Jó-e az országnak a digitális írástudás elterjedése, segít-e abban, hogy felfusson IT-telecom iparunk?
Jó-e az országnak a digitális írástudás elterjedése, segít-e abban, hogy felfusson IT-telecom iparunk?
Tegnap megírtam a véleményem a digitális írástudásról, ma pedig vizsgáljuk meg ugyanazt a kérdést makro szinten: van-e összefüggés a haza felvirágoztatása és a digitális írástudás terjedése között?
Az egyik fonala a gondolatnak – és tegnap erről is szó volt – hogy nincs szüksége Excel tudásra mindenkinek. A pék, a kosárfonó és az esztergályos kiválóan el tudja végezni munkáját e nélkül is. Az ő képzések nemzetgazdasági szempontból kidobott idő és pénz.
Továbbmegyek: ez más országban is pont ugyanígy van. Az angolszász országokban is a lakosság jelentős része nem használ számítógépet. Ott is léteznek tetőtől talpig tajparaszt emberek, akik soha életükben (vagy csak pár kivételes esetben) nem hagyták el a falujuk környékét. Világot soha nem láttak és nem is érdekli őket.
Ha jól belegondolok, Magyarország a 100%-os mobil hálózat lefedettséggel és a szélessávú internet elterjedésével igencsak modern. A nyugati civilizáció versenyelőnye nem ez, éppen ezért felesleges forint milliárdokat ölni a kérdésre. Nincs szükség arra, hogy minden nagymama az információs szupersztrádán száguldozzon – ez legfeljebb csak az ISP-knek jó.
Akkor hát mi az, ami miatt felfutott – és továbbra is vezető – a nyugati civilizáció informatikai iparága?
Nem a digitális írástudás, de az oktatáshoz köze van a kérdésnek. Ugyan nem kell mindenkiből Nobel díjas tudóst faragni, de szükség van diplomásokra, értelmiségre. Ők lesznek az orvosok, mérnökök, tudósok és menedzserek, akikre majd a vállalatok építenek, akik miatt (képesített munkaerő) idejönnek a beruházások. A kiművelt emberfők mindig is fontosak voltak.
A másik dolog, ami miatt ide jönnek a beruházások, az adózási környezet – vagyis végső soron a pénz. Nem megyek bele a részletekbe, hiszen a digitális írástudáshoz nincs köze e kérdésnek.
Eddig a beruházókról és a nagyvállalatokról volt szó, de mi a helyzet a kkv szektorral?
A vállalkozók számára előnyös és szükséges a megfelelő pénzügyi ismeret, informatikai ismeret és digitális írástudást. De ezeket célzottan kellene oktatni: az alapfokú ismereteket iskolai keretek között (már általános iskolában számítógéphasználatot, középiskolában pénzügyi ismereteket), illetve vállalkozói ismereteket ingyenes/kedvezményes tanfolyamok keretében.
A vállalkozások számára nagyon fontos lenne a megfelelő adókörnyezet: minimális bürokrácia, kiszámíthatóság, adókedvezmények (nem segély, nem támogatás, nem pályázat hanem adókedvezmény).
Ezen felül szükség lenne a vállalkozói lét, a vállalkozói életmodell propagálására. Példaképekre, mintákra lenne szükség, hogy ezeket követve az embereknek egyáltalán eszébe jusson a kkv alapítás.
Segít-e a munkanélkülieken a digitális írástudás oktatása?
Cseppet sem. A munkanélküli pék és kosárfonó nem fog munkát találni csak azért, mert ért az Excelhez.
Továbbmegyek: igazából semmilyen tanfolyamra nincs szükség. Mi értelme van annak, hogy kiképeznek egy csomó embert kosárfonásra, ha aztán közülük senki sem fog kosárfonásból megélni? Semmilyen tanfolyamnak nincs értelme, ha 6 hónappal később ugyanúgy munkanélküliek.
Csak akkor van értelme a tanfolyamnak, ha valóban versenyképes tudást ad, és utána az illető el tud helyezkedni. De akkor meg már a munkáltatónak és a munkavállalónak is megéri, hogy fizessen a tanfolyamért. Állami beavatkozásra semmi szükség, mert ez így csak pénzkidobás – a tanfolyam szervezőjén kívül senkinek nem érdeke.
Összességében a digitális írástudás kérdésköre csak egy tévút. Megfelelő gazdaságpolitikával, vállalkozásbarát intézkedésekkel sokkal többet el lehetne érni.
Utolsó kommentek