Miért az informatikai manager az, aki mindent tud és mindenben benne van?

Miért az informatikai manager az, aki mindent tud és mindenben benne van?

A korábbi „IT mint költséghely” című post után most ugyanannak a témának egy másik megközelítése következik. A kérdés nagyjából ugyanaz: mi az IT department szerepe a szervezetben?

A 21. században már mindent számítógép irányit. Ha például a DBA-nek rossz napja van, akkor egész Európa alkatrész ellátása leáll egy órára.
Minden nagyobb cég eljutott oda, hogy a munkafolyamatokat lehetőség szerint automatizálta vagy gépesítette. A munkatársak az üzletre összpontosítanak, például eladnak, döntéseket hoznak vagy az ügyféllel foglalkoznak, miközben a szoftverek gondoskodnak a többiről: regisztrálják az értékesítést, emaileket küldenek és fogadnak, esetleg az ügyfél bejelentését berakják egy adatbázisba.

Nem tudom ki hogy van ezzel, de mi jóval több szoftvert használunk, mint ahányan vagyunk. Elég sokat. Ezen mindenki meglepődik, mert azt hiszik, hogy az autó-értékesítés gyerekjáték.

Gyakorlatilag nincs olyan kolléga, nincs olyan üzleti funkció, ami ne használna legalább 2 szoftvert. Az üzleti folyamatok erősen támogatottak. Ez sokat segít. Egy jól megcsinált és bevezetett szoftver bizonyítottan javítja a munkatársak teljesítményét minimum 10-20%-kal, még akkor is, ha ezt nem közvetlenül az új funkciókkal érjük el. Egy felhasználó barát szoftverrel a munkatársak motiváltabban dolgoznak, nem tekintik nyűgnek, és minden gördülékenyen megy.
Ezzel szemben egy sok új funkcióval rendelkező, de barátságtalan szoftver bevezetése után a munkatársak hajlamosak lebeszélni az ügyfelet arról, hogy bármit is vegyen. Inkább elküldik az ügyfelet a konkurrenciához, csak ne kelljen a gyűlölt programba belépni és hadakozni vele!

Szóval igen sok múlik az informatikán, és az informatika mindenhol ott van.

Sőt továbbmegyek: mivel minden folyamat és üzleti funkció az informatikától függ, ezért bármilyen, a cégben történő változás maga után vonja a kapcsolódó informatikai rendszer változtatását. Hiszen a szoftver célja az üzleti folyamat támogatása – ha változik a folyamat, változtatni kell a szoftvert.

Ha a szoftvert nem változtatjuk meg, akkor az üzleti folyamat sem fog tudni megváltozni.
Következésképpen: minden és mindenki az IT-tól függ.

Az IT manager előre tud a személyi változásokról – hiszen a user account-okat időben kell létrehozni vagy deaktiválni. A komolyabb projektek biztosan szoftver változással járnak, tehát az IT manager stakeholder lesz. Még ahol a projekt nem IT-hoz kapcsolódó, ott is kikérik az IT manager véleményét, hátha van valami függőség amire nem gondoltak. És még az elején, a döntés előtt.

Ez a válság világított rá (legalábbis számomra), hogy ha költségmegszorítás miatt egyetlen cent sincs fejlesztésekre, fejlesztés akkor is lesz. Mert az üzlet nem állhat meg. Követni kell a piac változásait. A mozgásképtelen IT béklyóként rántana mindenkit a mélybe.
Az öltönyös urak a business planning során hevesen lehúznak minden informatikai kiadást, de két business planning között még hevesebben követelik az informatikai támogatást.

Ezért aztán kijelenthetjük, hogy habár az IT pont ugyanolyan költség, mint a villany vagy a víz, és pont ugyanúgy semmit sem hoz közvetlenül a konyhára, azért lényeges különbség van. Az IT a szükséges résztvevője minden változásnak a cégben, tehát kvázi a dolgok mozgatórugója.

Konklúzió? Az üzleti vezetők kezeljék értékén az informatikai osztályukat, hiszen nélküle semmire se mennének. Az informatikai vezetők pedig ne ellenállást kifejtve gátolják, hanem motorként katalizálják a változásokat.