ITÉlet

A NASA high-tech környezetben dolgozó projektmenedzsere az Isten háta mögötti, visszamaradott falucskába téved. Mire megy az eszével internet és áram nélkül?

A NASA high-tech környezetben dolgozó projektmenedzsere az Isten háta mögötti, visszamaradott falucskába téved. Mire megy az eszével internet és áram nélkül?

Filmajánló, ismét indiai film, és ismét Shahrukh Khan (aki nagyobb ász, mint Brad Pitt). IMDB link.

Szívtelen kritikus leszek: senkinek sem ajánlom megnézni a filmet. 210 perces, a cselekmény lassan halad, és ismerni kell az indiai kultúrát az egyes mozzanatok megértéséhez. A film igazából nem is a cselekményre, hanem a háttérre összpontosít: kultúrákat és eszméket ütköztet szép lassan, jól megrágva a kérdést, felsorolva az érveket pro és kontra. Egy nagy képeskönyv, ami képeket akar mutatni, nem pedig szórakoztatni.

Mindezek ellenére valami mégis megfogott a benne. Talán a mondanivaló, vagy azok a képek amik felvillantanak, az apró történetek vagy tanulságok. Meglehet, hogy egy pergősebb cselekmény csak elvonta volna ezekről a figyelmet.

A történet főszereplője Mohan, aki Amerikába kivándorolva felépítette karrierjét. A NASA-nál megbecsült projektmenedzser. A legújabb technológiával dolgozik, sok embert vezet, fontos döntések múlnak rajta. Nélkülözhetetlen. Ráadásul nem csak bérrabszolga egy multinál, hanem hasznos cél vezérli: az emberiség jövőjén, a Föld vízkészleteinek feltérképezéséhez szükséges műholdon dolgozik. Már nem a pénz vagy a kihívások vezérlik, hanem tenniakarás egy jó ügy érdekében.

Ebből a high-tech közegből kerül egy apróság miatt vissza Indiába. Nem is akárhová, hanem egy neve-nincs, a térképen sem szereplő falucskába. Az elszigetelt településen mintha 100 évvel (vagy még többel) forgott volna vissza az idő. Internet nincs és senki sem hallott róla, mint ahogy műholdakról sem. Áram sincs mindig. A technológia és a luxus csúcsát a villanyvilágítás jelenti.

Mohan és a helybeliek közötti óriási szakadék húzódik, ráadásul több szinten. A helyiek nem értik Mohan munkáját és hogy mit csinál, miközben Mohannak gondot okoz megérteni a falu elmaradottságát. Ütközést jelent a Mohan által képviselt modern és liberális gondolkodás, ami szemben áll a helybeliek hagyományokhoz ragaszkodó konzervatív világával. További szakadékot jelent az, hogy miközben Mohannak sok pénze van és magasztos célokat követ, addig a falusiak szegények és a napi megélhetési problémák töltik ki életüket.

(Nagyszerű epizód például, amikor Mohant eküldik pénzt behajtani egy bérlőtől. Amikor odaér, egy szörnyen szegény családot talál, aki nemcsak bérletet nem tud fizetni, de éheznek. Végül Mohan nem pénzt vesz el, hanem pénzt ad nekik.)

Tényleges összeütközés nincs, nem fajul konfliktussá a helyzet. A helyiek kedvesek és elfogadják Mohant csodabogárnak (még némi tisztelettel is felnéznek rá, annak ellenére hogy nem értik mit csinál ott messze a tengeren túlon). Ha nem is értik, de tisztelik benne az okos embert. Például meghívják a falugyűlésre és kérik, meséljen magáról valamit… ami olyan lesz mintha valaki az Operenciás tengeren túlról érkezve a sárkányról regél. Mindenki a fejét csóválja, de csak udvariasan.

Mohan kénytelen átértékelni életét, visszatérni a gyökerekhez, tisztelni a tradíciókat és a helyi közösséget, akik bár nem úgy gondolkodnak ahogyan ő szeretné, de erőszakkal ezen nem lehet változtatni. Próbál alkalmazkodni és az emberekhez a saját nyelvükön szólni.

Az alkalmazkodás persze idő, Mohannak pedig lejár az ideje. A következő projekten kellene dolgozni, és lassan döntenie kell, hogy múltját feladva visszatér Amerikába, vagy marad de akkor a munkáját veszíti el.

Az emberek megváltoztatása helyett Mohan a lehetőségekre koncentrál: tanácsokat ad és elmondja véleményét, próbál segítőkész, pozitív és konstruktív lenni. Testhezálló feladatot is talál magának: a falu áramellátásához szükség lenne egy mini-vizierőműre. Ez kellően nagy projekt, a falusiak lelkesen segítenek (munkaerő), neki pedig van elég pénze a generátor megvásárlásához. Mohan mint projektmenedzser végre megmutathatja, mit is ér, és reményt ad a helyieknek arra, hogy az életüket – összefogással - képesek megváltoztatni.

Az erőmű épités maga a film kis részét teszi ki. Szakmai szempontból azért érdekes, mert szépen megmutatja a projekt fázisait, ahogyan egy igazi menedzser dolgozik.
- A probléma ott van mindenki előtt
- Ötlet: saját generátor
- A koncepció kidolgozása (terepfelmérés, generátor keresés)
- Sponsoring group buy-in: a vének tanácsának meggyőzése a projektről
- Szakértő bevonása: NASA-beli kollégák telefonon
- Tervezés: a generátor helyének, a víz folyásának tervezése számítógéppel a helyszínről készült fotók alapján
- Erőforrás tervezés: Mohan előre kiszámolja, mennyi munkásra, milyen eszközökre (pl hány darab kapa) és milyen generátorra van szüksége
- Beszerzés: kapák legyártása, csövek és generátor megvásárlása
- Végrehajtás a tervek alapján: Mohan az elkészült tervek és a munkatársai tanácsai alapján megmutatja a munkásoknak, hol meddig ássanak
- Végrehajtás: az emberek kiássák a csatornákat, elhelyezik a csöveket és a generátort, felszerelik a vezetéket
- Éles indulás: beindítják a generátort – ahogy az lenni szokott, nem megy simán, de a PM közbelép és megoldja
- Projekt siker, a sikerkritérium teljesülése: a falusi házban felizzik a villanykörte és világos lesz
- Projekt lezárása: buli

(Csak röviden megjegyzem, Mohan – ahogyan azt a PM-ek szokták csinálni – nem foglalkozik az üzemeltetéssel és a projekt átadásával az üzemeltetésnek. Ő csak a projektre és a leszállítandóra összpontosít. Ha 1 év múlva lerobban a generátor akkor ő már nem lesz ott.)

Végül Mohan visszatér Amerikába, hogy a következő projektjét is sikerre vigye, de egyúttal áthelyezését kérje egy kutatóközpontba Indiában. Felismeri hogy az országnak szüksége van rá, tud tenni az emberekért, nem csak pénzt gyűjteni valahol messze távol. Haza akarja hozni a tudását, hogy abból végre India is kamatoztasson valamit.

A záró jelenet pedig a régóta várt meccs a falu nagydarab birkózóbajnoka és a cingár Mohan között – amit nagy meglepetésre Mohan nyer. Amikor csodálkozva kérdezik, hol tanult meg birkózni, csak annyit válaszol: ahol akarat van, ott megoldás is van. (Where there is a will, there is a way)

Az egész film mondanivalója ez volt: mindent lehet, csak akarni kell. A falusiak beleszoktak abba, amiben éltek, nem akartak változtatni, és ezeket a gátakat kellett Mohannak legyűrnie. Megmutatta azt is, hogy összefogva el lehet érni valamit.

Végezetül had emeljek ki egy aranyos jelenetet a filmből: szóba kerül Amerika – az álmok földje – és az egyik falusi elmondja róla a véleményét. Hogy mennyire sajnálja a szegény amerikaiakat, hiszen se kultúrájuk, se múltjuk, se tradícióik nincsenek, csak úgy vannak bele a világban. Lehet, hogy pénzük van és jól élnek, de csak ennyi.
Ezzel szemben nekik, szerencsés indiaiaknak, gazdag a kultúrájuk, erősek a tradícióik és hosszú a történelmük. Semmiképpen nem cserélnének az amerikaiakkal – mondja ezt a lepukkant, kopott bódéban élő szegényember.