További gondolatok arról kit, mikor és hogyan léptetnek elő.
További gondolatok arról kit, mikor és hogyan léptetnek elő.
Az előléptetésről már sokszor volt szó: Kinevezések és tanulságok, Nem mindenki alkalmas hatalom gyakorlására, Menedzser akar lenni, mit tesz érte? és Mikor léptetnek elő?
Most ismét, de kicsit másképp… ahogyan a mottó is mondja…
Biztos vagyok benne, hogy a többség, akinek főnöke van, úgy érzi, hogy el tudná látni a főnöke munkáját is. Legalább olyan jól, de lehet hogy jobban. Rosszabbul biztosan nem. Tehát arra várnak, hogy előbb vagy utóbb az az előléptetés bekövetkezzen.
Ezen emberek közül nyilván nem kevesen úgy gondolják, hogy ők már most készen állnak az előléptetésre. Vágják a centit, hogy na akkor ma, holnap, vagy csak jövő héten kapják-e meg a hőn áhított pozíciót, a vele járó extra juttatásokkal.
Ha valaki kérdezni, hosszú listát tudnának adni, miért állnak készen és miért kellene őket előléptetni.
Van egy rossz hírem: az előléptetésre soha senki nem lehet készen.
Az előléptetés azt jelenti, hogy egy másik munkát végzünk holnaptól. Lehet nagyon hasonló a jelenlegihez, lehet hogy évekig figyeltük a főnökünket munka közben, ez nem változtat a tényen, hogy az új munka más lesz az eddiginél.
A másfajta munka pedig másfajta szakértelmet, hozzáállást és tapasztalatot igényel. Amivel ma rendelkezünk, az nem biztos, hogy holnap is jó lesz. A vezető fejlesztő nem pusztán csak egy tapasztalat fejlesztő, mint ahogy az informatikai vezető sem pusztán egy tapasztalt informatikus.
Tehát az előléptetésre, az új munkára nem lehet készen lenni, legfeljebb lelkileg felkészülni rá. Amikor majd oda kerülünk, az első hónapban kiderül mennyire más, és alkalmazkodni, tanulni kell.
A korábbi tapasztalatok, a korábbi pozícióban szerzett tudás persze segíthet. Máskülönben esélyünk sem lenne. De ez a történet arról szól, hogy úgyis kezdők leszünk az új pozícióban, úgyis tanulni kell.
Mindegy hogy kit neveznek ki egy pozícióra, valamiben nem lesz tökéletes, valamit tanulnia kell. A kérdés csak az, hogy milyen tudást hozzon magával és milyen tudást kell majd munka közben felszednie.
Vagyis amikor valaki kinevezésre hajt, nem a 100% megfelelés a lényeg. Hanem az, hogy legyenek jól látható értékei, használható tudása, és képes legyen tanulni.
Aki arra hajt, hogy ő legyen a tökéletes jelölt, nos az az ember délibábot kerget.
Utolsó kommentek