Azaz miért kell 4 évente új operációs rendszert telepíteni, új adatbázisra migrálni és új programozási nyelvet tanulni?

Azaz miért kell 4 évente új operációs rendszert telepíteni, új adatbázisra migrálni és új programozási nyelvet tanulni?

Aki az IT-t egy statikus, állandó, langyosvíz iparágnak gondolja, az nagyon téved. Állandóan jön az új szoftver verzió, az új operációs rendszer, az új technológiák, az új koncepciók. Mindez megfejelve a hardver eszközök elavulásával, a szabványok változásával, a sebesség és a méretek állandó növekedésével. Nem is tudom létezik-e másik iparág, ahol ennyi a változás.

Fiatal programozóként élveztem a változást. Beleugrani valami újba, kipróbálni egy fejlesztőeszközt csudajó volt. Arról nem is beszélve, hogy egy vadiúj trend előfutárának lenni milyen bizsergető érzés – amikor fiatalként én mutatom meg a csodát az idősebb kollégáknak.

Felhasználóként már nem ennyire pozitív a változás. Továbbra is jó érzés, ha megvettem otthonra a legújabb vasat, a legszebb monitort és a legjobb hangú hangkártyát – lehet dicsekedni a haveroknak. Ám egy idő után kijön az újabb monitor, az erősebb proci, és a gépem elavulttá válik – én pedig nem szeretnék újabb pénzösszeget beletenni, azt szeretném ha a drága pénzen megvett gépemen továbbra is minden játék fusson.

Egy idő után már nem vicces, hogy a számítógépem és az eszközeim elavulnak, hogy jelentős pénzösszeget kell áldozni pusztán arra, hogy ugyanazt tudják, mint amit eddig, mint amire eredetileg vettem őket.

IT menedzserként sokkal rosszabb a helyzet. Napi szinten kell döntést hozni arról, hogy milyen új technológiát vagy szabványt vezetünk be, mire térünk át, mibe fektetünk be, mit építünk ki. Egyik oldalról a felhasználók a legjobbat, a legújabbat akarják, ami a másik oldalról viszont eszméletlen pénzbe kerül. De azt sem tehetjük meg, hogy nem adunk ki pénzt fejlesztésre: egy idő után az elavulás nagyon sokba kerülne (termelékenység). Az egyik oldalon szeretnénk forradalmian új dolgokat bevezetni, új ötleteket felkarolni. A másik oldalról a felhasználók és üzleti döntéshozók nem kérnek forradalmi ötletekből, nekik fontos a stabilitás és a régi jól bevált szoftverek.

Ha jól megnézünk egy IT szaklapot, a cikkek többsége új technológiáról szól. Vedd meg, ismerd meg, állj át. Így lehet bevezetni, itt a tréning, itt a konferencia ahol megismerheted. Az ember nem tud úgy félrehajolni, hogy ne akarnák az arcába tolni a következő trendet.

Miért van ez így? Miért jellemző az információtechnológiára a hype-olás, az újonnan megjelenő technológiák körüli őrület?

Kezdjük ott, hogy mi is az a hype? A wikipedia jól leírja a hype ciklust.

Ami állandóan történik velünk, az az új technológia megjelenése. Valaki valamit kitalál, jön egy ötlet, és hirtelen mindenki megbolondul érte. Aztán mire kiderül, hogy az ötlet valójában mire jó (elértük a csúcsot és buknánk bele a szakadékba) addigra jön a következő hype. Egyik hype-ból a másikba esünk.

Miért jó ez, mi az oka? Több oka is van, lássuk sorjában!

1) Az IT 100%-ban az emberekről szól

Az IT az az iparág, ahol a termelést emberek végzik, ahol a termeléshez emberi agyon és bárhol kapható közönséges eszközökön kívül nincs szükség másra. Mindent ki lehet találni, el lehet készíteni. A felhasználók, a menedzserek, az ügyfelek és a döntéshozók is mind emberek. Mivel itt minden az embereken múlik, ezért az emberi psziché fontos tényező. Az emberek márpedig olyanok, hogy fogékonyak a trendekre, szeretnek új dolgokat megvenni, és be lehet őket bolondítani új technológiákkal.

2) Moore törvénye

Lásd Wikipedia szócikk. Ugyan a Moore-törvényt tapasztalati megfigyelésnek állítják be, ugyanakkor lehetséges, hogy az ok és az okozat fordított: a konstans technológiai fejlődés az iparág érdeke. Addig van a programozóknak és tanácsadóknak jó világ, amíg van új technológia. Ezért fontos, hogy mindig legyen, de ne túl nagy, hiszen akkor utána majd nem lesz mit kitalálni. A konstans változás az iparág minden szereplőjének érdeke, és mindenki be is tartja.

Nagyon jó példa az Windows operációs rendszerek evolúciója. A legtöbb felhasználó igényeit már a Windows 95 is kielégítené (a stabilitást most tegyük félre). Azóta megjelent számos új op rendszer, mindegyik valamivel többet kínál mint az előző.

3) Minden vállalat más

Minden vállalat más, más a cégkultúra és mások a folyamataik. Ezért másfajta szoftverek és másfajta informatikai támogatásra van szükségük. Ami az egyik vállalatnál beválik, az lehet, hogy a másiknál megbukik. Éppen ezért sok és sokféle új technológia van. A meglévő jól bevált megoldások mellett is mindig jön valamilyen új, hiszen lehet, hogy egy adott rétegnek pont arra van szüksége.

Jó példa erre a SAP bevezetés: valahol nagyon bejött, és valahol nem annyira. Valahol SAP-ot használnak mindenre (nem csak pénzügyre), máshol viszont soha nem fogják bevezetni.

4) Az IT befektetés sötét ló (vagy hitkérdés)

Az informatikai beruházások sajátossága, hogy a kimenetele nehezen megjósolható. Annyit lehet tudni, hogy egy új technológia bevezetése valamilyen szempontból biztos jó lesz, de azt nagyon nehéz, hogy elég jó lesz-e. Az informatikai projektek eredményében majd csak akkor lehetünk biztosak, ha a projekt véget ért és az eredményt élesben elkezdtük használni. Az informatikai projekt képes arra, hogy az idő és erőforrások 99%-os felhasználásánál bukik el – egészen addig úgy nézett ki, hogy megéri.

Éppen ezért egy új hype megjelenésekor a tényeken felül hitkérdés is lesz. Mindig lesz, aki szerint kell, és mindig lesz, aki szerint nem.

5) A sötét oldal, amiről senki sem beszél

Minden technológiának van valamilyen sötét oldala, valamilyen ára, amiben rosszabb az előzőknél. A különbség az, hogy míg a meglévő technológiák hátrányait ismerjük (és szenvedünk tőlük), addig az új technológiáról nagyrészt csak a jót tudjuk. Nem, ez nem átverés: mivel a technológia új, ezért a gyakorlati hátulütőket feltehetőleg még a szakemberek sem ismerik. Vagy ha ismerik, akkor mélyen hallgatnak róla.

Ez nem fog változni az első bevezetésekkel sem: hiszen akiknek meglesz a tapasztalatuk az új technológiával (a szakértők), pont ők érdekeltek abban, hogy a hátrányokról ne beszéljenek.

6) Minden szent keze maga felé hajlik

Az IT piac szereplői abban érdekeltek, hogy legyen változás. A tanácsadók, az értékesítők, a programozók, stb számára az jelenti a nagy pénzt, amikor egy vállalat átáll az új technológiára – hiszen akkor szüksége lesz tanácsra, kell valaki aki a munkát elvégzi, és kell valaki aki összefogja a munkát. Még ha nem is szándékosan akarnak rosszat az ügyfélnek, de a változást – és az új technológiát – jónak látják, akaratlanul is sokkal jobbnak a valóságosnál. Mivel az informatikai beruházás megtérülése nettó spekuláció, ezért bármilyen megtérülést és hasznot bele lehet álmodni.

7) Nem lehet a „jó technológiát” definiálni

Már írtam hogy minden vállalat más és mindenkinek mások az igényei. Éppen ezért azt sem lehet megmondani, hogy mi a jó technológia, mi lesz az, amire majd mindenkinek szüksége lesz. Az mindig biztos, hogy az új technológia valamiben jobb a meglévőknél. De hogy erre mennyire lesz igény, azt nem tudni. A legtöbb technológia, ami körbevesz ma bennünket, nem annak indult, mint ami lett belőle. Valakinek volt egy ötlete, aztán kiderült róla, hogy másra is használható, vagy az eredetinél sokkal nagyobb méretekben sokkal szélesebb körben.

Éppen ezért inkább megéri kísérletezni és új dolgokat piacra dobni, mint biztosra menni.

8) Minden szoftvernél van jobb

Más típusú termékeknél, például étel, ház vagy autó, az ember tisztában van az igényeivel, és hogy körülbelül milyen termékkel/szolgáltatással lenne elégedett. Az IT-ra azonban jellemző, hogy bármilyen szolgáltatásnál vagy szoftvernél lehet jobbat csinálni, ugyanolyan áron. Márpedig ha lehet, akkor csak idő kérdése amíg valaki meg nem csinálja.

9) Szakbarbárok

Az informatikai iparág valójában nem homogén, hanem nagyon sokféle szakirányt, tevékenységet, specializációt és tudást magába foglal, amelyek nincsenek átfedésben. Nincs olyan ember, aki bármilyen új informatikai eszközről vagy szoftverről meg tudná mondani szakmai bizonyossággal, hogy az jó-e vagy rossz. Egy nagyon profi szoftverfejlesztővel is előfordulhat, hogy otthon rosszul rakja össze a számítógépét és az tönkremegy. Vagy egy tapasztalt tesztelő olyan programkóddal találkozik, amit nem ért.

Tehát egy új hype-ról véleményt formálni és döntést hozni – mármint szakszerűt – csak az adott speciális terület szakértői tudnak. Nem lesz senki, aki univerzális megmondóemberként igazságot tudna tenni és elválasztani a reklámot a valódi üzleti értéktől. Az igazságot majd néhány évvel később a piac mondja ki.

10) Mesterséges elavultatás

A szoftver és az informatikai szolgáltatás nem olyan, mint a zsák krumpli: ha eladtam, utána is van vele kötelezettségem. Mérnököket kell fizetni és azért tartani, hogy elhárítsák a hibákat, hogy rendelkezésre álljanak. Arról nem is beszélve, hogy az ügyfél mindig többet akar, és mindig azt akarja, hogy fussunk az igényei után. Nos, mindez pénzbe kerül. Tehát fontos, hogy ha eladtam valakinek 1 zsák krumplit, utána vegyen még 1-et, és utána még 1-et, hiszen ezzel a folyamatos vásárlással tudom a szolgáltatás/termék fenntartásának és/vagy fejlesztésének a költségeit fedezni. Új verziók és új technológiák nélkül a régiek sem léteznének, hiszen éhenhalnának a mérnökök.

11) Kitűnni a tömegből

Egy új cég, egy új informatikus azzal tud kitűnni a tömegből és megrendelőt szerezni, ha valami újat tud. Például egy új technológiát. Bármilyen új trend jelenik meg, hirtelen egy tucat cég azzal fogja reklámozni magát, hogy ők ismerik az új technológiát és tőlük meg lehet vásárolni. Függetlenül attól, hogy az új trend micsoda. Nekik ez a piaci rés, és amíg van rá kínálat, addig lesz rá kereslet. De ha nincs is rá kereslet, akkor majd generálnak igényt.

12) Megszoktuk

Mi, informatikusok megszoktuk, hogy a szoftverből jön az új verzió, hogy az operációs rendszert időszakonként le kell cserélni, hogy a számítógépet bővíteni kell, hogy a fejlesztőeszközből jön az újabb. A változás a vérünkben van. Amíg fiatalok voltunk, addig hozzászoktunk, idős fejjel pedig már automatikusan elfogadjuk ezt az élet rendjének. Jön a következő hype, és mi tömegesen elzarándokolunk a Lurdy házba a következő konferenciára, ahol majd csápolunk a prezentációra és letöltjük a demót… megy minden magától.

Összességében az látszik, hogy mi nem cipőkért vagy autókért vadulunk meg, de igenis képesek vagyunk elveszíteni a fejünket. Ahogyan valahol olvastam: nem tudom mi ez, de kell.