoftvert előállítani. Aztán hogyan tudna minél több szoftvert üzemeltetni. Aztán az, hogy ne csak szoftvert üzemeltessen de vegyen részt az üzlet munkájában. Aztán hogy legyen a stratégiai projektek motorja. Aztán jött a válság, és már ne legyen motor, egyszerűen csak drasztikusan vágja le a költségeket.

Az IT menedzsernek képesnek kell lennie, hogy szélsőséges elvárások között tudjon gyorsan lavírozni. Lehet, hogy egy növekvő szervezet élére nevezték ki, de hirtelen leépítenie kell. Aztán a leépítések után megfogni a zuhanó trendet, és a negatív tendenciát pozitívba fordítani (turnaround job). Aztán pedig egyszerűen csak tartania a szinten, se nem növekedni se nem csökkenni. Mindezt akár 1-1 év különbségekkel.

Olyan finomságokról nem is beszélve, amikor megjelenik egy disruptive technológia, és az üzlet azonnal elvárja annak bevezetését.

Tehát így alaposan végiggondolva, nem hiszem, hogy bármely más szakmában, bármely más terület vezetőjének annyira sokat és annyira gyorsan kell változnia, mint az IT. És elég egyetlen irányváltást elhibázni, hogy az IT vezetőből ellenség legyen. 4 év pont elég idő arra, hogy ez bekövetkezzen.

4) A megszokás hatalma

Ugye létezik az a betanulási görbe, hogy az új ember az elején még sokat tanul és új utakat keres, aztán kb 1 év múlva teljes értékű lesz, és utána megbízhatóan termel. Ez azt is jelenti, hogy az új ember kreatívabb, aztán amikor már elég biztosan ül a székében, akkor inkább – egyre inkább – szeretne megszokásból, rutinból dolgozni. Az elején még érdekes a kihívások és a nehéz szituációk, akkor még élmény ezeket megoldani. Később azonban már inkább zavaróak. És különben is miért kellene megreformálni mindent évről évre, amikor minden jól működik?

Ahogyan az új vezető kialakítja a neki tetsző szervezeti felépítést, összeszokik a beosztottaival és bevezette a számára kényelmes módszereket, utána már nem fog akarni ezekhez újra hozzányúlni.

Az IT vezetővel szembeni elvárások azonban nem csak, hogy változnak, hanem van egy olyan általános elvárás, hogy legyen a fejlődés motorja, álljon elő új dolgokkal. Hiszen az IT mindenhol ott van és minden az IT-tól függ. Azt várják, hogy vezessen be új szoftvert, legyenek új ötletei, és úgy általában varázsütésre röpüljön be a sült galamb a többi vezető szájába.

Ha ezt nem is lehet teljes mértékben teljesíteni, de legalább annak kellene látszania, hogy valamilyen szintű elképzelés létezik, hogy vannak ötletek és hogy az IT halad előre (mármint üzleti szemmel nézve). Az biztosan nem jó, amikor az IT vezető kényelmesen hátradől és élvezi az életet. Márpedig pár év után – miután a dolgok helyre lettek rakva – az ember pont erre vágyik: élvezni munkája eredményét.

Amikor az IT vezető rutinból és megszokásból vezet, akkor és ott elveszítette a játszmát. Vele szemben az az elvárás, hogy minden nap, minden évben megújuljon, és valami teljesen új grandiózus tervvel álljon elő. (Ami a legtöbbször nem lesz megvalósítva, de nem is ez a lényeg)

Ezek lehetnek azok az okok, amik hatására a kezdetben örömmel fogadott informatikai menedzser szép lassan beszürkül, a varázslat megkopik, végül ellenséggé válik és megszabadulnak tőle.

Az okok alapján le lehet vonni a következtetéseket:

1) A kezdeti évek után is meg kell őrizni az újdonság varázsát. Ki kell találni új dolgokat, új utakat keresni és kreatívnak lenni.

2) Követni kell a technológiai változásokat és figyelni a piaci trendekre. (Persze nem vakon)

3) Folyamatosan alkalmazkodni kell a piaci és az üzleti elvárásokhoz. Fogadjuk el tényként, hogy ezek állandóan változnak.

4) Évről évre meg kell újulni és elállni valami nagy tervvel.