ITÉlet

Egy Techrepublic cikk a menedzserek sikertényezőiről.

Egy Techrepublic cikk a menedzserek sikertényezőiről.

A hatalom és sikeresség összefüggéséről szóló cikk itt érhető el. Előre szólok, hogy összefüggéstelen és értelmetlen. (Ezt többen le is írják a kommentek között). Viszont akad benne pár nagyon is értékes gondolat, amelyek önmagukban megállják a helyüket. Ezeket emelném ki.

„Ever notice that some people have more power than others with the same title?”

„Észrevetted-e, hogy bizonyos embereknek nagyobb hatalommal rendelkeznek, mint mások ugyanazzal a titulussal?”

Elvileg ugyanazon a szinten, ugyanabban a pozícióban a menedzsereknek ugyanolyan hatalma van. Elvileg a fizetésük hasonló, beosztottak száma hasonló, ugyanolyan cégautót kapnak és hasonló méretű projektekről döntenek.

A gyakorlatban ez nem igaz: vannak egyenlők és vannak egyenlőbbek. Az egyes embereknek különböző az érdekérvényesítő képességük. A hatalom nem abból fakad, hogy ki hány embernek parancsol, hanem abból, hogy az érdekeit, a szándékát keresztül tudja-e vinni. Tehát az a vezető, aki sok ember fölött „uralkodik” de tétova és mindig a háttérbe húzódik, ő kevesebb hatalommal rendelkezik, mint az, akinek ugyan egy beosztottja sincs, de a véleményét kikérik a fontos ügyekben.

„You go to one particular department leader for help and he/she can always get things done. But then there’s the other leader who always has reasons why what you want simply can’t happen.”
„Ha egy bizonyos osztályvezető segítségét kéred, mindig megoldja a problémádat. De ha másikét, akkor ő mindig talál egy okot arra, miért nem lehet megcsinálni azt, amit kértél.”

A menedzserek nem ugyanolyanok. Az egyik mindig problémát képes megoldani, a másik viszont szinte semmit. Triviális, de alapvető észrevétel. Érdekes kérdés, hogy ezek a különbségek miből adódnak, és miként lehetne az arányt javítani.

„The person who had been effective seems to carry that with her/him. After a learning period, they’ll be just as effective in the new role. Another person goes into the recently vacated role in an area that’s been running like a Swiss watch but soon finds that “things have changed” and (s)he can’t achieve the same results as the predecessor.”
„A sikeres ember úgy tűnik, a sikert viszi magával. A betanulási időszak után ugyanolyan jól elvégzi az új munkát (mint az előzőt). Más ember viszont, amikor nemrég megüresedett pozícióba kerül olyan területen, ami svájci óra pontosságával megy, hamarosan azzal szembesül, hogy a dolgok megváltoztak, és nem tudja hozni ugyanazt az eredményeket, mint elődje.”

Ez John McKee megfigyelése, és a legértékesebb gondolat a cikkben. Tehát vannak sikeres emberek, akik mindenhol sikeresek lesznek, mindegy hova kerülnek.
Eközben vannak a kevésbé sikeres (inkompetens?) menedzserek, akik kerüljenek bármilyen jó területre is, ahol minden svájci óra pontosságával halad, egy idő után káosz lesz és a menedzser nem lesz sikeres.

A személyes tapasztalatom – ami bizonyára szerényebb McKee-nél – ugyanilyen. Az inkompetens, károkat okozó vezetők bárhova is kerüljenek, ott károkat fognak okozni. Őket csak olyan helyre lehet rakni, ahol kevés kárt okoznak.

A másik oldalról viszont, az általam ismert sikeres vezetők a legrosszabb, leglehetetlenebb helyzetben is tudtak valamit csinálni, hogy a végén valamiféle siker legyen belőle. Nekem több olyan megbízatásom volt, ami úgy kezdődött, hogy a korábban felhalmozott problémákat kellett ellapátolni, és úgy végződött, hogy a területet nyugodt körülmények között, működőképesen hagytam hátra az utódnak.

Ha egy új pozícióban előttünk már valakinek beletört a bicskája, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy az a munka rossz. Előfordulhat, hogy aki előttünk próbálkozott, az az ember nem volt sikeres menedzser.

A gondolat konklúziója az, hogy vannak sikeres és vannak sikertelen menedzserek. Rajtunk áll, hogy melyik leszünk – és rajtunk áll, hogy melyik típussal vesszük magunkat körbe.

„Keep these rules of management in mind:
1) No one else can take your power away. It can only be given away.
2) Powerful people become more successful. A powerful person can get things done when most others cannot. Bosses recognize those who can get things done.
3) Powerful people associate with other power players. And then they become more powerful.”

„Tartsd észben a menedzsment alábbi szabályait:
1) Senki sem veheti el a hatalmat. A hatalmat csak elveszíteni lehet.
2) A hatalommal rendelkező emberek sikeresebbek. A hatalommal rendelkező ember olyan dolgokat is meg tud oldani, amit mások nem. A főnökök számon tartják, ki tudja a dolgokat megoldani.
3) A hatalommal rendelkező emberek összefognak más hatalmas emberekkel. És együtt még erősebbek lesznek.”

(Megj: a 4. pontot kivettem)

Többször hallottam arról panaszkodni embereket, hogy „bezzeg ha lenne hatalmam, akkor minden jó lenne”, és erről már post is született. A valóság az, hogy amikor az ember erre panaszkodik, gyakorlatilag beismeri, hogy nem élt és nem tud élni a hatalommal.

Bárki bármit is mondjon, a sikerhez szükség van hatalomra és érdekérvényesítésre. A közkeletű mítosz szerint csak ész és ügyesség kell az eredményekhez – amit cáfolnék. A helyes elgondoláson és a józan paraszti észen felül az is kell, hogy a helyes elgondolásunkat képesek legyünk végigvinni. Ha nem tudjuk, akkor pont annyit ér, mintha az elgondolás rossz lett volna – semmit.
Ez feltehetőleg egy olyan dolog, amit frissen kinevezett menedzserek nem tudnak, nem csinálják jól, és nem tudják, hogy a munkájuk része. Nem a beosztottak száma adja az ember kezébe a siker kulcsát, hanem saját fellépésünk, kapcsolataink és helyünk a céges politikai színtéren fogja jelenti az erőt.

A harmadik pont szintén nagyon ül. A hatalommal rendelkező „erős emberek” a közfelfogás szerint további hatalomra törekszenek, és emiatt folyamatos harcban állnak a többi erős emberrel. Legalábbis a politikában ezt látni.
Vállalati területen is megvannak az erős emberek és a belső politikai torzsalkodások, de az erős emberek nem egymás ellen dolgoznak. Az erős embereket nem az teszi még erősebbé, ha a többi erős embert gyengítik, hanem az, ha sikeresek. Sikert már pedig úgy lehet elérni, ha a többi erős emberrel összedolgozunk. Ha ellenük dolgozunk, akkor majd ők is ellenünk fognak tenni, akkor senki nem lesz sikeres.
Ha pedig senki sem sikeres, akkor hoznak valakit kívülről a helyünkre – mert a vezetőség egy idő után megelégeli a bukdácsolást.

Összességében a hatalom kérdésköre egy olyan terület, amiben (is) a jó menedzsernek tapasztaltnak kell lennie.