Megoldókulcs Kovács Petihez

Megoldókulcs Kovács Petihez

E blogon szerepelt korábban a fiktív magyar informatikus, Kovács Peti élettörténete. Aki még nem olvasta, kérem tegye meg, különben semmit nem fog érteni.

Kovács Peti egy fiktív, kitalált személy. Életének egyes mozzanatai mind-mind valós események, amelyek valakivel valóban megtörténtek, de összességében az élete nem tipikus. Kovács Peti nem az átlagos magyar informatikus megtestesítője, csak egy amolyan állatorvosi ló, akivel jól lehet szemléltetni a problémákat. (és amely problémák némelyike inkább kelet-európai, mint magyar)

Írásaim, módszereim a nemzetközi gyakorlaton alapulnak, ezért sokan azt gondolhatják, mindez túlságosan távoli és alkalmazhatatlan a magyar sajátosságok között. Ez szerintem nem igaz – mert a magyar vállalkozásoknak és a magyar informatikusoknak napi szinten versenyeznie KELL a külföldi kollégáikkal. Ezért érdemes nem csak a „magyar módszert”, hanem a „nemzetközi módszert” is megtanulni, ha hosszú távon valamit el akarunk érni.

Kovács Peti története erről a versenyről szól. Peti a saját feje után megy, nem akar versenyezni, aminek aztán meg is lesz az eredménye.

1. rész: Kovács Peti kalandjai egy magyar vállalkozásban

A történet első része a magyar kisvállalkozásokról szól, a kb 5 fős cégről, ahol 3 informatikus, a tulaj és a titkárnő próbál meg boldogulni.

Akárhogyan is alakul egy vállalkozás élete, óhatatlanul eljön az a pont, amikor megpróbál új ügyfelekre szert tenni. Ekkor pedig ha akarja, ha nem, versenyezni kell. A vállalkozásnak legalább ugyanazt, ugyanolyan jól kell nyújtania, mint a többiek, esetleg lehet olcsóbban.

A globális, határok nélküli Európai Unióban a magyar ügyfél gond nélkül tud találni román, szlovák, német vagy francia beszállítót. Még az sem probléma, ha magyarul kell beszélni (találós kérdés: hol fordítják az Eurosportot magyarra?)
Az olyan magyar cégek is, mint a T-csoport és a MOL is rendelkezik számos külföldi beszállítóval, mint ahogy az állami szektorban is találunk nemzetközi multikat partnerként.

A magyar kisvállalkozásnak tehát – ha akarja ha nem – meg kell küzdenie a riválisokkal itthon és külföldön. Ehhez hozzátartozik, hogy – bizonyos mértékben – értenie kell a marketinghez és az értékesítéshez. Például ne a legbizonytalanabb fejlesztő próbálja meg a céget eladni az ügyfélnek (és megrendelést szerezni), miközben egy 10-12 fős cégnél erre külön ember van.

A verseny nem csak azt jelenti, hogy meg kell szerezni egy ügyfelet, hanem azt is, hogy meg kell tartani. Tipikus probléma, hogy a kkv túlságosan a műszaki kérdésekre koncentrál az ügyfélkapcsolat és kommunikáció kárára. Ekkor jön a történetben szereplő fordulat: az ügyfél elégedetlen és beszállítót vált, a vállalkozás pedig nem érti a miértet.
Nem szabad megvárni ezt a pillanatot, hanem elébe kell menni – ehhez megfelelő képességek és sok munka szükséges.

2. rész: Kovács Peti állást keres

Az álláskeresés az a pillanat, amikor mindenki közvetlenül versenyez. Itthon és külföldön is működik a „sógor-koma-jóbarát-évfolyamtárs-ismerős” intézménye. A városi legendákkal ellentétben azonban ezeknél az eseteknél is elvárás a feltételek teljesítése (a jóbarát nem ejtőernyőt ad, csak felmentést az első interjú forduló alól). Belső pályázó esetén is biztos lehetünk benne, hogy nem tökéletesen alkalmatlan embert neveznek ki – a cég nem ellensége saját magának.

Ha álláskeresés és verseny, akkor nézzük meg, Kovács Petinek milyenek az esélyei!
Sokat emlegetett téma a nyelvtudás. Az informatika és az üzlet nemzetközi nyelve az angol. Nyelvtudás nélkül a magyar informatikus (és vállalkozás) legfeljebb a hazai terepen tud érvényesülni, esélyük sincs a környező országokban vagy egy külföldi cégnél. A nyelvtudás nem csak azt jelenti, hogy valaki be tud írni egy fórumra angolul, hanem tud adni telefonos support-ot egy akcentussal beszélő felhasználónak. Sajnos Kovács Peti nem erőltette a nyelvtudást az egyetemi évek alatt.

És sajnos hiába volt jóeszű, a pascal tudás nem piacképes. Kovács Peti nem munkának, hanem szórakozásnak tekinti a fejlesztést, ezért nem követi a piacot és nem lesz profi. Tud programozni, van gyakorlata, azt hiszi, hogy ez elég. Nem, nem elég, egy profi fejlesztő ismerje a szakterületét teljes mélységben oda-vissza, ezen kívül tudjon kommunikálni, dokumentációt készíteni, projektben részt venni, csapatban dolgozni, ismerje a metodológiát és az üzleti területet.

A tudás elavul, aki nem versenyez, az lemarad.

3. rész: Kovács Peti külföldön

Ha valahol, akkor egy külföldi álláskeresés során versenyezni kell. Itt rövid úton kiderül, hogy a kerítés nincs kolbászból, csakis kőkemény tudással és tapasztalattal lehet valamit elérni. Peti rájön, hogy habár ő saját magát vezető fejlesztőnek gondolta, ez mégsem az ő szintje. Van még mit tanulnia, például a pontosságról és megjelenésről. Végre Peti is rájön, mit tud és mit nem, végre nekiáll behozni a lemaradását.

Kis szerencsével állást kap. A banknál sok programozó van, és mint tudjuk, próbaidő = az interjú folytatása. Azért mert Petinek lett munkája, az nem azt jelenti, hogy most már lazíthat, hanem azt, hogy most kell igazán bizonyítani. Peti nem akart versenyezni, nem akart bizonyítani, ez a meccs már az elején eldőlt.

Az első nehézség számára maga a közeg volt. Bele kellett volna illeszkedni egy soknemzetiségű csapatba - ami nem egyszerű -, de elkerülhetetlen. Senki sem vonulhat vissza elefántcsont tornyába, főleg nem a „kopasz”, aki még semmit sem mutatott fel. Célszerű lett volna, ha Peti megpróbál szóba állni a többiekkel, rendesen elvégezni a saját munkáját, és segíteni a többieket – még ha kezdetben senki sem kíváncsi a véleményére. Ha kiállt volna magáért, és kezdeményezett volna, legközelebb már megkérdeznék.

Petinek a főnökével is gondjai akadtak. Peti nem volt hozzászokva a nyílt és pozitív nagyvállalati környezethez, ahol a főnöke nem áll mögötte és lesi hogy mit csinál. A szabadságot arra kellett volna használni, hogy minél többet tanuljon a cégről és ötletei legyenek.
Kommunikációs probléma is akadt: míg Peti arra várt, hogy a főnöke adjon neki új feladatot, addig a főnöke arra várt, Peti mikor szól hogy kész. Peti nem szólt, a főnöke pedig azt gondolta, hogy még a kezdeti egyszeri feladatok is meghaladják képességeit. Peti nincs hozzászokva, hogy levelezzen, telefonáljon, hogy időben válaszoljon, és visszahívja azt aki kereste. Ennek ékes bizonyítéka, hogy nem jár utána a felhasználók igényeinek, ezért az általa megirt programmal nem elégedettek.

Chang, a kínai srác jelenti Peti ellenpontját. Chang le van maradva Petihez képest, ezt tudja, és maximálisan azon van, hogy behozza a lemaradását. Tudja, hogy ez verseny, hogy van vesztenivalója, így hát keményen harcol.

A próbaidő végén a főnök annyit lát, hogy sem Peti, sem Chang nem teljesít tökéletesen, de Chang legalább fejlődik. Ezért nem is kérdés a döntése.

Konklúzió

Peti életének e 3 fejezete során mindvégig – akarta vagy nem akarta – versenyzett magyar és külföldi kollégáival. Azok, akik hozzá hasonlóan megtagadják a versenyt, akik nem figyelnek ügyfeleikre és a piacra, azok pont ugyanígy fognak járni.