Van 4 fejlesztőközpontunk Nyugat-Európában, 1 Indiában és 0 Kelet-Európában. Vagyis Magyarországon nincs, és nem is lesz. Miért?

Van 4 fejlesztőközpontunk Nyugat-Európában, 1 Indiában és 0 Kelet-Európában. Vagyis Magyarországon nincs, és nem is lesz. Miért?

Megpróbálom bennfentesként, objektívan leírni a helyzetet.

Na most a realitás az, hogy van elég fejlesztőközpontunk. Ezek jól működnek – sok szakember áll rendelkezésre, akik értik a munkájukat, megoldják a problémákat. Nincs konkrét kézzelfogható ok, ami miatt bármelyiket is be kellene zárni, és újra felépíteni Magyarországon. Az angol, francia, spanyol és egyéb informatikusok jól és keményen végzik a dolgukat. Se nem fair, se nem ésszerű egy tollvonással kirúgni őket.
Ha árat akarnánk csökkenteni, akkor inkább India felé nyitunk, csökkentjük a belsősök arányát, vagy meghúzzuk a nagy projekteket.

Igazából Kelet-Európa, és ezen belül Magyarország nem tud konkrét és nyomos érvet felmutatni arra nézve, hogy fejlesztő munkát kellene idehozni.
Ha egy bátor újságíró nekiszegezné a kérdést a vezérigazgatónak, hogy „Miért nem viszi a fejlesztést Magyarországra?” akkor a válasz őszinte rácsodálkozás lenne: „Miért? Elégedettek vagyunk a jelenlegi fejlesztőinkkel, nem tervezünk változást.”

Na jó, most tegyük fel, hogy esetleg MÉGIS szóba kerülne, hogy új informatikai központot létesítünk valahol. Tegyük fel, hogy ezen a meeting-en felállok, és azt mondom: Hungary! Mi lenne a reakció?

Magyarország az ismeretlen ország
Hazánkról mindenkinek Puskás Öcsi és a gulyás jutna eszébe. Esetleg valaki már járt itt munka vagy privát ügyben, ezért tudja hogy szép hely és akadnak kedves emberek. De senki sem asszociál az IT-ről Magyarországra.
Ha már Kelet-Európáról van szó, akkor először mindenkinek Lengyelország ugrana be a sok lengyel bevándorló miatt, Románia az informatikai fejlesztések miatt, esetleg Szlovákia az autóipar miatt.

Szakemberek hiánya
Jó kérdés, hogy a szakemberekből hiány vagy többlet van-e. De az biztos, hogy nehéz lenne találni megfelelő informatikusokat egy esetleg idetelepülő fejlesztő-központhoz.
Milyen embereket keresnénk? 10-15 év tapasztalattal rendelkező, angolul folyékonyan beszélő, egész Európára kiterjedő informatikai szervezetben hatékonyan működő mérnökre lenne szükség. A tapasztalat nagyobb része legyen autóipari és mainframe.
Nyugat-Európában ilyen emberekből Temzét lehet rekeszteni J

Business case hiánya
A néhány üdítő kivételtől eltekintve nincsenek felmutatható, jól publikálható, példa értékű esetek, hogy egy multi ide hozta a fejlesztéseit, aztán milyen jól járt vele. Ellenben a szomszédos országoknak vannak ilyen sikertörténetei.
Sajnos ez olyan, mint a pénz: akinek nincs, nem is lesz, akinek van, az meg még többet csinál.

Ár
Ha már a pénznél tartunk, akkor érdemes leszámolni az illúziókkal. Egy új fejlesztőközpontnak mindenképpen olcsóbbnak kell lennie, mint a korábbinak. Soha nem vittek fejlesztést egy drágább országba, hogy majd jobb lesz a minőség. A minőség lehet jobb, de mindenképpen legyen olcsóbb!
A tények: aki olcsó szolgáltatást akar, az keletebbre megy, aki minőséget, az megáll Ausztriánál.

Negatív tapasztalat
Tud-e egy magyar fejlesztőközpont legalább olyan minőségben teljesíteni, mint egy nyugat-európai társa?
Ahhoz hogy ezt elhigyje egy cégvezér, először pozitív példákat szeretne látni. A nagy döntéseket nem egy tollvonással hozzák, és ha meg is hozták, csak lépésről lépésre hajtják végre. Egy projekt itt, egy projekt ott, létrehozni egy kis csapatot aztán megnézni, mit csinál. Kiszervezni ezt-azt, kipróbálni, hogy az új országban milyenek a lehetőségek. És ha majd ezek megnyugtatóan és jól mennek, akkor lépni egy nagyot.
Na ezek a kis lépések szoktak elbukni, amit követ a multi pánikszerű menekülése.

Konkrétan nálunk is, de máshol is ugyanaz a forgatókönyv játszódott le:
1) A cég Magyarországot választja lehetséges jövőbeli stratégiai célpont kiszervezésre vagy fejlesztésre
2) Kihelyez valamilyen munkát
3) Nagyok a remények, szépek a prezentációk
4) Elkezdenek jönni a problémák
5) 1-2-3 év múlva mindenki elégedetlen a minőséggel
6) Kilépnek az együttműködésből, a munkát elviszik valahová Nyugat-Európába

Ha már szóba került a kiszervezés…
Magyarország abból a szempontból szerencsés, hogy a CET időzónában van (mint az ügyfelek), és a magyar fejlesztő vízum nélkül dolgozhat Angliában. Ezek páratlan előnyök Indiával, Ausztráliával, Oroszországgal vagy Dél-Amerikával szemben.
Szakszóval ezt hívják nearshore-nak – nem offshore, mert nem a tengerentúlon van.
Megfigyelhető egyfajta trend, hogy az ügyfelek előnyben részesítik a nearshore megoldást az offshore-ral szemben, és visszahozzák a munkahelyeket Európába.

(Megjegyzés: a TCS és Satyam pont ezt a trendet meglovagolva hozott létre magyar telephelyet.)

Azt viszont látni kell, hogy a Service Center és a Development Center nagyon nem ugyanaz. A kiszervezés során létrejövő Service Center az olcsó munkaerőre épít, az alacsony tudásigényű munka áthelyezésével.
A Development Center ellenben valódi és teljes értékű fejlesztést csinál, kiváló munkaerőre építve.

Szóval ez a helyzet nagy vonalakban. Bízzunk benne hogy a helyzet változni fog, és a magyar eredményektől lesz hangos Európa. Addig pedig tanuljunk szorgosan és dolgozzunk keményen.