HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • 232323: Szóval managernek jó lenni, akkor dől a nagy lé, felelősség meg számonkérés sehol. Krém. (2019.10.31. 15:24) Kirúgják-e a menedzsert ha hibázik?
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Számos cikk született arról, hogy miért nem mobil a magyar: mert így szocializálódott, mert ilyen a magyar psziché. Tévednek.

Számos cikk született arról, hogy miért nem mobil a magyar: mert így szocializálódott, mert ilyen a magyar psziché. Tévednek.

Itt van például az Origo cikke (Nem elég mobil a magyar munkaerő) vagy az Mfor cikke (Nem mobil a magyar munkaerő).

Olyanokat lehet olvasni, hogy a magyarok „idegenkednek a költözéstől”, nem szívesen váltanak lakóhelyet egy-egy állás kedvéért.

Bezzeg az amerikai, a francia, a német vagy az angol munkaerő! Lássuk csak, miért is!

Tegyük fel, hogy Joe, átlagos amerikai mérnök, éppen állást keres, mert elégedetlen az aktuális munkahelyével. Az önéletrajzában megadja, hogy hol lakik: állam, város. Az önéletrajza különféle adatbázisokba kerül, ahol rákeresnek azok is, akik nem csak hogy nem az adott városban keresnek munkaerőt, de nem is ugyanabban az államban vannak.

(Ugyanez Magyarországon: az állás Budapesten van, a miskolci címmel rendelkező jelentkezőt azonnal dobják a kukába)

Joe talál egy álláslehetőséget, ami pont megfelel tudásának és szakmai hátterének – csak éppen 1000 mérfölddel arrébb. Semmi gond, jelentkezik rá.

Néhány nappal később a cég HR-esei felhívják és egyeztetik az adatokat, az elképzelést és a fizetési igényt. Másnap a cég egyik mérnöke hívja fel Joe-t és szakmai kérdéseket tesz fel.

(Ugyanez Magyarországon: személyesen kell beutazni az első fordulóra (teljesen felesleges adategyeztetés), a második fordulóra, a harmadik fordulóra - a jelölttől rengeteg időt elrabolva mire igazi állásinterjúra sor kerülne. Mindent személyesen.)

Miután Joe sikerrel vette a köröket, sor kerül az utolsó fordulóra, ahol Joe találkozik leendő főnökével. A cég repülőjegyet küld Joe-nak és elrendezi az utazás részleteit – odafigyelve arra, hogy Joe-nak jó első benyomása legyen a cégről. (Megjegyzés: van olyan ismerősöm, akit személyes találkozó nélkül, kizárólag telefonos interjú alapján vettek fel)

(Ugyanez Magyarországon: az interjúkra való zarándoklás minden költségét természetesen a jelölt fizeti. Az interjú megszervezésénél nem veszik figyelembe, hogy a jelölt honnan jön, és mennyi időt/energiát fektet bele egy-egy találkozó összehozásával.)

Az interjú sikeres volt, Joe és főnöke elégedett. A HR felhívja Joe-t a pozitív döntéssel, és elkezdi egyeztetni a költözés részleteit. A cég – mint ahogy az általános – relocaton package-dzsel rendelkezik. Joe számára az első hónapokra lakást bérelnek (a cég fizeti) a munkahelyhez közel. Segítséget nyújtanak a saját lakás megtalálásában. Egy ügynökséget bíznak meg azzal, hogy a beilleszkedést segítse (orvos, ügyintézés, iskola a gyerekeknek). A relocation package része, hogy fizetik a költöztető céget, a dobozok szállítását. Így Joe-nak nem kell a költözés miatt aggódnia, teljes mértékben a munkára tud összpontosítani.

(Ugyanez Magyarországon: oldj meg mindent saját magad.)

Joe a költözés miatt el szeretné adni előző lakását, és venni egy újat a munkahelyéhez közel (vagy legalábbis bérelni valamit az átmeneti időszakban). Ezt simán megteheti, hiszen az átmeneti plusz költség nem jelent elviselhetetlen terhet.

Kis matek: ha Joe havonta 4200 USD-t keres (bruttó), akkor kézhez 3200-at kap, a lakbér és a  rezsi kb 1200 USD lesz havonta, kb 37%-a a fizetésének.

(Ugyanez Magyarországon: ha a mérnök 138 ezret kap kézhez, a lakbér és a rezsi kb 95 ezer lesz, ez 68%. A magyar mérnök nem engedheti meg magának, hogy lakást béreljen Pesten miközben miskolci lakását árulja.)

Joe-nak nem kell aggódnia az ingatlanpiac miatt. Ha házat vesz, 4-5%-os hitelt biztosan kap valahol – hiszen eddig rendben fizette tartozásait, és mert alacsonyak a kamatok. Abban is biztos lehet, hogy a lakását előbb-utóbb el fogja tudni adni, hiszen az ingatlanpiac kevéssé szélsőséges.

(Ugyanez Magyarországon: 12-13%-os kamat, nehezen eladható ingatlanok)

Egy idő után Joe felesége is munkát talál a közelben. De ha esetleg nem talált volna, akkor sincs baj, hiszen Joe fizetéséből is meg tudnak élni.

(Ugyanez Magyarországon: nőként – abban a korban - sokkal nehezebb állást találni. Márpedig lehet, hogy egy fizetésből nem tud megélni a család – és inkább nem is költözik.)

Azért pedig Joe-nak nem kell aggódnia, hogy mi van, ha Los Angelesből (sok munkalehetőség) kell Oklahoma City-be (kevés munkalehetőség) költöznie. Mert ha az új munkahelyével gondok adódnának, onnan is tudna állást keresni.


Ha pedig Joe és felesége meg akarják látogatni a szüleiket – semmi gond. Az ingyenes, jól megtervezett autópálya hálózat és az olcsó benzin miatt a távolság leküzdhető akadály, bárhonnan bárhova könnyedén el lehet jutni.

 

Ahogyan a fentieket végignézzük, úgy tűnik, a magyar munkaerő nem is pszichés, sokkal inkább racionális gazdasági okokból nem költözik egy jó munkahely reményében. És az is látszik, hogy ennek megváltoztatásáért a munkáltatók tudnának tenni, illetve megfelelő gazdaságpolitikára lenne szükség.

Címkék: költözés mobilitás

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr885211890

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Roland Hesz 2012.10.22. 10:21:15

Azért tegyük hozzá, ez ámerikában is csak a magasan kvalifikált, nagyon keresett szakemberekre vonatkozik. Az ismerőseim és saját tapasztalataim alapján pl. egy angol vagy ír cég nagyon jó eséllyel nem küld repölőjegyet az interjúra, oldja meg a jelölt az utazást és tartózkodást. A relocation külön alku tárgya, nem mindig fizetik, csak ha nagyon vágynak az emberre - sokszor rögtön kikötik, hogy nincs relocation a csomagban. Amerikai ismerősök is külön "és képzeld, a relocation-t is fizetik!" Szóval gyakrabban fordul elő mint nálunk, de azért nem mondanám, hogy ez lenne az alap.

Ismeretlen_102125 2012.10.24. 08:17:16

Hozzáadtam 3 bekezdést

Ismeretlen_16561 2012.10.24. 08:41:07

viszont munkaadóként mennyivel könnyebb azon siránkozni, hogy "nincs elegendő szakképzett munkaerő" és természetesen mástól (pl. állam) várni a megoldást...

cgcglw 2012.10.24. 14:08:56

Nemrég olvastam egy tanulmányt arról, hogy a "nem mobil a magyar" állítás csak mikroszinten (rövid távon) igaz. Az elmúlt húsz harminc (negyven?) évben elképesztő méretű migráció történt a vidékről a főváros, illetve a fővárosból az agglomeráció irányába. A helyzet annyiban változott meg az utóbbi időben, hogy most már nem (csak) Budapest a célpont, hanem London, Berlin stb-stb.

Nancsi 2012.10.27. 14:16:37

Aki magyar, és mobil, az már külföldön van. Mégis mi értelme volna 3 üveggyöngy helyett 4-ért költözködni Magyarországon belül, ha külföldön súlyos aranyrögökkel fizetnek?
süti beállítások módosítása