Már Könyves Kálmán is tudta, hogy boszorkányok nincsenek. Azonban ma is akadnak olyanok, akik hisznek a csodában.
Már Könyves Kálmán is tudta, hogy boszorkányok nincsenek. Azonban ma is akadnak olyanok, akik hisznek a csodában.
Léteznek-e a 21. században csodatevők? Igény az van rájuk. Magas fluktuáció, romló eredményesség, csúszik a projekt – és a tulajdonos rögtön úgy érzi, csak a csoda segíthet rajta. Ahol pedig kereslet van, ott lesz kínálat is: megjelennek az öltönyös csodatevők, akik – természetesen megfelelő díjazásért – bármilyen határidőt és bármilyen teljesítést megígérnek.
Jó-e ez valakinek? A sarlatánokon kívül senkinek. A jó szakember csak tisztes munkát ígér, csodát nem. Nem tehet róla, ha a cégvezető csodát vár tőle. A cégvezető pedig, nos ha ő hisz a Mikulásban, akkor rossz lesz szembenézni a valósággal. Egyedül a sarlatánok, a hiszékenység vámszedői járnak jól.
Miért nem szabad a csodában hinni és csodatevőt alkalmazni?
1) Lehetetlen elvárások
A legtöbb esetben azért keresünk csodatevőt, mert a küldetés lehetetlen. Egy 12 hónapig tartó projektről elhisszük, hogy 6 hónap alatt is meg lehet csinálni, és a beosztottainktól elvárjuk, hogy ezt teljesítsék. Aztán amikor nem megy, akkor hívunk egy csodatevőt. Pedig ami 12 hónap, az 12 hónap.
Biztos mindenki találkozott a „failure is not an option” hozzállással – na ez az.
Tipikus történet: az értékesítők szereztek (és aláírtak) egy szerződést, ami 6 hónapos határidőt tartalmaz. Amikor a projektvezetőnek odaadják, az elképedve látja, hogy ez egy 12 hónapos munka. Azonban a vezetés hallani sem akar a csúszásról, a projektvezetőt kirúgják, és felvesznek valakit, aki garantálja a határidőt.
2) A kockázat externalizálása
Sok cégvezető azért hív csodatevőt, mert kockázatosnak tartja a munkát, és ezt a kockázatot „kiszervezi”. Kívülről hívunk egy menedzsert, elhisszük neki, hogy minden jó lesz, és többet nem kell aggódni. A trükk az, hogy ettől a problémák nem oldódnak meg. Továbbra is szükség lesz időre, energiára és erőforrásokra.
Például a megrendelő (egy multi) úgy gondolja, hogy a beszállítótól megrendelt szoftver specifikálása túl sok időt venne el tőlük – a szakértőik ideje drága. Ezért kívülről hívnak egy projektvezetőt, aki majd menedzseli a beszállítót. Azonban ki fog derülni, hogy a projektvezető nem fogja tudni önállóan specifikálni a szoftvert, neki is pont ugyanannyira szüksége van a szakértőkre, mintha nélküle haladna a projekt.
3) A csodatevő sem ismer minden trükköt
Lehet, hogy a csodatevő valóban csodatevő és valóban tett már csodát, ez azonban nem garantálja azt, hogy nálunk is csodát fog tenni. Ugyanis minden cég más, minden projekt más, minden csapat más. Ha egyfajta trükk bevált máshol, az nem biztos, hogy nálunk is jó lesz. A csodatevő lehet, hogy ismer pár trükköt, de kizárt, hogy mindent látott már.
Például lehet, hogy a csodatevő módszere a jól szervezett munka és a beosztottak hatékonyságának növelése. Azonban a következő projektben a fő kihívást az autokratikus cégvezető jelenti – amit a csodatevő nem tud kezelni.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a csodatevő csaló – ha másik közegbe kerül, akkor ott ismét csodát tesz.
4) Az elképzelés hiánya
Sok esetben arról van szó, hogy nem konkrét céllal hívják a csodatevőt, hanem csak úgy. A kkv-nak jól megy, akad pénz, és a vezetőség nagyot álmodik: mi lenne, ha hívnánk egy szupersztárt, aki majd csodát tesz. Megnézzük, hogy csinálják a „nagyok”, hátha tanulunk valamit. Aztán csinál valamit, de azt senki sem érti. A meg nem értés egy idő után ellenséges légkört teremt, a közös munka lehetetlenné válik, és a csodatevőt elüldözik.
5) Sarlatánok
Ha szép pénzt ígérünk egy komoly feladat megoldásáért, akkor arra sok jelentkező lesz. Nem biztos, hogy a tudások arányban áll a fizetéssel, de az önbizalmuk biztosan az lesz.
Hogyan lehet csodatevőket helyesen alkalmazni?
Először is, ne várjunk csodát, hanem csak azt, hogy egy végrehajtható feladatot valaki – aki megfelelően képzett – végrehajtja. Ne várjuk a csodatevőtől azt, hogy majd mindent kitalál, hanem legyen nekünk elképzelésünk arról, mit is kell csinálni és hogyan. Ez az elképzelés legyen konkrét, ne szerepeljen benne se varázsgömb se varázspálca.
Ha valamit nem tudunk, vagy ha a cégünknél nincs meg a kompetencia, akkor azt be lehet hozni kívülről – de csak ennyit várjunk el, és ne többet.
Ne vegyünk fel senkit se azért, hátha beválik és valami kisül belőle. Vagy konkrétan megvan a feladat és a cél, vagy inkább halasszuk el a dolgot.
És bármilyen jó is a csodatevő, csak akkor tud dolgozni, ha támogatást és megfelelő erőforrásokat kap. Ellenszélben, erőforrások nélkül ő sem tud teljesíteni.
Most mondhatja az a Kedves Olvasó, hogy na jó, de ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nincs is szükség csodatevőre. Igen, pont erről van szó.
Utolsó kommentek