ITÉlet

Angolul „shadow project”. Voltak, vannak és lesznek is, amíg a világ világ.

Angolul „shadow project”. Voltak, vannak és lesznek is, amíg a világ világ.

Mi az árnyékprojekt? Napjaink nagyvállalata szükségszerűen globális, multinacionális és központosított. A szoftver fejlesztések, a projektek is központilag vezéreltek, azaz miközben a felhasználók helyben vannak, addig a döntéshozók és a fejlesztők valahol a központban találhatók. Nyilván lehetne ezt másképp is, például decentralizáltan, az jobb és drágább. Most speciel az olcsóbbra van szükség, úgyhogy centralizáció.

Szóval a fene nagy központi vezetéssel és globális projektekkel az a gond, hogy mindenkinek az igényét igyekszik kielégíteni (vagy esetleg csak a tűzhez közel ülőkét), de nem mindenkiét. A helyi igény gyakran elsikkadnak. Közép-Kelet Európa különösen az a terület, ahol a dolgok másképp mennek (lásd törvények, szokások, kormányzati célok), ezért egy Nyugat-Európában tökéletesen használható szoftver nem lesz feltétlenül jó Magyarországon. De ezt most csak példának írtam, a dolog visszafelé is pont ugyanígy működik, azaz egy bevált magyar szoftver nem biztos, hogy Angliában jó lesz.

A lényeg az, hogy a globális nagyvállalatunk globálisan akar eladni, azaz minden piacon/országban ott akar lenni és tevékenykedni, miközben a folyamatai, informatikai rendszerei erre nem feltétlenül alkalmasak.

A klasszikus kiindulási helyzet az, hogy a vállalat be akar lépni egy új piacra, odavinni folyamatait és szoftvereit, hogy aztán eladjon. Jön egy gap analysis, kiderül, hogy azok a folyamatok és szoftverek nagy vonalakban jók, de részleteiben nem. Meg kellene változtatni ezt-azt, hogy megfeleljen.

Tehát onnan indulunk, hogy a központilag fejlesztett szoftverek lépéshátránnyal vannak a helyi igényekkel szemben. Lesz egy csomó „rendszeren kívüli” megoldás, Access és Excel „alkalmazás” hegyek, kézzel kiállított számlák, stb. A központ pont tervet készít rá, hogy ezeket az igényeket idővel kielégíti, azaz amint lesz idő/pénz/erőforrás, a központi szoftverek felfejlődnek a szükséges szintre, megírják a hiányzó szoftvereket, stb. (Ugyebár erőforrásból mindig kevesebb van mint igényből, elsőre úgyse leszünk kész mindennel.) Világossá válik, hogy most nem minden jó, de majd 5 év múlva elérjük azt a szintet.

Ez alatt az idő alatt pedig mit csinálnak a helyi emberek? Ugyanis nekik dolgozni kell addig is, amíg a központi szoftverek elkészülnek. És ugyebár itt egy-egy változtatással, új szoftver bevezetésével sokat lehet nyerni hatékonyságon vagy a növekvő értékesítésen. Tehát adott, hogy a kulcsfelhasználók előbb-utóbb saját zsebből nekiállnak szoftver fejleszteni. Ezek a projektek nem központilag vezettek, kívül esnek a központi tervezésen. Feltehetőleg a központi vezetés nem nézi ezeket jó szemmel, tehát többé-kevésbé titokban kell tartani.

Ezek az árnyékprojektek.

Helyi igényű, helyi vezetésű szoftverfejlesztés, ami kiesik a nagyvállalat hivatalos portfóliójából. Sok esetben ezek a projektek olyan szoftver fejlesztését tűzik ki célul, ami már létezik, csak esetleg a felhasználók nem elégedettek vele.

Az árnyékprojektek elvileg ideiglenes projektek, valamilyen áthidaló megoldás a központi megoldás érkezéséig. Elvileg…

Ugyanis az üzleti környezet, a piac folyamatosan változik. Emiatt az üzleti igények is változnak. Lehet, hogy a globális megoldás 3-5 év múlva megérkezik és megoldja a problémákat, de addigra már egész más problémák lesznek. Amelyek megoldására ismét éveket kell várni, de mire azok megérkeznek, már elavultak lesznek.

Vagyis ezekre a helyi, árnyék projektekre mindig is lesz igény.