Valóban halott-e a leadership és belefulladtunk a command&control vezetési struktúrákba?
A vitaindító gondolat a Jeremie Kubicek-féle Leadership is dead című könyv CÍME adta, amire Holden hívta fel a figyelmet.
A könyvet nem olvastam, ezért arról nem írok, pusztán a felütés érdekel: valóban igaz-e a kijelentés, hogy a leadership halott?
A kijelentés és a könyv címe nem tetszik, ugyanis populistának tűnik. Jelenleg globális gazdasági recesszió dúl, ilyenkor a hitelesség látszatát lehet kelteni a vészharang kongatással és pesszimista kijelentésekkel. Márpedig az világos, hogy a gazdasági válságot nem menedzserek és cégvezetők okozták. Vagy legalábbis nem általánosságban ők. Amennyire nálam okosabb emberektől hallottam, a válságot a nem megfelelő hitelezési gyakorlat és a tétova politikusok okozták. Vagyis a válságnak nincs közvetlen kapcsolata a leadership-hez. Ettől függetlenül persze lehet vezetői válság a világban.
Mit is jelent pontosan a leadership? A wikipedia szerint:
Leadership is "organizing a group of people to achieve a common goal".
Ha ez a definíció, akkor a leadership sosem lehet halott, hiszen mindig szükség volt és mindig szükség lesz arra, hogy egy csoportnyi ember egy közös cél elérése érdekében vezessünk. Legfeljebb arról beszélhetünk, hogy jelenlegi módszerek rosszak és/vagy nem ismertek széleskörűen.
Rosszak-e a mai modern vezetési módszerek?
Tény, hogy a vállalatok működnek. Minden szinten. Tehát akármilyenek is a vezetési módszerek, de valamilyen módon sikerül a beosztottakat egy közös cél irányába (értékesítés, profit) terelni. Ha elmegyünk a hipermarketbe reggel, ott mindent meg tudunk venni, lesz friss kenyér és lesz pénztáros.
Meglehet, hogy a vezetési módszereken van mit javítani, de a vállalatok nem állnak az összeomlás szélén, illetve ha állnak, akkor nem bizalmi vagy vezetői válság miatt.
Ismertek-e eléggé a legjobb vezetési gyakorlatok?
Sajnos attól tartok, hogy nem. Azt látom, hogy habár a vezetési módszerek ismertek, tengernyi szakirodalom és tanfolyam áll rendelkezésre, de ezek nem mindig köszönnek vissza a gyakorlatban.
Erről többször írtam, például Miért tartják a menedzsereket inkompetensnek 2
A válság és a vezetési gyakorlatok kapcsán érdemes beszélni egy fontos dologról: a közgazdászok túlzott befolyásáról. Az utóbbi 10 évben sokat nőtt a gazdaság és a vállalatok függősége a pénzügyi szektortól, ennek következményeképpen pedig a közgazdászoktól. A közgazdaságtudománynak nincs semmi köze a vezetőkészséghez. Amikor közgazdászok kerülnek a cég élére, az szükségszerűen a rossz vezetői gyakorlatok előretörését jelenti (kivéve, ha pénzügyi szektorban lévő cégről beszélünk).
Amikor a bank mondja meg a gyárnak, mit csináljon, amikor a gyár teljesítményét részvényárfolyamban mérik, az ott táptalaja lesz a rossz vezetésnek.
De ez nem mai találmány. Rossz, pénzéhes vezetők mindig, minden korban voltak. Elég csak arra gondolni, milyen embertelen körülmények között dolgoztak a munkások az ipari forradalom alatt Angliában, vagy hogy az amerikai vasútépítés hőskorában mennyi cég futott fel aztán ment tőzsde pusztán spekulatív céllal. Aki azt állítja, hogy régen minden jobb volt, nagyon téved.
Jó vezetők ma is léteznek, néhány példa ha már autóiparnál tartunk: Carlos Ghosn (Nissan), Hiroshi Okuda (Toyota) vagy Leif Johansson (Volvo).
A gyakorlatban is azt látom, hogy jó vezetők léteznek, a jó vezetés létezik. Sőt egyenlőre a saját karrierutam is azt mutatja, hogy a motiváció és a jól vezetett csapat érték, amit a vezetőség is elismer.
Utolsó kommentek