HTML

ITÉlet

Egy multinacionális cégnél dolgozó informatikai manager szakmai blogja. Észrevételek, tapasztalatok szoftver fejlesztésről, vezetésről, managementről és hatékonyságról itthoni és külföldi példákon keresztül. Az informatikáról másképp...

Utolsó kommentek

  • 232323: Szóval managernek jó lenni, akkor dől a nagy lé, felelősség meg számonkérés sehol. Krém. (2019.10.31. 15:24) Kirúgják-e a menedzsert ha hibázik?
  • Simon Géza: "A következő forradalmi áttörés, nagy dobás, ami megint tőzsdei felfutáshoz vezet, az nem valamilyen informatikai dolog lesz, hanem egészen más." Ha a generic AI nem informatikai, akkor igazad van.... (2018.02.19. 07:01) Az IT jövője
  • pggp: @AnyTink: Köszi, de én csak egy blog olvasó vagyok, aki jól tudja használni a keresőt ;-) (2017.10.17. 07:19) Milyen volt hazaköltözni?
  • AnyTink: @pggp: :) Gratulálok a család bővüléséhez és a sikeres 'hazatelepedéshez'. Mi most gondolkodunk a hazaköltözésen és jó olvasni mások élményéről! Köszönöm az írásod :) (2017.10.16. 18:49) Milyen volt hazaköltözni?
  • pggp: Tulajdonképpen igen, alakult valami: akocsis.com "2017 április, Dália eloször Szentesen" ;-) (2017.06.06. 21:51) Milyen volt hazaköltözni?
  • Utolsó 20

Mint supportive stílusú menedzser, megbízok a beosztottaimban és hiszek benne, hogy mindent maximálisan jót csinálnak. És persze mindent megteszek, hogy ezt a hitet megerősíthessék.

Mint supportive stílusú menedzser, megbízok a beosztottaimban és hiszek benne, hogy mindent maximálisan jót csinálnak. És persze mindent megteszek, hogy ezt a hitet megerősíthessék.

Mint ahogy az lenni szokott, van egy csomó „külsős” is a csapatomban, akik szerződéssel és/vagy outsourcing keretszerződésen keresztül dolgoznak. A fizetésük órabérben történik, tehát amennyit dolgoznak, annyit fizetek.

Az elszámolás úgy szokott történni, hogy egyrészt nekem van egy becslésem a ledolgozott óraszámra, másrészt pedig az alkalmazottak „önbevallás” keretében számláznak. Most mondhatnám azt, hogy maximálisan megbízok bennük és vakon elfogadom a számlákat… ez majdnem igaz, annyi kitétellel, hogy azért a számlázott óraszámot összevetem a saját becslésemmel, és ha nagy eltérés van, akkor rákérdezek.

De alapvetően az elszámolás alapja az, amit a beosztottak mondanak.

Lehet, hogy naiv vagyok.

A környezetemben lévő többi menedzser szigorú óraelszámolást vezet. Tudjátok az az Excel táblás szörnyűség, amit minden nap munkaidő végén le kell adni, és részletesen, 30 percre lebontva kitölteni, hogy ki mit csinált.

Ezeket a fájlokat aztán valaki átnézi, összegzi, esetleg automatizálja, és esetleg felfedezi, hogy a munkatársak 6-án kedden reggel 9-kor lopták a napot, amikor 30 percet beszélgettek a kávéautomata mellett. Persze ahhoz, hogy ilyeneket találjunk, sokat kell turkálni az Excelben, és a beosztottaknak még több időt eltölteni a time sheet-ek töltögetésével.

Azok a menedzserek, akik a time sheet-eket alkalmazzák, folyamatosan mondogatják nekem, hogy miért nem vezetjük be. Mert hogy milyen jó, és mennyivel jobban látják, mivel töltik az embereik az idejüket. Szóval ilyen értelemben én egy „bad practice” követő vagyok, fafejű, a haladás útjába álló.

A másik dolog, amiket ezek a menedzserek szoktak emlegetni – kissé halkabban – hogy az embereik nem motiváltak, és hogy a legalapvetőbb feladatokhoz is sok ember, sok idő kell. Szemben az én csapatommal, ahol mindenki motivált, jó az összhang, és hatékonyan dolgozunk. Mérhetően, kimutathatóan.

Éppen ezért nincs szükség arra, hogy time sheet-eket nézegessek. Ha valaki nem teljesít, az time sheet nélkül is látszik. És ha látszik a nemteljesítés, akkor annak következménye van. Ez tiszta sor.
De amíg a teljesítmény látható, addig marad a bizalom.

A time sheet egyébként tényleg jó arra, hogy feltárjon problémákat – ezt nem vitatom. De ha a fejlesztőkkel napi szinten táblázatokat töltögettetünk, akkor ott előbb utóbb lesznek problémák. Amire válaszreakcióként megpróbálhatunk további kontrollokat beépíteni a folyamatokba, ami majd fel fogja tárni, hogy a motiváció és a hatékonyság tovább romlik. Ördögi kör.

Arról a feleslegesen eltöltött napi 30 percről beszélve, ami az adminisztrációval megy el. Lehetne helyette dolgozni is.

Lehet, hogy naiv vagyok, és bizonyára nem mindig helyes az elszámolás. De kevesebbet veszítek, ha hagyom magam átverni, mintha megfigyelném az embereimet.

Címkék: morál bizalom

A bejegyzés trackback címe:

https://akocsis.blog.hu/api/trackback/id/tr285211520

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Amby · http://mindthegap.hu 2011.04.29. 18:40:57

Arra jó tud lenni a timesheet, hogy ne terheljük túl az embereket. Az előző helyemen párhuzamosan 75 projekt futott, erre jutott 13 aktív projektvezető, az elválasztott számlázáshoz és a workload tervezéshez is jól jött, hogy vezették a timesheetet. De amit írsz, nem naivitás, jobban működik, ha nincs felesleges adminisztráció és csak az eredmények számítanak.

cgcglw 2011.04.29. 18:48:43

Egyik évfolyamtársam dolgozott egy ilyen timesheet töltögető helyen (nagy légitársaság szoftveres részlege). Amit felpörgettek vele az a fluktuáció volt. Ő is lelépett egy fél év után.

bboti86 2011.04.29. 19:16:07

Nálunk is van timesheet, de csak a projectek utólagos költségét számolják belőle.

Viktor 2011.05.02. 17:08:29

"jól jött, hogy vezették a timesheetet" Ugye ilyenkor nem excelben vezetik? Mert egy jobb issue tracker (pl JIRA) iszonyat kényelmes tud lenni ilyen esetben.

Zs. 2011.05.07. 06:02:42

Minden szavaddal egyetértek :o) A bizalmi légkör, az együtt gondolkodás szárnyakat ad :o) Főleg, ha olyan munkatársakat sikerül egybegyűjteni, akiket szívből érdekel a feladat. Dolgozni jó! :o) Születnek az ötletek, a megvalósításuk pedig olyan, mint 1 nagy logikai (társas)játék :o) Ezt az örömteli lendületet mindenképp megtöri 1 bizalmatlansági elven működő időelszámolási rendszer. Amby nézőpontja is érdekes: néha, ha leírja az ember a timesheetet, akkor arra is rádöbbenhet: atyám! súúúlyosan kihasználják, hogy imádok dolgozni!!! Ez is 1 nagy dilemma, főleg, ha imádod azt, amivel épp foglalkozol...

m 2011.05.07. 17:24:54

én sem vagyok nagy timesheet-es, bár dolgoztam már mindkét végletnél. A túlzott timesheetelés tényleg kontraproduktív (onnantól, hogy durván elszámoltatnak minden percért, valahogy azonnal fontos lesz, hogy egy perccel se dolgozz tovább, mint amennyiért megfizetnek), de ha egyáltalán nincs semmi, csak repkedő szavak, hogy "ez egy hét volt", meg "majd kész lesz", az csak egy másféle kontraproduktivitáshoz vezet. Ha más nem, feladatlisták általában vannak, azokhoz tartozik ütemterv és becsült ráfordítás-igény - ha e fölé beteszünk egy akármilyen project tracking szoftvert, az is egyfajta timesheet, a lényeges információk (pl. hol/melyik csapatnál/fázisnál/embernél/stb kell közbelépni) látszanak. A jobb project tracking cuccok meg ezerféle módon támogatják ezt a fajta "timesheet-töltögetést" (pl. smart commitok), tehát az egyszeri alkalmazott nem fullad bele a bürokráciába, és a fókusz is átkerül a napi szintű "elszámoltatásról" a projekt állapotával kapcsolatos információgyűjtésre, aminek a szükségességét azért mindenki (a munkamorál csökkenése nélkül) meg szokta érteni.
süti beállítások módosítása