Dr House az IT menedzser szemével.
Dr House az IT menedzser szemével.
Az egyik beosztottamnak súlyos májproblémái voltak, ezért folyamatos orvosi megfigyelés alatt állt, illetve várólistára került májátültetésre. Rugalmasan dolgozott, alkalmazkodtunk a helyzethez – elvégre értékes munkatárs, jó szakember volt, és az orvosi problémák nem befolyásolták teljesítőképességét.
Aztán egy nap derült égből jött a jó hír, hogy van alkalmas szerv, irány a műtőasztal.
A kezdeti gratulációk és izgalmak után viszont jön a kérdés: hogyan tovább, hogyan szervezzük a munkatárs és a csapat életét?
Mert az nyilvánvaló, hogy a munkatárs egészsége, a korházi látogatások, a felépülés mindennél előbbre való. Ha rangsorolni kell a projektet és az operációt, akkor számomra mint főnöknek egyértelmű: a kolléga menjen az orvoshoz, és mi majd valahogy megoldjuk a munkát.
Mivel a fenti eset nem Magyarországon történt, ezért a táppénzzel kapcsolatban nem tudok tanácsot adni. Nyilván van az az eset, amikor a kolléga otthon táppénzen lábadozik, és fél évig nem látjuk. Illetve van az az eset, amikor neki anyagilag nagyon nem éri meg a táppénz (pl zsebbe kap pénzt, egyéni vállalkozó, vagy teljesítménybéres), ezért minél hamarabb dolgozni akar. Ez utóbbi esetben atipikus foglalkoztatást kell alkalmazni (munka otthonról, rugalmas munkaidő).
Akármelyik eset is áll fenn, a kolléga – normális esetben – szeretne minél hamarabb felépülni és visszatérni a csapatba (mert ugye nem csak pénzről van itt szó).
Akárhogyan is, a legelső dolog, hogy az operációra esélyes munkatársnak ne nagyon adjunk határidős projektet. Kisebb fejlesztések rendben, üzemeltetési/támogatási feladatok mehetnek, illetve szó lehet olyan projektről, ahol nem gond 2-3 hónap kimaradás. Célszerű ezt közösen előre megbeszélni és egyeztetni.
A következő dolog – amire lélekben fel kell készülni – hogy a 2-3 hétre mondott felépülési időszak lehet, hogy 3-4 hónap lesz. Maga az operáció nem hosszadalmas, és a paciens rövid időn belül járóképes lesz, viszont ott a felülfertőzési veszély (szigorú otthonülés), a sűrű vizsgálatrajárás, és az esetleges komplikációk.
Munka otthonról: hiába volt a munkatársnál mobil telefon és notebook, mégse tudott otthonról teljes értékűen dolgozni. Egyrészt mert jelentős időt töltött a korházban, a váróban. És mert a gyógyszerek miatt sok esetben még otthon ülve sem volt munkaképes állapotban.
A rendszertelen orvosi vizsgálatok miatt nem nagyon lehetett meeting-eket egyeztetni. Ugye mindig benne volt a pakliban, hogy fél napot eltölt egy korházban, hazamegy, aztán rátelefonálnak, hogy rossz lett az eredmény, és másnap jöjjön vissza.
Arról az esetről nem is beszélve, amikor ki volt ütve (gyógyszerek és/vagy betegség), csak az ágyban feküdt és szerető családja ápolta.
Tehát mindegy, hogy a kolléga hosszú munkamentes táppénzes időszakot vagy otthonról bedolgozósat tervez, túl sokat nem fog tudni dolgozni. Arra különösen oda kell figyelni, hogy ne erőltesse/siettesse a visszatérést, mert a visszaesés csak még rosszabb lesz. Eleve úgy kell tervezni, hogy nem fog tudni dolgozni, és majd minden nap, amikor tud, az ajándék lesz.
Visszatérés a munkába: Ha a munkatárs mindenképpen szeretné elkezdeni a munkát, és már csak kontrollra kell időnként visszajárni, akkor is célszerű olyan feladatokat adni neki, amit lehet rugalmasan végezni, és nem gond a csúszás.
Fontos megnyugtatni a munkatársat, hogy visszavárjuk. A gazdasági helyzet miatt lehet, hogy fél az állás elvesztése miatt, aggódik, hogy mi lesz vele. Meglehet, hogy ezen félelme miatt már elkezdett álláshirdetéseket nézegetni. Aztán ha már álláshirdetéseket nézeget, akkor interjúja is lesz, ha interjúra elment akkor esetleg konkrét lehetőséget talál… és máris elveszítettünk egy értékes embert.
Helyettesítés: Az én esetemben a munkatárs kiesése egyben azt is jelentette, hogy az órabére megmaradt a költséghelyen -> vagyis fel tudtam venni ideiglenesen valakit. Természetesen a csapat egyik régi tagját nem tudja pótolni a legjobb ideiglenes munkaerő sem, ezt meg se próbáltuk. Az új munkatárs határozott munkaidejű szerződéssel egy bizonyos jól meghatározott feladatra jött, abban segített.
Nyilván itt hangsúlyosabb volt annak a megerősítése, hogy az új munkatárs csak ideiglenesen jött, és nem utódként.
Ami számomra nagy tanulság volt, hogy bármilyen egyszerűnek is tűnik egy műtét az elején – és a kórházsorozatok alapján – a valóságban nagyon-nagyon sok dolog közbejöhet, mire a megoperált munkatárs újra teljes értékűen dolgozni tud.
Utolsó kommentek