HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • 232323: Szóval managernek jó lenni, akkor dől a nagy lé, felelősség meg számonkérés sehol. Krém. (2019.10.31. 15:24) Kirúgják-e a menedzsert ha hibázik?
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Az agilis szoftverfejlesztés után/mellett most nézzük meg, milyen az agilis szervezet.

Az agilis szoftverfejlesztés után/mellett most nézzük meg, milyen az agilis szervezet.

Az agilis, az agilitás korunk egyik buzzword-je, és már sokat írtam az agilis szoftverfejlesztéssel kapcsolatban – ami egy óriási téma. Ugyanakkor az agilitás nem csak a szoftverfejlesztők sajátja, hanem mostanában (talán egyre gyakrabban) az informatikai vezetőké, a cégvezetőké is. Ezért most az informatikát félretéve az agilis szervezetről, az agilis szervezet kiépítéséről szeretnék írni.

A téma apropóját az adja, hogy az elmúlt fél évben 3 olyan vezetői prezentációt is láttam, ahol a téma – agilis szervezet – felmerült, plusz a Harvard Business Review is írt róla.


Az agilis szervezet, az agilis vállalat igen jól meghatározható. Olyan szervezetről vagy vállalatról beszélünk, amelyik nem csak végrehajtja az utasításokat, hanem rugalmasan alkalmazkodik a körülményekhez és az új igényekhez. Vagyis egy komplex adaptív rendszerről beszélünk. Az előnyök konkrétan azt eredményezik, hogy a változás költsége alacsony, illetve a Time-To-Market ideje (a ciklusidő) csökken.

Mondanom sem kell, ezek olyan előnyök, amik könnyen érthetőek és könnyen kommunikálhatóak. Érti a pénzügyi vezető, a marketinges, az értékesítő és a gyárvezető, érti a munkás és a menedzser is. Mindez azt jelenti, hogy az agilis szervezet, vagy az agilitás mint stratégiai cél egyértelmű és világos. Soha senki sem fogja megkérdőjelezi, senki sem fogja azt mondani, hogy ne legyen a vállalat agilis.

(Még akkor is, ha ezt valaki esetleg túlságosan utópisztikusnak bélyegezné – valljuk meg, elméletben és papíron ezek az előnyök nagyon kecsegtetőek, amiért érdemes legalább egyszer foglalkozni a témával.)

A vállalati szintű agilitás ráadásul egy annyira megfogható és elképzelhető dolog, hogy az agilis vállalat jellemzői egyértelműen meghatározhatóak. Az interneten százszámra fogunk találni cikkeket, amelyek precízen leírják, milyen egy agilis vállalat.


A lényeg a lényeg, az agilis szervezet, az agilitás nagyon jól tud mutatni egy 3-5 éves stratégia részeként, jól tud mutatni egy prezentáción.

A probléma ott kezdődik, amikor ebből a célkitűzésből konkrét tervet kell csinálni. Tervet ugyanis kell csinálni: az agilis szervezet nem lesz magától agilis, hanem azért tenni kell. Mégpedig felülről. Arra nem lehet várni, hogy az eddig folyamatok, előírások és utasítások által vezérelt közösség majd holnaptól magától agilis lesz.

Ez a legnagyobb hiba, amit egy felsővezető tehet: azt várni, hogy a szervezet majd alulról felfelé agilissá válik. Nem elég, ha a beosztottakat és menedzsereket „agilizálják”, azaz elküldik tanfolyamra. Az sem elég, ha az éves célkitűzésükbe beleírják az „agilis szervezet” kitételt, és majd annak függvényében osztanak bónuszt, ki mennyire agilis. Nem, ennek a változásnak – pont úgy, mint minden más szervezeti változásnak – felülről kell elindulnia.

Na ezért kell terv és ezért kellenek konkrét lépések.


És itt jutunk el oda, ahol a part szakad. Sok cikk szól az agilitás előnyeiről, és hogy milyen egy agilis szervezet, de arról kevés, hogy akkor konkrétan mit is kell tenni a sikeres átalakuláshoz. Az eredményről sok szó esik, az útról kevés. A legtöbb esetben szerencsesüti-jellegű bölcsességeket lehet találni. Pl. meg kell találni az egyensúlyt, hogyan vezessük a káoszt, illetve hogy a tradicionális utakat magunk mögött hagyva új utakat kell keresni.

 

A PR-jellegű agilizálódást a valódi agilizálódástól a részletek különböztetik meg. Mármint hogy vannak részletek. Az agilizálódás módszertani, szemléletbeli és cégkultúra-beli változásokat jelent. Nem egy-két dolog változik, hanem minden – vagy legalábbis több alapvető dolog. Ha ezek a változások nincsenek megtervezve és lefektetve, akkor ott délibáb-kergetés zajlik.

 

A másik probléma az agilis, adaptív szervezettel az, ahogyan azt a felsővezető – a változás motorja – elképzeli. Mert nyilván adottság, hogy a döntéshozást nem engedi ki a kezéből. Továbbra is szoros ellenőrzést akar. Ez azt jelenti, hogy a folyamatok és a bürokrácia a helyén marad.

Folyamatokkal és bürokráciával pedig úgy lehet a ciklusidőt csökkenteni, ha a folyamatainkat felgyorsítjuk. Például több és jobb sztenderdünk lesz, belső folyamatoptimalizálást hajtunk végre, vagy összevonunk és központosítunk.

Ez az út, amit a CMMI fejlettségi szintekhez hasonlítanék. A szervezet elindul onnan, hogy lazák a folyamatok, a siker „csak úgy” megtörténik. Innen eljutunk oda, hogy már vannak folyamataink, de még reaktívak vagyunk. Aztán fejlődünk, proaktívak leszünk. Aztán központosítunk, mindent mérünk és ellenőrzünk. És eljutunk az 5. szintre, hogy a mért és ellenőrzött, központosított folyamatainkat optimalizáljuk. Ehhez képest lesz az adaptív szervezet a 6. szint.

 

Aki nem értette a címet, az remélem most megértette. Az agilitáshoz úgy jutunk el, hogy az eddigieknél jobban egységesítünk. Agility through Unity. Aki ismerősnek találja a jelmondatot, annak igaza van: a V for Vendetta nevű filmből való utalás ("Strength through Unity. Unity through Faith").

 

Fog-e ez működni? Biztosan nem, sőt éppen az ellenkező hatást lehet vele elérni. Az adaptív szervezet, az agilitás pontosan azért tud jól működni, mert az egyént helyezi előtérbe a folyamatokkal szemben. Tehát az igazi agilis szervezethez úgy jutunk el, ha nem a folyamatokat erősítjük (összevonás, egységesítés, ellenőrzés) hanem éppen ellenkezőleg: ha gyengítjük azokat. Ha felszámolunk folyamatokat, ha inkább az eredményeknek mint a számoknak hiszünk, ha arra építünk, hogy majd a beosztottak és a menedzserek az adott helyzetben a józan paraszti észre/logikára hallgatva a cégnek előnyös döntéseket hozzák.

Például a HBR májusi számában Fred Hassan arról ír, hogy mennyire fontosak a cég sikerének szempontjából az alsóvezetők – akikkel a felsővezetők minimális időt foglalkoznak.

 

Hogyan lehet akkor átállítani egy szervezetet agilisra? A siker kulcsát sajnos nem tudom, de azt tudom, hogyan nem fog sikerülni: vezényszóra, a részletek kidolgozása nélkül, kevés erőfeszítéssel, és ha a változást csak mint apró korrekciót képzelik el.

Címkék: szervezet agile adaptív agilis

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr165211780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ismeretlen_18109 2011.12.08. 04:43:51

Az agilis szervezetre való átálláshoz paradigmaváltásra van szükség. El kell felejteni az utóbbi évtizedek precízen kidolgozott, hagyományos minőségbiztosítási módszereit. Nemrég volt egy rövid kitérőm az autóiparban. Német multi, CMMI, javuló processzek (egyre több és részletesebb, most már nem lehet szarból is várat építeni). Itt még agilis módszereket sem sikerülne bevezetni, nem erre lettek kondicionálva az emberek. De azért van remény. Jön a következő válság, ami esetenként használ a bürokrácia ellen. Hallottam egy urban legendet még a 2008-as válságról. A nagy német autógyárak akkoriban akarták bevezettetni a beszállítóknál. Letettek róla.

Ismeretlen_18109 2011.12.08. 04:56:19

Na még egyszer: Hallottam egy urban legendet még a 2008-as válságról. A nagy német autógyárak akkoriban akarták bevezettetni a CMMI következő szintjét a beszállítóiknál. Letettek róla.

Viktor 2011.12.12. 20:39:12

Volt itt nov 23-n egy konferencia: http://app.hwsw.hu/program Ezen a konferencián volt egy előadás: "Lean startup, avagy mi van ha rossz az ötleted? Halácsy Péter (Prezi)". Ez kb arról szólt, amit írsz.

Viktor 2011.12.15. 09:19:55

http://www.hwsw.hu/hirek/47869/prezi-prezi-com-accenl-partners-tokebefektetes.html "3,25 milliárd forintos tőkebefektetést kap a Prezi" "A Preziben sok néhány fős projektcsapat működik egymással szoros hálózatban, a cégen belül úgy viselkednek, mint egy-egy mini-startup. A munkájuk egy egy problémára, feladatra, ötletre épül, amit a megoldás után beleillesztenek a teljes termékbe"
süti beállítások módosítása