Miért nehéz jó tanfolyamot találni és hogyan kell keresni.

Miért nehéz jó tanfolyamot találni és hogyan kell keresni.

A történet onnan indul, hogy Holden az Elvárt bizalmatlanság című bejegyzésében a félrefordításról írt. Nekem erre eldurrant az agyam – nem szeretem az amatőr munkát – és úgy általában az egész magyar tréner társadalmat lehúztam.

Ami nyilván nem helyes, hiszen általánosítok és ezt rávetítem olyanokra, akik esetleg jó trénerek és igyekeznek a munkájukat jól csinálni.

Viszont nekem szegezték a kérdést: Mi a tiszta forrás?

Erre viszont reagálnék, hiszen mindannyiunk érdeke, hogy a megfelelő trénert válasszuk ki és megfelelő tanfolyamokon megfelelő tananyagot tanuljunk.

Tehát: Mi a tiszta forrás? Hogyan lehet jó trénert találni? Honnan tudom, hogy egy tanfolyamra érdemes elmenni?

Ez egyébként egy „forró” téma, már többször érintettem itt a blogon. Például Lehet-e Magyarországon projektvezetést tanulni (általában véve nem), illetve volt egy bejegyzés már a tiszta forrásról.

Kezdjük a témát egy picit távolabbról. Milyen a jó tréner? Inkább olyan valaki, aki jól tud tanítani – megragadja a figyelmet, uralja az osztálytermet, érdekesen beszél? Vagy inkább olyan valaki, aki kimagaslóan ért az adott tárgyhoz, és kisujjában van a gyakorlat?

Tehát például fizikát általános iskolában ki taníthat: fizikus kutató x év tapasztalattal, vagy inkább egy jópofa előadó? A tökéletes persze az, amikor egy szakképzett fizika szakos tanár tanítja.

Amikor üzleti életben oktatásról beszélünk, akkor az elsősorban egy szakképzett trénert jelent, azaz valakit aki oktatásból él. Ennek megfelelően az oktatáshoz ért elsősorban. Igen, ez egy szakma, hiszen nem tud akárki kiállni a katedrára és tanítani. És igen, értékes szakma. Sok ilyen emberrel találkoztam, akik jó munkát végeztek, és én közelükbe sem érhetek.

Viszont nagyon fontos megjegyezni, hogy ezek a trénerek „általános trénerek”. Bármit leoktatnak. Odaadjuk nekik az éppen kifejlesztett szoftverünket, átnézik és megtanuljuk, utána pedig 1000 embert kiképeznek a használatukra.

Vagy megmondjuk nekik hogy velencei csipkevetésre kell kiképezni az embereket: utánanéznek, megtanulják, aztán leoktatják.

Erre a fajta munkára szükség is van, szóval ez így jó.

Viszont nem mindent lehet ilyen módszerrel leoktatni.

Akadnak olyan területek, ahol a gyakorlat fontos – amit nem fogsz megtalálni az interneten, és amihez hiába olvasol el 10 könyvet a témában.

Ezeken a területeken hiába akármilyen jó a tréner, gyakorlati tapasztalat nélkül az eladása értéktelenné válik. Tehát ezeket a tárgyakat csakis olyan trénertől lehet hatásosan tanulni, aki benne van, csinálja, érti. Nem akárkitől.

Az informatika ebből a szempontból a válság sújtotta terület. Főleg azért, mert aki csinálja, az sokkal többet is meg tud vele keresni, mint aki tanítja. Most nem becsülöm le az egyszerű, általános iskolai számtech tanárokat – ők értékes emberek és értékes munkát végeznek. De nehéz olyan IT oktatót találni, aki gyakorlati oldalról fogja meg a kérdést.

(Ugye mindenkinek megvan az a sztori, hogy az egyetemen programozás órán a prof által felírt példaprogram hibás volt. Nem egy helyen.)

Szerencsére az IT-n belül lehet elméletet is oktatni, könyvből, elméleti alapokon. Ez jó is így, elméletre szükség van.

Akinek pedig kőkemény gyakorlat kell, az elmegy egy konferenciára, ahol fejlesztők mutatják be a legújabb technológiákat – úgy, hogy ők azt már használták.

Viszont engem a menedzsment érdekel. És az ennél sokkal keményebb dió.

A menedzsment mögött óriási elmélet van. Viszont az elmélet önmagában kevés embert érdekel – a nagy többség a gyakorlatra kíváncsi. Egész egyszerűen a menedzsmentet nem lehet száraz elmélet módjára tanítani, mert 10 perc után mindenki kiszalad a teremből. Az emberek arra kíváncsiak, hogy x vagy y gyakorlati problémára mi a legjobb gyakorlat, hogyan kell ezeket a helyzeteket megelőzni. Mint mond erre az elmélet, és az elméleti tétel hogyan működik a valós életben a gyakorlatban.

Ez az, amit átlagos tréner nem fog tudni megmondani.

Az átlagos trénernek nincs 10 év vezetői tapasztalata.

De ha van is, nem biztos hogy látja az elmélet és a gyakorlat közötti összefüggéseket.

Összegzem: a menedzsment oktatásnak a gyakorlatról kell szólnia, ehhez arra van szükség hogy a trénernek masszív gyakorlati tapasztalat legyen, ami viszont nem lesz neki.

Ennek ellenére nagyon sok vezetői tréning található a piacon – hiszen a trénerek a másik módszerrel dolgoznak, azaz utánaolvas és lead „valamit”. Ezek a tanfolyamok első ránézésre teljesen profinak tűnnek – hiszen a tréner alaposan utána jár a témának. Még gyakorlati trükköket is fog mondani, hogy teljesen legyen az illúzió.

Igen, mert ő profi tréner és jól akarja csinálni.

Arról meg nem tehet, hogy nincs 10 év vezetői tapasztalata.

Ugye sok a rossz vezető aki tanfolyamra akar menni. Akár sok pénzért is. A tréner pedig ebből él. Kereslet találkozik a kínálattal.

Az igazán durva ebben a történetben az, hogy nagyvállalati környezetben ezen tréningek szervezése központilag, a HR által történik. És a legolcsóbb ajánlat nyer.

Tehát lesz egy vezetői tréning, amit a legolcsóbb ajánlatot adó tréner fog vezetni, akinek nem lesz elég vezetői tapasztalata, de gyakorlati fogásokat fog oktatni gyakorló vezetőknek.

Nem csak azért utálom ezt, mert maguk a tanfolyamok a fentiek miatt haszontalanok lesznek. Hanem azért, mert utána ezek a vezetők rossz gyakorlatot tanulnak meg. Ez a rossz gyakorlat berögzül, és utána ők életük végéig rossz vezetők maradnak. A trénernek ez csak egy egyszeri pénz, a résztvevők pedig egész életükre „fogyatékosok” maradnak.

Hogyan lehet ezt megelőzni? Úgy, hogy jó alaposan megválogatjuk, milyen tanfolyamra, milyen trénerhez megyünk. Abban naivitás lenne bízni, hogy a tréner majd önkontrollt gyakorol, és visszalép.

Hogyan lehet kiválasztani a megfelelő tanfolyamot és a megfelelő trénert?

Két módszert ismerek erre:

1) Valaki már részt vett a tanfolyamon és utólag (mondjuk 1 év távlatában) azt mondja hogy érdemes rá elmenni.

2) Jó alaposan meg kell nézni az oktatót, és ha hiteles, akkor megér egy próbát

A második módszer bővebb kifejtést igényel.

Akkor hiteles a tréner, ha nem csak oktat, hanem csinálja is amit oktat. Nagyon régóta és nagyon magas szinten.

Például vettem részt kommunikációs tanfolyamon, ahol a tréner egyébként francia politikusokat készít fel tv szereplésre. Vagy olyan menedzser tanfolyamon, ahol az oktató egyébként egy cég vezérigazgatója, vezetői tanácsadó, és mintegy mellékesen oktat is. Vagy olyan projektvezető, akinek masszív nemzetközi projektjei voltak a múltban, csak most éppen nincs projektje és beugrott oktatni.

A közös bennük az hogy az oktatást nem főállásként végzik. A munkájuk a fő tevékenységük, és csak mellékesen, alkalmanként tartanak tanfolyamokat. Értik amiről beszélnek, sőt nem csak értik hanem már tudják mi a legjobb gyakorlat. És jól is csinálják, nap mint nap.

Munkájuk miatt ritkán oktatnak – nem a tréner igazodik a tanulókhoz, hanem a tanulók a trénerhez. És ennek megfelelően a tanfolyam nagyon drága.

Ilyen trénerek Magyarországon is vannak. Bármennyire is lehúztam a szakmát, jó trénereket lehet találni. Például valaki, aki munkaidejében főállásban lean-ezik, könyvet ír róla, blogot vezet, akkor őrá érdemes odafigyelni. Vagy például Mérő László, esetleg Bojár Gábor tartana vezetői tréninget, arra bármi áron elmennék. Ők vezettek céget, belekóstoltak a puskaporba, elértek valamit. És rajtuk kívül még sokan vannak.

Jó trénerek léteznek. Csak nehéz őket megtalálni, és még nehezebb bejutni hozzájuk. Viszont ezek azok a tanfolyamok, amik sorsfordítók lehetnek. És ezek azok, amik tiszta forrásként utat mutatnak ahhoz, hogyan lehetünk jó vezetők.

Ne sajnáljuk rá a pénzt és a fáradtságot! A sötét utat – olcsó és könnyű tanfolyamokat – pedig kerüljük el minden áron.