Népmese a kkv-ről, mint jelenségről

A magyaros cégtörténet úgy kezdődik, hogy adott egy sikeres cég zseniális kulcsembere, akinek a fejében kezd összekavarodni, mi a privát üzlet és mi a cégé. Egy nap a siker, a zsenialitás és a privát üzlet eléri a kritikus tömeget és berobban: kilép a cégtől, és saját vállalkozást alapit. Mármint a „saját" szó kérdéses, hiszen viszi a know-how-t, az ügyfeleket és néhány hadrafogható kollégát.

Az új vállalkozás - minő meglepetés - pont ugyanazt nyújtja, mint a korábbi cég, csak más zászló alatt (és a végén másik pénztárcába kerül a zsé).

Az új vállalkozás kicsi de hatékony lesz. A kollégák érzik a szabadságot, hogy itt és most lehetőséget kaptak, megvalósíthatják önmagukat. A kollektíva kicsi (10 fő alatt), de erős, vagy legalábbis sokat dolgozik. Mindenkinek ugyanaz a főnöke: a tulajdonos-vezérigazgató. Ebből adódóan minden kézivezérelt.

A jövő nagyon szépen néz ki az újdonsült tulajdonos elmondása alapján, feltéve hogy nem akarunk a mélyére nézni ezeknek a terveknek. Új ügyfelük nem nagyon lesz az első 2 évben, úgymond hozott anyagból dolgoznak.

Aztán 1-2 év múlva fordulóponthoz érünk: megjelenik az első olyan vevő, akit a „piacról" szereztek. A munka sok, kemény, meg kell alkudni a helyzettel, de töretlenül haladunk előre. Majd jön a második, a harmadik vevő, és szép lassan a cégnek kezd valódi jövője lenni.

Az ügyfelek érkezésével egyre több munkatársra van szükség. Ellentét kezd kialakulni a „régiek" (akik mindent úgy oldanának meg, ahogy az anno a korábbi cégnél volt) és az „újak" között (akik megtörnék a tabut hatékony és modern módszerek alkalmazásával). A fizetések között is növekszik a távolság: a régiek egyre többet, az újak egyre kevesebbet keresnek.

A kezdeti 5-10 főből hirtelen 20-30 fő lesz. Már nem ismer mindenki mindenkit. Kezd valamilyen kusza szervezeti struktúra kialakulni. A tulajdonos már nem tudja nyomon követni, ki mit csinál. Megjelennek a középvezetők. A döntéseket késve hozzák, nincsenek döntési jogkörök, és nincs információ.

A korábbi stabil csapat szép lassan lemorzsolódik, az újak között viszont nagy lesz a lemorzsolódás.

A kezdeti néhány ügyfél után egyre több és több új ügyfél érkezik. A cég immár piaci szereplővé válik, korrupció helyett az árával és a minőségével hódit. Komolyan konkurál a többi piaci szereplővel (beleértve a korábbi „donor" céget). Tendereken indul és nyer.

Cégünk immár több lábon áll. Jövője stabil.

Újabb évek telnek el, és a cég mérete megduplázódik - elérte az 50-60 főt. Az kezdeti egyetlen termékből és egyetlen üzletágból több üzletág lett. A cég több piacon is jelen van, és ezen üzletágak mindegyike több lábon áll.

Ekkor áll be a fordulat, azaz...

Vajon a kedves Olvasó szerint hogyan folytatódik a történet?