HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • 232323: Szóval managernek jó lenni, akkor dől a nagy lé, felelősség meg számonkérés sehol. Krém. (2019.10.31. 15:24) Kirúgják-e a menedzsert ha hibázik?
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Egy idejemúlt és rossz metrika a szoftverfejlesztésről

Egy idejemúlt és rossz metrika a szoftverfejlesztésről

A Function Point egy szoftver metrika annak a mérésére, hogy a szoftverünk mekkora. 1979-ben Alan Albrecht találta ki az IBM-nél. Az FP az ISO által elismert 5 módszer egyike a szoftver helyes méretezésének.

További részleteket itt lehet olvasni: How to Determine Your Software Application Size Using Function Point Analysis

Azon kevés szerencsés – vagy kevésbé szerencsés – informatikus közé tartozok, akinek van szerencsére testközelből látni az FPA-t. Talán nem véletlenül ismerik kevesen.

Három nagyon súlyos problémát látok az FPA-vel:

1) Tanácsadók

Bár az FP a marketing bullshit szerint könnyen, egyszerűen számítható, de azért mégsem annyira könnyen, hogy az informatikusok ezzel foglalkozzanak. Ezért tapasztalt FPA szakértőket kell bevonni, akik majd jó pénzért számítják a pontokat. És ahogyan az lenni szokott, az egyszerű elgondolásra egy egész iparág épült: könyvek, tanfolyamok, minősítések, fórumok és konferenciák. Pont ahogy az ISO, CMMI, 6 Sigma és minden más esetben.

Amikor pedig ezen emberek megélhetése múlik a módszertanon, akkor bárkit meggyőznek arról, hogy anélkül nem lehet élni.

Márpedig pont a nagy és komoly cégek azok, akik nem ISO minősítettek.

(És pont a héten beszélgettünk a CMMI-ról valakivel. Azon gondolkodott hangosan, milyen lenne egy CMMI Level 5 cégnél dolgozni. Én ezen már túl vagyok, nem ajánlom senkinek.)

2) Hibás alkalmazás

Az FP alapgondolatát helyesnek tartom és egyetértek vele. Ami rosszá teszi, hogy megpróbálják kalapácsnak használni és mindent szögnek néznek.

Íróasztalon, elméletben tényleg igaz az, hogy a szoftver mérete jól mérhető a funkcionális pontokkal, ezáltal a szoftverfejlesztési projekt is mérhető az FP-k számával. Azonban a 21. században a szoftverfejlesztés már inkább változáskérelmeket jelent, amikor nem sok-sok új funkciót adunk hozzá a rendszerhez, hanem csak keveset, de azokat beleintegráljuk a meglévő rendszerbe és hozzáigazítjuk a többit. A fejlesztés célja is eltolódott a mennyiségi fejlesztés (új funkciók mennyisége) helyett az ügyfél érték felé (használhatóság, stabilitás, rendszer egységességének megőrzése).

Konkrét példa: van egy fejlesztési projekt. A fejlesztés során bevezetünk egy fogalmat egy meglévő szoftverben, az új fogalomhoz kapcsolódóan beleteszünk 3 új funkciót és hozzányúlunk további 30-hoz, hogy a szoftver működése konzisztens legyen.
Az FPA szerint az értékes munka csak 3 funkció volt, és feleslegesen fecséreltük az időnket a módosításokkal.

3) És ha megvan a FPA, mire megyek vele?

Mire is megy vele a menedzsment, ha minden fejlesztési projektről kap egy részletes és korrekt FPA riportot? Semmivel sem lesznek előrébb, mintha nem lenne FPA riport.

Az FPA nem fedi le helyesen a munkát, nem mutatja meg a fejlesztéssel termelt üzleti értéket, nem mutatja meg a fejlesztés minőségét. Összességében tehát nem tudjuk meg, hogy a fejlesztés jól vagy rosszul sikerült-e.

Mit tudunk meg akkor? Semmit. Lesz +1 viszonyszámunk. De viszonyszámunk FPA nélkül is lenne, ott van a költségelemzés és a ráfordított munka.

Viszont jól el lehet tölteni az időt FP-k számolgatásával, nagy zsét adni a tanácsadóknak, és színes prezentációkat készíteni. A munka tökéletes illúzióját keltjük.

Aki mérni akarja a szoftverfejlesztés minőségét, az inkább az eredményességet, ROI-t és ügyfél-elégedettséget mérjen.

Címkék: fp fpa

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr85211512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

faddiv 2011.05.17. 13:53:31

A FPA tudtommal arra való, hogy megmérjük, hogy mennyibe fog kerülni az a projekt, amibe még bele se kezdtünk, hogy az ügyfél felé valami költséget lehessen mondani. Amiket felsoroltál, azok utólagos minőség mérések. Ha ez a módszer idejétmúlt, akkor mégis mit javasolsz előzetes becslésre?

Ismeretlen_102125 2011.05.17. 16:05:57

Nálunk az FPA-t utólag csinálják. Lehet hogy rosszul, ezt nem vitatom. Előzetes becslésre azt javaslom, hogy kérdezzük meg a vezető fejlesztőt.

faddiv 2011.05.18. 07:04:08

Annak is kell valami módszer a kezébe. Ami azt illeti, nálunk még ez sincs, így neten elkezdtem keresni, hogy valami jobbat ajánljak. Keresésre az FPA jön be legnagyobb számban a témában, így úgy gondolom elég jó lehet. Persze belebotlottam a blogodba is, ahol meg kritizálod. Valószínűleg utólag már valóban nincs sok értelme, de előzetes becslésre csak van?

Ismeretlen_102125 2011.05.18. 09:03:38

A vezető fejlesztőnek nem módszere van, hanem tapasztalata. Szubjektív véleményem az, hogy az okleveles de az adott területhez nem értő FPA szakértő rosszabb becslést ad, mint az FPA-hoz nem értő tapasztalt fejlesztő. Egyébként pedig meg kellene kérdezni mást is, mert amit én mondok az 1 fajta vélemény. Vannak még FPA szakértők Magyarországon.

Viktor 2011.05.18. 10:30:06

Becslésre a tapasztalatom szerint is jó a vezető fejlesztő vagy egy tapasztaltabb fejlesztő. Csak szükség esetén a megfelelő szorzókkal kell kalkulálni.

faddiv 2011.05.18. 14:44:21

Nálunk mindenkinek magának kell a saját feladatának fejlesztési idejét megbecsülni. Magamról tudom hogy kb 16 órás méretig (nálunk nem napban mérnek) megbízható szokott lenni a becslésem. Nagyobb dolgoknál erősen közelít a pontosság a nullához, hiába szedek részekre nagy feladatokat. Sajnálatos módon nehéz beláttatni az itteni vezetősséggel, hogy ez nem igazán jó így. Kell valami, ami növeli a bizonyosságot. Lehet valóban felejtős az FPA. Akkor az a jó becslési technika, amit még egy Head First-ös könyvben olvastam régebben: Nagy feladatokat részekre bontanak, és ez egyes részekre több szereplő addig becsülget, amíg egy közös megállapodásra nem jutnak, illetve régi projektel osztanak/szoroznak. Ezt hallottam máshonnét, egy jól működő cég vezetőfejlesztőjétől is. Sajna elég gyorsan elfelejtődött itt.
süti beállítások módosítása