ITÉlet

Az ASZE decemberi klubdélutánján hangzott el a „fejlesztők boldogsága” kifejezés, és hogy mi mindent lehet tenni a fejlesztők boldogságáért.

Az ASZE decemberi klubdélutánján hangzott el a „fejlesztők boldogsága” kifejezés, és hogy mi mindent lehet tenni a fejlesztők boldogságáért.

Az ASZE decemberi rendezvényén az egyik előadó ejtette ki a száján a „fejlesztők boldogsága” kifejezést, ami rögtön szöget ütött a fejemben (a hallgatóságban nem csak én hökkentem meg).

Miért is? Lehet, hogy szőrös szívű, pragmatikus IT menedzserré váltam az évek alatt, de a fejlesztők boldogsága nem igazán fontos dolog. Ezért furcsa az, hogy valaki erről mint elérendő célként beszél, sőt még cselekvésre is buzdít.

(Mondom ezt úgy, hogy magam is fejlesztő voltam hosszú ideig, és akkor a személyes boldogságom igenis fontos volt!)

Rakjuk helyre a dolgokat, avagy hol a csizma helye!

Kezdjük a prioritásoknál. Nem azt mondom, hogy a boldog fejlesztő rossz dolog, hanem azt, hogy a boldog fejlesztőnél van fontosabb. Például a boldog ügyfél egy nagyságrenddel fontosabb. Sajnos az ügyfél boldogságának eléréséről nem beszélünk eleget – különösen IT körökre jellemző, hogy a beszélgetés/előadás 95%-a a technológiáról és a fejlesztőkről szól, az ügyfélre talán marad 5% (és az is arról szól, hogy az ügyfél mint rontott el…)

Szóval úgy érzem, hogy ez a fejlesztői boldogság téma ugyan nem rossz, de nagyon félreviszi a beszélgetést, ezért káros, és mint ilyen inkább tegyük félre.

Ugyanezen okok miatt, az IT menedzser számára is fontosabb kell hogy legyen az ügyfél és a felhasználók boldogsága (legyen az belső vagy külső ügyfél, szerződés szerint vagy anélkül), mint a fejlesztőké.

Mert mi múlik ezen? Ha a fejlesztők elégedetlenek… attól még a kód meg lesz írva, a szoftver elkészül, legfeljebb nem olyan gyorsan és nem olyan minőségben. De ha az ügyfél elégedetlen… akkor nem lesz munkánk, és mehetünk sorba állni a Munkaügyi Központban. Elég világos a különbség.

Most valaki ördög ügyvédjeként megkérdezheti, hogy na jó, a fejlesztők boldogsága ugyan nem annyira fontos, de azért mégis fontos valamennyire, hiszen amúgy a vállalkozások és a vezetők sokat tesznek munkatársaik motiválására, és a boldog munkatárs többet, jobb minőségben termel.

Igaz, de motiváció nemegyenlő boldogság!!! Motiválni többféleképpen lehet. A boldogság csak egy része ennek. A teljes képet kell nézni (motiváció) nem csak egy részét (boldogság).

Például nálunk per pillanat a fejlesztők nagy része nem 100% boldog. Ezt konkrétan azért tudom, mert nemrég volt egy ezzel kapcsolatos felmérés. A boldogtalanság fő oka a fizetés: a többség alulfizetettnek érzi magát. Mert gazdasági válság van, a fejlesztők „piaci ára” csökkent, az autóipar megszenvedte a válságot, és senki sem kapott fizetésemelést. A programozók szinte természetesnek veszik, hogy a fizetésük rakétaként emelkedik, rosszul esik ha ez nem így van.
Nézhetnénk persze úgy is a dolgokat, hogy ezeknek a fejlesztőknek legalább van munkája – de ők ezt nem így látják.

Ez a fizetési kérdés jó példa arra, amikor lehet ugyan a boldogságot hajkurászni, csak nem érdemes.

Végére hagytam a legkeményebb érvet: a szoftverfejlesztés munka, nem pedig szórakozás. Bármennyire is próbálják azt a képet festeni egyes cégek és emberek, hogy ez fun meg menő dolog, meg hogy lehet lábat lógatni a jó meleg irodában. Nem, ez továbbra is kőkemény munka, amit illik profin elvégezni.

Az ingyen pizza, a játékszoba és a többi hasonló pusztán parasztvakítás, amivel nagyon jól el lehet bűvölni az amatőröket.

Akkor mi a helyes út? Merüljünk el inkább a „boldog ügyfél” és a „motivált fejlesztő” kifejezésekben.