HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • 232323: Szóval managernek jó lenni, akkor dől a nagy lé, felelősség meg számonkérés sehol. Krém. (2019.10.31. 15:24) Kirúgják-e a menedzsert ha hibázik?
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Ha a HR, a szakmai interjúztató és a jelölt is mindent megtesz a hatásos és sikeres állásinterjúért, akkor mégis miért léteznek rossz kérdések, rossz interjúk és rossz interjúztatók? Miért választunk ki rossz jelölteket, amikor jókat is kiválaszthatnánk?

Ha a HR, a szakmai interjúztató és a jelölt is mindent megtesz a hatásos és sikeres állásinterjúért, akkor mégis miért léteznek rossz kérdések, rossz interjúk és rossz interjúztatók? Miért választunk ki rossz jelölteket, amikor jókat is kiválaszthatnánk?

Tegyük fel, hogy a csapatunkban egy mérnökre van szükség. Bevonjuk a HR-t, egy toborzó céget, feladunk egy hirdetést, megszűrjük a jelölteket, majd 2-t közülünk behívunk szakmai interjúra.

Az 1. számú jelölt részletes, fényképes önéletrajzot küld, amelyben leírja eddig feladatait, hogy az általa végrehajtott munkák milyen értékűek voltak és mennyi hasznot hozott a cégnek.

Az 1. számú jelölt pontosan érkezik. Kellemes modorú fiatalember. Öltönye és megjelenése kifogástalan. Rendesen felkészült a cégből és a meghirdetett pozícióból. Összeszedett intelligens ember benyomását kelti.
A kérdésekre habozás nélkül azonnal válaszol. Végig magabiztos, időnként mosolyog.
8 év tapasztalata, nagyrészt nemzetközi cégeknél.
Kiderül, hogy felesége és két fia van.
Elkötelezett, hogy ezt a munkát megkapja.

A 2. számú jelölt nem küld fényképet. Az önéletrajza rövid, és elsősorban arra összpontosít, miért volt felelős a csapat.

Az egyeztetett interjúra 5 perc késéssel érkezik. Idősebb férfi. Kényelmetlenül érzi magát régi öltönyében, és a nyakkendőt sem sikerült tökéletesen megkötni.
Nem tudja pontosan, hogy a hirdetett pozíció mit takar, és a céget sem ismeri, ezért számos kérdést tesz fel.
Csak akkor enged fel, amikor korábbi munkahelyein szerzett élményeiről mesél. 15 év tapasztalata van kisebb és nagyobb magyar cégeknél.
Amikor kérdésekre válaszol, akkor mindig elgondolkodik, és igyekszik a legjobb megoldást, legjobb választ adni. Kimért és megfontolt.
A beszélgetés végén kiderül, hogy még más cégekhez is megy interjúra.

Játékra hívom most a kedves Olvasót: a két jelölt közül melyiket venné fel?
1-es vagy 2-es jelölt jobb mérnök?

Ha sikerült eldönteni, akkor tessék lapozni, a megoldás lentebb.

Tényleg sikerült eldönteni?

És akkor a VÁLASZ: a fent leírtakból nem eldönthető, hogy melyikük jobb mérnök. Kizárólag benyomásokról és indirekt jelekről írtam. Nem tudjuk, melyiknek van szakirányú végzettsége, hogy a tapasztalat mennyire releváns. Abszolút semmit sem tudunk a mérnöki tudásukról.

Viszont a leírás alapján biztosan egyik vagy másik jelölt szimpatikus volt, és úgy érezzük hogy ez a szimpatikus jelölt biztosan szakmailag is jobb lenne. De ez mind csak érzés, benyomás és feltételezés.

Valódi éles helyzetben az történik, hogy az ember döntést hoz a másikról az első benyomások alapján (az a bizonyos első 5 perc), és utána már csak magunkat akarjuk meggyőzni arról, hogy az első benyomásunk helyes. Akkor is, ha a másik jelölt szakmailag jobb.
Emiatt igazából a szakmai kérdések súlya eltörpül. Egy kevésbé alkalmas jelölt felvételét mindig meg lehet magyarázni azzal, hogy jobban elkötelezet, majd beletanul, erősebb a motivációja, jobban passzol a csapatba, esetleg tetszett ez vagy az a korábbi munkája.

Ami még rosszabb: ezekben az esetekben az interjút vezető és rossz döntést hozó emberben nem is tudatosul, hogy rossz döntést hozott. Azt fogja érezni, hogy jó döntést hozott, hiszen az ösztönei ezt súgják…

Én ha csak ennyit tudnék két jelöltről, akkor semmiképpen nem hoznék döntést, hanem behívnám őket egy következő fordulóra. De igazából már az interjú előtt felkészülnek szakmai kérdésekkel (plusz a rájuk elvárt válasszal), és nem hagynám, hogy az első benyomás döntsön. Objektivitás!

Címkék: interjú

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr195211479

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

TzD 2011.02.04. 17:02:42

Ezért érdemes a cv-k szűrése után, az első körben egy szakmai tesztet iratni a pályázókkal. Ahhoz elég csak a HR, tehát nem is kell találkozni ez esetben a pályázóval. Tesztek kiértékelése után pedig be lehet hívni, azokat, akik megfeleltek. Innentől a szakmai hozzáértés nem kérdés, hiszen ez a szűrő is megvolt, és lehet válogatni, hogy ki az, aki jobban beleillik az adott csapatba.

takacsot · http://www.qualityontime.eu 2011.02.08. 09:31:09

A kulcs: teljesítmény alapú felvételi. 1. számszerűsíthetően mérd fel a jelölt képességeit. Mi erre egy programozástechnikai kérdéssort tartunk. nagy előnye, hogy gyors, tiszta és akár ki is lehet adni külsős cégnek (csak akkor küldjék a jelöltet, ha legalább X%-ot teljesített). Hátránya, ha a jelölt nem teljesen passzol, de roppant gyorsan tanulna. hiszen a teszt alapján gyenge, de hamar megtalálná magát. Emiatt mi igazából egy alapszintű tesztet csinálunk (annó egyetemen egyik tanárom vizsgakérdéseinek a szintjén van - tehát max. 6 hónapos tapasztalattal rutinból kellene vágni) 2. szóbeli interjún feltenni azt a kulcskérdést: Milyen eredményt értél el? Miben lettél sikeres? Amint lehet konkrét számszerűsíthető formában. Nem a csapat, hanem személy szerint ő. Háttér? Ha egyszer már sikeresen elért egy konkrét eredményt, akkor nagy valószínűséggel meg tudja ismételni. (Van egy idézet, aminek a forrására nem emlékszem - talán Drucker - Ha egy rendszert nem tudsz másolni, akkor annak a sikere csak a szerencsén múlott és nem tudáson.) Hátrány: bizonyos szakmák, pl. programozók esetén nehézkes lehet a definiálás és számszerűsítés. Csapatszintű teljesítménymérés igen könnyű az egyénihez képest.
süti beállítások módosítása