ITÉlet

A „project management” kulcsszóra a magyar net 471000 találatot dob ki, miközben az „operations management”-re csupán 16500. Miközben mindkettő ugyanannyira fontos…

A „project management” kulcsszóra a magyar net 471000 találatot dob ki, miközben az „operations management”-re csupán 16500. Miközben mindkettő ugyanannyira fontos…

Mi is az Operations Management?

Kezdjük az elején. Az Operations Management feladata a szolgáltatások – jelen esetben informatikai szolgáltatások – biztosítása, a folyamatos szolgáltatás fenntartása. Gyakorlatilag napi szintű menedzsment. Az, hogy reggel bekapcsoljuk a számítógépet és működik, az OM eredménye. Hogy az alkalmazásaink gond nélkül futnak, az OM eredménye. Ezen felül az OM gondoskodik arról, hogy hiba esetén azt valaki megoldja, hogy az értékesítési programok működnek, és hogy a számlázó program számláz.

Amikor cégen belüli IT-ról, informatikai szolgáltatásokról beszélünk, akkor az alatt nagyrészt OM-et értünk.

Mi a különbség az Operations Management és a Project Management között?

A Project Management célja változások menedzselése, tehát amikor valamilyen konkrét céllal nekilátunk folyamatokat és szoftvereket változtatni. Ezzel szemben az Operations Management nem akarja megváltoztatni a folyamatokat és a szoftvereket, csupán fenntartani zavartalan működéseket.

A kettő kéz a kézben megy, egymás nélkül nem léteznek. Ha egy szoftvert kifejlesztenek, akkor azt utána üzemeltetni kell. És az üzemeltetés során azonosított nagyobb ívű új igényekből projekt lesz.

Számos cég úgy építi fel a szervezeti ábrát (nem csak IT-n belül!) hogy szétválasztja az Operations és a Project ágat. A csapat egyik fele csak projekteken dolgozik, a másik fele pedig csak támogat. A két szervezeti ág között értelemszerűen sok az együttműködés.

Léteznek-e szabványok és minősítések?

Igen, mindkét területen. Projektvezetési oldalon többek között ott a PMBOK és a Prince2, ezekből lehet minősítést szerezni (pl. PMI minősítés).

Operations oldalon létezik az ITIL szabvány, illetve a Microsoft Operations Framework (MOF). ITIL-ből minősítést is lehet szerezni.

Biztosan léteznek egyéb szabványok és minősítések, csak arra próbáltam a példákkal utalni, hogy ezek nagy és szakirodalommal jól ellátott területek.

Melyik a fontosabb?

Mindkettő fontos, elengedhetetlen része a jól működő IT-nak, ráadásul olyan, mintha az almát hasonlítanánk a körtéhez. Ezért nem is lehet sorrendet felállítani közöttük.

Némi hasonlattal: a projektek világa olyan, mint amikor hódító hadjáratra indul a sereg, miközben az operations világa olyan, mint amikor a végvárat védik a vitézik nap mint nap a betörő ellenséggel szemben.

Sokan a projekteket szeretik, hiszen ott valami újat kell kitalálni, valami újat alkotni, eddig nem járt utat kitaposni. A projektek lehetőséget adnak, hogy valami nagy dologban vegyünk részt. Amikor jól megy a cégnek, amikor a cég fejlődik, akkor ott feltehetőleg sok projekt (és sok pénz) van.

Az operations sem unalmas. Annak ellenére, hogy itt inkább a napi rutin számít, mégis minden nap más, hiszen minden nap más problémát kell megoldani.

Mindkét területre igaz, hogy magas fokú szaktudás szükséges, és mindkettő tud izgalmakat nyújtani a maga módján.

Mindkettő fontos, de mi a helyzet a költségekkel?

A gazdasági válság miatti lapos IT kiadásokra az jellemző, hogy az üzemeltetés-jellegű költségek megmaradtak és felülmúlják a lecsökkentett projekt-jellegű kiadásokat.

Miért van az, hogy mindenki project management-ről beszél, miközben az operations-ről kevés szó esik (google találatok: 471000 vs 16500)?

Talán azért, mert a beszállítók, a kkv-k, a tanácsadók és a freelance menedzserek a nagy presztízsű, nagy költségvetésű munkákat szeretik: ott lehet igazán villogni és érvényesülni.

Az elmúlt 20 évre egyébként is a sok projekt volt jellemző. Nem volt szoftver, vagy nem volt megfelelő, ezért projektet kellett indítani a „lyuk” betömésére. Sok esetben ez zöldmezős beruházás volt, azaz nulláról felépíteni egy informatikai rendszert.

A 2000-es év környékén (a dotkom lufi idején) a fejlesztők tipikusan egyik projektről a másikra estek. A hétköznapok, az üzemeltetés senkit sem érdekelt. Sokkal fontosabb volt egy új feature kifejlesztése, mint a meglévő feature-ben lévő bug kijavítása. Béta minőségű terméket is piacra lehetett dobni.

Mi a helyzet ma?

Az utóbbi néhány évben fordult a kocka – nem kis részben a gazdasági válságnak köszönhetően. Már mindenféle szoftver létezik, ezért egyre kevesebb a nagyívű beruházás. Helyette a meglévő szoftverek üzemeltetése és továbbfejlesztése hangsúlyos. Az ügyfelek nem akarnak 4 évente szoftvert cserélni – ha egyszer ki lett fejlesztve, akkor 10-20 évig is használnák (vagy még azon túl is).

Egyszerűen elfogyott a levegő a projektekből.

A gazdasági válság hatására a vállalatok megszorítottak, és ez elsősorban a projektek fűnyíróelv-szerű vágását jelentette. Aki projektből tervezett megélni, az hirtelen az utcán találta magát, miközben az üzemeltetés maradt a helyén. A vállalatok rájöttek, hogy nagyméretű informatikai beruházások nélkül is működőképesek – hiszen az Operations ezt biztosítja nekik.

A harmadik ok technológiai jellegű. A modern technológiáknak és módszereknek köszönhetően az informatikai rendszerek paraméterezhetőek. Egy-egy változtatás költsége csökken. Például ma már nem kell egy adóváltozás után belenyúlni a könyvelőprogram kódjába, elég a megfelelő menüben/adattáblában beállítani az új adókulcsot.

Eljutottunk oda, hogy az Operations is képes követni az üzleti változásokat. Tehát az üzleti projekt nem feltétlenül igényli, hogy informatikai oldalon is felálljon egy projekt szervezet. Illetve pontosítok: valamilyen projekt-szervezet biztosan lesz, de a kivitelezés már nem lesz több egy sima változáskérelemnél.

Mi a helyzet oktatás terén?

Szerencsére eljutottunk oda, hogy az egyetemen már beszélnek projektről, vannak projektszerűen végzett házi feladatok. Vagyis van előrelépés, és nem rossz a helyzet.

Viszont úgy érzem, hogy az üzemeltetés el van hanyagolva. A programozó képzés nagy hangsúlyt fektet az elméletre, a gyakorlati műszaki ismeretek is helyet kapnak, de egy szó sem esik arról, hogy majd milyen közegben, milyen körülmények között kell dolgozni. Egy jó gyakorlati program kiváló bevezetés lenne a jövő programozója számára, aki megtanulja, mit is jelent szoftvert üzemeltetni.

Sajnos a közkeletű sztereotípiák szerint a programozó munkája „pusztán” annyi, hogy elvégzi a „felhasználói igény”-> „szoftver funkció” konverziót. A szakkönyvek is ezt a világképet erősítik.