Tudás alapú társadalomról már volt szó, de milyen a tudás alapú vállalat?

Tudás alapú társadalomról már volt szó, de milyen a tudás alapú vállalat?

Az ihletet Holden egyik posztja jelentette – ott került elő az okozók és megoldók kérdésköre. Tágabb értelemben véve a gondolat arról szól, hogy vannak inkompetens problémaokozók, akik mindenféle butaságot csinálnak és összekoszolják maguk után a szőnyeget, illetve vannak a kompetens megoldóemberek, akiket a cég arra kényszerít, hogy feltakarítsák a szemetet akkor is, ha azt nem őt okozták.

A közvélemény szerint a multik tele vannak inkompetens emberekkel, Emesékkel és láblógatókkal, akik megkeserítik a becsületes munkásember életét.

A „tudás alapú vállalat” alatt olyat vállalatot értek, ahol a kompetens emberek vannak többségben a szervezet minden szintjén – legyen szó multiról vagy kkv-ről.

Milyen lehet a tudás alapú vállalat?

Először is a tudás alapú vállalat tudatos szervezetés, tudatos HR stratégia eredménye. Mert az HR kérdés, hogy A ligás profikat vagy B ligás pályakezdőket alkalmazunk. Ugyebár a profik sokba kerülnek, de „készen” vannak és jól termelnek. A pályakezdők is jók lesznek, de képezni kell őket. A tudás alapú vállalat elsősorban tapasztalat – tehát idősebb – munkatársakat alkalmaz. Ez nem zárja ki a pályakezdőket és a gyakornokokat – nekik is van helyük, szerepük.
A profi munkaerő megkeresése azt feltételezi, hogy a cég megfizeti a reális piaci bért a munkatársaknak és igyekszik megtartani őket.

Mivel a fizetések magasak, ezért fontos a hatékonyság és a beosztottak helyes kezelése – tehát fontos lesz, hogy a menedzserek (alsó-, közép- és felsőszinten) jók legyenek. Az embereket el lehet csábítani magas fizetéssel, de ott maradni csak akkor fognak, ha a főnök normális.

A hatékonyságnak az a szerepe, hogy az egyébként drága munkaerő képes kitermelni a fizetését. Nem igaz az a tétel, hogy minden gyár Indiába és Kínába menne az alacsony bérköltségek miatt. Hatékonyságban, minőségben fel lehet velük venni a versenyt… habár az országstratégiánk az alacsony bérekre és állami támogatásokra épít…

Ha a vállalat a hatékony, jól megfizetett profikra épít, akkor a vállalati kultúrának is ehhez kell idomulnia. Folyamatok és poroszos szigor helyett „respect for people” és eredményorientáltság. Ami nem olyan egyszerű, lévén hogy folyamatok és alá-fölérendeltségen keresztül sokkal könnyebben lehet embereket vezetni (biorobot effektus).

Milyen lehet az élet egy tudás alapú vállalatnál?
Bizonyára ott is lesznek inkompetens emberek, de arányaiban kevesebb, ezért a domináns viselkedésminta a „hozzáértő” lesz. Ciki lesz az, ha valaki nem ért a saját szakterületéhez. A kinevezéseknél kulcsfontosságú lesz a hozzáértés és az eredményesség.

A kompetencia miatt nem lehet mellébeszélni és nem lehet alkalmazni a szokásos multi dzsungelharc technikákat. A „nem az én problémám” és a „hülyének tetetem magam” módszerek oda fognak vezetni ebben a közegben, hogy előbb csak a munkatársaink röhögnek rajtunk, aztán a főnökünk is, idővel aztán felajánlanak egy másik pozíciót (érdemeink elismerése mellett persze…).

Szóba került a főnök. A hatékonyságban és minőségben utazó vállalat a teljesítményt mérni fogja, tehát a főnök a mérőszámok és a teljesítmény alapján értékel. Mérhető és világos célok lesznek. A beosztottaknak rálátásuk lesz – nagy vonalakban legalábbis – a vállalat működésére és teljesítményére, a vállalat teljesítménye és saját teljesítményük közötti összefüggésre. (Mert hiszen aki nem termel értéket, arra nincs szükség.)

Milyen emberek dolgoznak a tudás alapú vállalatnál?
Kompetens emberek. Olyanok, akik magas szinten értenek ahhoz, amit csinálnak. Nem csak kicsit, hanem tényleg profik. Ismerik a legjobb gyakorlatokat, és annyira el vannak szállva saját szakterületükön, hogy alig lehet érteni, amit mondanak.

Ez szükségszerűen társul a cég átfogó ismeretével és erős iparági tudással. Csípőből tudnak válaszolni kérdésekre, ismerik a járt utakat és a járatlan utakat. Tudják azt, hogy a cég hogyan csinálja, a konkurencia hogyan csinálja és a piacvezető hogyan csinálja.

Mivel telik a napi munka egy tudás alapú vállalatnál?
Értékteremtéssel. A dolgok alapvetően rendben mennek, tehát nincs szükség folyamatosan tűzoltó üzemmódban katasztrófát elhárítani. A kompetens emberek arra törekednek, hogy megelőzzék a bajt és elsőre sikerüljön minden. Emiatt fontos az előre gondolkodás, a tervezés és a megelőzés.
A megbeszélések, a viták nagy része nem arról fog szólni, hogy mi ment rosszul, hanem arról, hogy mi MEHET rosszul a csillagok rossz együttállása esetén és azt hogyan előzhetjük meg.
A választott megoldások hosszútávúak rövidtávú tűzoltás helyett.
A hosszú távú megoldások alkalmazása által nyert időt a folyamatok optimalizálására lehet fordítani – azaz a munkaidő egy részében azon gondolkodni, hogyan csinálhatnánk jobban.

Létezik-e ilyen cég?
Bizonyára sokak számára utópiának tűnik, pedig ilyen cég létezik. Vagy legalábbis olyan részlegek, osztályok léteznek, ami a fent leírt elvek alapján működik.
Bizonyos, hogy léteznie kell, hiszen ha nem létezne, akkor minden munka az LCC országokba áramlana és az angolszász civilizáció éhen halna a nagy munkanélküliségben.

Az, hogy Magyarországban léteznek-e ilyen helyek és milyen arányban, az már egy lokális egzotikum.

Hogyan lehet megtalálni egy ilyen céget és bejutni?
Mivel a tudás alapú vállalat a munkatársak megtartására összpontosít, ezért ritka a nyitott pozíció. Az álláspiacon elsősorban azok a cégek vannak, ahol nagy a fluktuáció – ahol a dolgok rosszul mennek és kevéssé hangsúlyos a kompetencia. Például egy Shared Service Center folyamatosan vesz fel embert, mert hiszen az egy olyan munka.
Mekkora lehet az arány? Szerintem kb 90%-a a meghirdetett állásoknak lehet „body shop” jellegű, és csak a maradék 10% igényel valódi kompetenciát valódi értékteremtéshez. Ezeken kívül pedig még rengeteg olyan álláshirdetés van, ami marketing célú, ami mögött nem áll valódi pozíció, illetve ami a piac szondázása végett került meghirdetésre.

Ha valaki „fiatal dinamikus” csapatként reklámozzák a munkahelyet, akkor az biztosan a 90%-hoz tartozik. A profi öreg rókák szükségszerűen idősebbek. Sokkal jobb, ha mi vagyunk a csapatban a legfiatalabbak, mintha mi lennénk a legidősebbek.

Hogyan lehet bejutni egy kompetencia alapú céghez?
Erős kompetenciákkal és jó referenciával. Magyarán TÉNYLEG érteni kell, mégpedig NAGYON ahhoz, amire szükség van, MAGAS szinten. Sajnos mindezzel az a baj, hogy az ember nem igazán tudja, mit jelentenek ezek, amíg nem szembesül velük. A legtöbb esetben az ember jó, de nem eléggé magas szinten vagy nem eléggé széleskörűen.
Az állásinterjú egy kompetencia alapú munkahelyre másmilyen, mint a többi céghez. Mert kompetens ember ül velünk szemben az interjún, aki nagyon is tisztában van a szakmával. Nem lehet vetíteni és mellébeszélni. Nem fogják megkérdezni hogy milyen állat lennénk, viszont olyan kérdéseket tesznek fel, amikhez kevés az elmélet és megizzad az ember a válasszal. Évek munkája lehet pusztán az, hogy erre a szintre eljussunk, hogy egy ilyen interjún sikerüljön megütni a szintet.

Mindez azt jelenti, hogy egy ilyen céget megtalálni nehéz és bejutni nehéz. Annyira, hogy sokan azt gondolhatják, ilyen cég nem is létezik.