Asimov általában nem írt szoftverfejlesztőkről – azonban most találtam egy kivételt. A novella egy programozóról szól akit – nos – a Gyengeelméjűek Házába zárnak.
Asimov általában nem írt szoftverfejlesztőkről – azonban most találtam egy kivételt. A novella egy programozóról szól akit – nos – a Gyengeelméjűek Házába zárnak.
Érdemes az egész novellát elolvasni, én csak kiragadok belőle pár részt.
„Azt is hallota, mi történhet az újonnan kifejlesztett technológiákkal. Elsodorja őket a racionalitás, és az egyszerűsítés hulláma. Évről évre új modellek, új típusú gravitációs gépezetek, új elvek jelentek meg. Azután ezek a felkapott úriemberek kimennek a divatból, mert a legutóbbi modellek legutóbbi kitalálói feleslegessé teszik őket. Az első csoporttal bedugják őket valami szakképzettséget nem igénylő laborba vagy hajóba valami isten háta mögötti világban, ahonnan többé elő sem kerülnek.
A komputer-programozókat azonban évről évre, évszázadról évszázadra állandóan igénylik. A kereslet sosem csap fel vad magaslatokra; a programozók utáni hajsza sohasem veri fel az árakat, de minél több új világot fedeznek fel, s minél bonyolultabbá válnak a régiek, annál inkább nő a megbecsülésük.”
„De azért mégiscsak lenne elutni egy „A” fokozatú világba, nem? Mert vegyük csak a programozókat. Csak az „A” fokozatú világoknak van igazán szükségük elsőrangú programozókra, így ők az elsők a piacon. Továbbá a programozás nagyon komplikált, nem való akárkinek, ezért több programozóra van szükségük, mint amennyit a saját népességükből képezni tudnak. Ez csak statisztika kérdése. Azt mondják, egymillió emberre legfeljebb egy első osztályú programozó jut. Egy világnak húsz programozóra van szüksége, és mivel tízmillióan vannak, legalább öt-tíz programozónak kell odamennie a Földről.
- Na és azt tudod – folytatta George -, hogy tavaly hány bejegyzett számítógép-programozó ment „A” fokozatú bolygóra? Majd én megmondom. Mindegyik. Ha ön programozó, akkor nyert ügye van. Igen, uram.”
Utolsó kommentek