ITÉlet

Avagy az informatikai szerződésekre is érvényes a CMMI modell.

Avagy az informatikai szerződésekre is érvényes a CMMI modell.

Elnézést, ha túl sokszor kerül szóba az informatikai szerződés, de most valahogy jön az alapanyag. Már az 5. rész sem konkrét esettanulmány volt, most pedig egy kicsit a CMMI-ről lesz szó.

Nem írom le mi a CMMI, aki nem tudja nézzen utána, például a Wikipedián.

Mivel a CMMI egy általános módszertan folyamatok teljesítményének mérésére és fejlesztésére, ezért szerződéskötésre is alkalmazható. A CMMI része a folyamatok érettségének vizsgálata. Milyen érettségi szintjei vannak az informatikai szerződéseknek?

1. szint: Kaotikus

Informatikai feladatokat szervezünk ki IT beszállítókhoz, mindenféle kontroll (pénzügyi, műszaki, jogi) nélkül.
A szerződést a beszállító hozza, átnézzük és aláírjuk.
Nincs SLA, nincs kockázat menedzsment.
A beszállító gyakorlatilag erőforrásokat ad el.
Minden esetleges.

2. szint: Reaktív

Informatikai feladatokat szervezünk ki IT beszállítókhoz, de már van kontroll.
Több beszállító.
Léteznek szerződés sablonok.
A beszállító továbbra is csak erőforrásokat ad el.
Van tervezés és van ellenőrzés.

3. szint: Proaktív

Az üzleti kapcsolat menedzselt szolgáltatásokról szól, egységes kiszervezési koncepcióval.
A szerződés teljesítmény-orientált.
Vannak SLA-k.
Az ügyfél szervezeti felépítése követi a kiszervezés struktúráját.
A kockázatokat azonosították és kezelik.
A beszállító és az ügyfél szerepe az együttműködésben jól meghatározott.

4. szint: Szolgáltatás típusú szerződés

A beszállító nem erőforrásokat, hanem szolgáltatást ad el.
Folyamat üzleti visszacsatolás az informatikai szolgáltatásról.
A szolgáltatás minőségét rendszeres auditok ellenőrzik.
A minőséget business case definiálja.
A szerződéseket folyamatosan összemérik a piaci gyakorlattal.
Komplex SLA kezelés.

5. szint: Érték alapú szerződés

A beszállító üzleti érték alap IT szolgáltatást nyújt.
A szolgáltatást folyamatosan a cég stratégiájához igazítják.
Közös stratégiai tervezés (üzlet + IT + beszállító).
A kockázatok és nyereségek megoszlanak megrendelő és beszállító között.
Az üzleti iparági sajátosságok tükröződnek az IT szolgáltatásban (nem kapja mindenki ugyanazt a cipőt).

A szintek – mint ahogy a CMMI-ben általában – nem szükséges elérendő célokat jelentenek, hanem csak azt jelzik, hol állunk. Azaz nem cél az 5. szint elérése, és egy cég lehet nagyon sikeres az 1. vagy 2. szinten is. Vagy fordítva: ha valaki az 5. szinten áll, az nem jelenti automatikusan azt, hogy sikeres/nyereséges a cég.
(Mi konkrétan valahol a 2. és 3. szint között vagyunk)

Ha valaki jobb szerződéseket szeretne írni, akkor egyszerűen nézz meg melyik szinten áll, mi a következő szint, és próbálja meg elérni a következő szintre megadott sajátosságokat.

A lényeg és az elmélet eddig tartott, most jöjjön egy sztori J
Egy naggggyon neves tanácsadócéget felkértünk arra, hogy az informatikai szerződéseinket  elemezze ki mennyire jók, mennyire követik a legjobb gyakorlatot, és ezek alapján adjanak tanácsot, hogy tudnánk outsourcing partnereinkkel hatékonyabban dolgozni.

A felmérés eredményét nagyjából így foglalhatom össze:
- Ahol jó szerződést írtunk, ott pocsék szolgáltatást kapunk
- Ahol pocsék a szerződés, ott jó a szolgáltatás és az ügyfél elégedettség
- Jó szerződéssel maximum jó árat tudtunk elérni, de jó szolgáltatást nem

A tanácsadók azt tanácsolják, hogy ahol nem követjük a legjobb gyakorlatot és nem jó a szerződés, ott vezessük be a jól megírt szerződésekben alkalmazott gyakorlatot.

Vagyis: ahol elégedett az ügyfél, ott vezessük be azokat a modern módszereket, amik aztán lerombolják az ügyfél elégedettséget. Vicces, de a tanácsadók dolga a szerződések elemzése volt, nem pedig annak megítélése, hogy mi működik is mi nem. A munkájukat elvégezték.

Vajon miért találunk fordított arányosságot a szerződés színvonala és a szolgáltatás minősége között?
Az ember azt gondolná, hogy egy jobban kidolgozott, az aktuális ipari trendeknek megfelelő együttműködés jobb szolgáltatást eredményez.

Pontosan mit is jelent a „jobb szerződés”? Általában azt, hogy az jogász több időt töltött vele, illetve jobban bele lettek dolgozva az aktuális informatikai trendek. Az informatikai trendeket az informatikai cégek diktálják, akik ugye nem lesznek elfogulatlanok saját érdekeikkel szemben.
Csak végig kell gondolni, hogy a divatot diktáló cégek miből élnek… az új ruhák eladásából, nemdebár?

Másrészt meg ugye a szerződés csak egy papír, a lényeg a fejekben van. És ha a projekt vezetője a fejek helyett a szerződésre koncentrált, akkor olyan is lesz az eredmény.

Akkor most ez azt jelenti, ha elhanyagoljuk a szerződést akkor jó lesz az együttműködés? Nem, nem azt jelenti. Két cég akkor is tud nagyon jól együtt dolgozni, ha rossz a szerződés, vagy ne adj isten még szerződés sincs. De ha valami baj történik (mondjuk csak annyi, hogy új embert neveztek ki) akkor bizony szükség lesz egy papírra a korábban közösen elfogadott játékszabályokról.