A Tudomány a mosoly mögött és a Boldog vállalat után most arra keresem a választ, milyen egy boldog munkahely – ahol a munkatársak boldogon és produktívan végzik dolgukat.
A Tudomány a mosoly mögött és a Boldog vállalat után most arra keresem a választ, milyen egy boldog munkahely – ahol a munkatársak boldogon és produktívan végzik dolgukat.
Mindannyian szeretnénk boldogan dolgozni menni és önbizalommal telve, örömmel dolgozni. Illetve szeretnénk, ha a beosztottaink így tennének. Daniel Gilbert elvei mentén haladva megpróbálom összeszedni, hogyan lehet egy ilyen munkahelyet kialakítani:
Egészséges magánélet
A lelki békéhez és az elégedett élethez nagyon fontos a magánélet – hiszen az időnk nagy részét a munkahelyen kívül töltjük. A munkahelyi terhelés elviseléséhez elengedhetetlen, hogy az embernek a magánélete rendben legyen, hiszen ide térünk vissza és töltődünk fel a munkaidő végén. A boldog és teljes magánélet teszi lehetővé, hogy reggel boldogan menjünk dolgozni.
Mit jelent az egészséges magánélet? Rokonokat és barátokat, akikkel jól érezzük magunkat. Családot, házastársat, gyerekeket. Hobbit ami űzünk. Valamit ami kikapcsol és újratölti a kimerült elemeket.
Ez persze ellentmond annak a gyakorlatnak (elsősorban hazai gyakorlatnak), hogy kizárólag a munkájuknak élő, egyedülálló fiatalokat keresnek a cégek – abból a megfontolásból, hogy a munkatárs bent fog maradni túlórázni, hiszen „minek menne haza”. Aminek az a hátulütője, hogy a munkatárs egyszer talál egy barátot/barátnőt és gyökeresen megváltozik, vagy egész egyszerűen összeroppan a terhelés alatt és felmond.
Talán nem véletlenül, hogy külföldön az önéletrajz fontos eleme a hobbi, és hogy idegbetegeket nem vesznek fel. A családos, boldog, kiegyensúlyozott munkatársra 10-15 évig lehet számítani, a magányos fiatalok viszont gyorsan továbblépnek.
Pozitív visszajelzés minden nap
A boldogság forrása a rendszeres öröm. Éppen ezért a vezető dolga, hogy minden nap pozitív visszajelzést adjon. A sok apró pozitív visszajelzés boldog életérzéssé fog válni. És a munkatársakat nem fogja zavarni, ha a pozitív visszajelzés túlzó és mesterséges.
Ajánlott kifejezések: „nagyon szépen köszönöm!”, „ez igazán nagyszerű!”, „jaj de jó hogy elkészült”, „szuper!”, „gratulálok!”, „most sikerült egy nagy problémát megoldanod!”, „ügyes vagy”
Ehhez természetesen mosoly és lelkesedés párosuljon.
Teátrális jelenetek
A sok apró pozitív visszajelzés mellett szükség van nagyokra is, amelyek ugyan ritkán történnek meg, de 2-3 hónapra megemelik a motivációt. Itt ami fontos az nem a dicséret mértéke, hanem az, hogy kellően nagy jelenetet kerítsünk az eseménynek, minél több embert vonjunk be, és legyen minél inkább egyedi a jelenet. Bizony, ezt meg kell rendezni, mint egy fellépést!
Maga a jelent többet ér, mint az ajándék, mint amit esetleg átadunk.
Az ilyen egyedi, de nagy nyilvánosság előtt elkövetett dicséret beszédtéma lesz sokáig, és nem csak a megdicsért kollégákat fogja örömmel eltölteni, hanem azokat is, akik részt vesznek rajta. Hiszen ez egy jó cég, a teljesítményt elismerik, és ha jól dolgozok akkor majd következőleg én kapom a dicséretet.
Néhány tipp: bónusz átadása történhet például egy étteremben, közös vacsora során, ahol a munkatársnak egy pénzzel teli pénztárcát adunk át. Vagy projekt sikeres lezárásakor a department meeting-en átadunk a projektben résztvevőknek ajándéktárgyakat (jól becsomagolva).
Megfelelő kihívások
Az unalom és a túlzottan alacsony szakmai elvárás is lehet boldogtalanság forrása. Ezért mindig biztosítani kell azt, hogy legyen elég munka, és hogy az a munka megfelelő szakmai kihívást jelentsen. Megfelelő kihívás = nehezen teljesíthető, de nem lehetetlen feladat.
Természetesen a kihívás teljesítéséhez minden támogatást meg kell adni.
(Kihívás nem egyenlő csináld meg a munkát de fele annyi erőforrásból)
Az unatkozó munkatárs – főleg ha tapasztalt – fel fog mondani és új munkahelyet keres, függetlenül attól, hogy mennyi pénzt kap.
Minimalizálni a fenyegetéseket
Az üzleti élet már csak olyan, hogy tele van negatív visszajelzésekkel. Az ügyfél kiabál ha megijed, a vezetőség követelőzik, irreális célokat tűznek ki, a másik osztályon dolgozók megtagadják az együttműködést. Bár ezek nem történnek meg minden nap, de néha csak megtörténnek a legjobb helyen is. Ha a feladatok és a fenékberúgások 1:1-ben lecsorognak felülről lefelé, akkor az alul lévők rengeteg negatív visszajelzést kapnak és sokszor fenyegetik meg őket – ami nullára redukálja a boldogságukat, tehát a teljesítményük csökken és egy idő után felmondanak.
A vezető már pusztán azzal is óriási előrelépést tehet – és növelheti a teljesítményt – ha gátat szab a negatív visszajelzéseknek. Tehát amikor felülről rúgnak, akkor azt nem adja tovább a beosztottainak, vagy legalábbis nem fenyegetés formájában.
Ha valaki hibázott, akkor nem kritizál, nem büntet és nem megtorol, hanem segít kijavítani a hibát és megmutatja a helyes utat.
Hidegvérrel megvédeni a csapatot
Sajnos előfordulhatnak olyan esetek, amikor egy külső fenyegetés lép fel a csapattal szemben. Például nagyon súlyos hibát vétett valaki és a vezetőség fejeket követel. Vagy vita keveredik egy másik csapattal.
Ilyen helyzetekben a vezetőnek mindent meg kell tennie a csapatot érő negatív hatások csökkentésére. Meg kell védeni a csapatot és megtenni mindent, hogy a kritika és a büntetés helyett a hiba kijavítása, a csapat fejlődése és a hibák jövőbeli elkerülése legyen a cél.
Ez sajnos időnként azzal jár, hogy a vezetőnek kell elvinnie a balhét és eltitkolni a valódi felelős kilétét. Ami nem azt jelenti, hogy a felelősöket meg kell büntetni, csak azt, hogy a büntetés csapatra gyakorolt hatását csökkenteni kell.
Jutalmazás és büntetés
A carrot és stick elvét minden vezető ismeri. Fontos a helyes arány és a helyes alkalmazás: jutalmazni minél többször és nagy nyilvánosság előtt, büntetni minél kevesebbszer és csak négyszemközt.
Apró örömök a munkahelyen
Azon felül, hogy a vezető sok pozitív visszajelzést ad, hogyan tud egy olyan munkahelyet létrehozni, ahol nap mint nap apró örömök érik a munkatársakat? Úgy, hogy egy olyan munkahelyet hoz létre, ahol minden működik, ahol egyszerűen és gyorsan lehet munkát végezni.
A gyors és egyszerű munkavégzés azt jelenti, hogy gyorsan lesznek eredmények – ami önmagában egy pozitív visszajelzés.
Vagyis nem kell mást tenni, mint minden körülményt megteremteni ahhoz, hogy a munkatársak el tudják végezni és jól tudják végezni a munkájukat. Meg kell adni hozzá a szükséges eszközöket, a folyamatokat és a tudást. Egy ilyen környezet már önmagában is örömet generál.
Légy büszke a munkádra!
Olyan kollektívát kell építeni, ahol a munkatársak büszkék a munkájukra, büszkék arra hogy a csapat része lehetnek, és nap végén büszkék arra, hogy mennyi mindent értek el.
A munka az első
Habár az eddigiek alapján úgy tűnhet, hogy a munkatársak hangulata és elégedettsége fontosabb a munkavégzésnél, ennek pont az ellenkezője igaz: a munka elsődleges és kizárólag célja legyen a munkavégzés, mégpedig az eredményes munkavégzés.
Minden zavaró tényezőt meg kell szüntetni, ami ettől eltereli a figyelmet.
Például ha nem működik a légkondicionálás, ha nincs kávé a kávéautomatában, ha elfogyott a papír, ha csak körülményesen lehet belépni a szoftverbe, ha lelassult a levelezési rendszer, ha van egy pletykás nagyszájú munkatárs, az mind mind elvonja a figyelmet a munkáról – és ennek eredményeképpen a teljesítmény csökken.
A munkatársak ne kelljen foglalkozni mással, csakis a munkájukkal, és a vezető dolga, hogy minden zavaró körülményt megszüntessen.
A munka helye és a magánélet helye
Bár az előző pontban a koncentráció fontosságáról írtam, de nyilván az emberek nem gépek, és nem fognak tudni 8 órán át csak a munkájukra összpontosítani. Ahhoz, hogy a munkavégzés folyamatos és zavartalan legyen, szükség van olyan időszakra, amikor lehetőségük van a magánéletükre gondolni.
Ezért fontos az, hogy legyenek ebédszünetek és kávészünetek – amikor a kollégák együtt elvonulnak a munkavégzés helyszínéről egy csendesebb helyre, és ott kötetlenül beszélgetnek. Mert ha így tesznek, akkor a számítógéphez visszaülve csak a munkával fognak törődni.
A munkaidő fontos része tehát a szünet, a kikapcsolódás és a relaxáció.
A csapat belső mechanizmusához hozzátartozik nem csak a munkafolyamat, hanem a nem-munka jellegű szokások: ki megy a kávéért, mikor mennek együtt ebédelni, mit esznek, stb.
A munka célja, határidők és szerepek
Mivel a munkaidő egy részében az emberek elkerülhetetlenül a magánéletükön rágódnak, ezért fontos annak tisztázása, hogy mikor mit kell csinálniuk, mik a határidők, kinek mi a szerepe és kitől mit várunk.
Ha a célok világosak és könnyen megérthetőek, ha a szerepek jól elválasztottak, akkor a munkatárs pontosan tudja a dolgát, és ez segít neki a munkára koncentrálni.
A zavaros célkitűzések és a tisztázatlan szerepkörök azt jelentik, hogy teret kap a szubjektív megítélés, ami nem csak vitákat és negatív élményeket jelent, hanem azt is, hogy elterelődik a munkatárs figyelme a munkavégzésről.
Hajrá, meg tudod csinálni! : )
Utolsó kommentek