Karrier tanácsok egyetemistáknak, fiatal informatikusoknak.

Karrier tanácsok egyetemistáknak, fiatal informatikusoknak.

Amikor én annak idején lediplomáztam és belevettem magam az Életbe illetve a szakmai karrier építésébe, nagyon kevés tudatosság volt bennem. Amilyen állás szembe jött, arra jelentkeztem. Így egy csomó minden – jó és rossz – csak úgy véletlenszerű megtörtént, ahelyett, hogy én döntöttem volna róluk. Na jó, ez ne teljesen igaz, volt bennem valamilyen tudatosság, és nem mentem el „akárhova” dolgozni, azonban tény, hogy a döntések csak úgy „maguktól” megtörténtek – amik aztán súlyosan rányomták bélyegüket később az életemre.

Így utólag visszagondolva, az életem jól alakult, de csak a szerencsén múlott. Alakulhatott volna rosszul is. A diploma megszerzése körüli és utána évek nagyon keményen befolyásolják, mihez kezdhetünk később.

A lényeg az, hogy egy fiatal pályakezdő informatikusnak – ha akarja, ha nem – döntéseket kell hoznia. Ha nem akar döntéseket hozni, akkor majd az Élet eldönti helyette. Segítségképpen most megpróbálom összeszedni azokat a döntéseket, amiken át kell esni, és tanácsot is adok a helyes választást illetően.

Lakóhely: vidék vagy Budapest?

Magyarországon alapkérdés, hogy hol képzeled el későbbi életed: vidéken vagy Budapesten? Az ország kb 80%-a vidéken él, tehát Te feltehetőleg vidéken születtél és ott is fogsz először szétnézni életed első állását keresve.

Vidéken jó lakni, alacsony a rezsi, olcsó az élet, adott a baráti-rokoni kapcsolati háló. Ez mind nagyon jó, sőt ott a család, akikre támaszkodhatsz. Viszont kevés a minőségi informatikus munka. Lehetsz rendszergazda a helyi gyárban vagy az önkormányzatnál, eladó a helyi számítógépes boltban, vagy ha szerencséd van, akkor akad a közelben 1-2 fejlesztőközpont. A fizetés nem lesz magas (a minimálbér és az átlagos fizetés között), de cserébe nyugodt és kényelmes életed lesz. Azonban a munkahelyek száma kevés, és ha nem sikerül azon kevés helyre bejutni, akkor bizony munka nélkül maradsz. (Csak egy példa: az én szülővárosomban kb 3 havonta adódik 1 informatikai állás – és arra is kb 150 jelentkező ugrik rá azonnal.)

Ehhez képest Budapesten rengeteg a munkahely, fizetés tekintetében is lehet jót találni – viszont ehhez Budapestre kell költözni, annak minden előnyével és hátrányával egyben (magas rezsi, albérlet, tömegközlekedés, tömeg, szmog, stb).

Ami tény: nem lehet egyszerre két lovat megülni. Nem lehet egyszerre vidéken élni és világszínvonalú munkahelyen magas fizetésért dolgozni. Valamiről le kell mondani: vagy el kell költözni otthonról, vagy meg kell alkudni a munkalehetőségek tekintetében.

Tanács: Dönts el, hogy mi fontos számodra, és miről vagy hajlandó lemondani egy jó állásért, illetve mennyire fontos a családi kapocs.

Minden informatikusnak azt tanácsolnám, fogadja el, hogy munkája érdekében költöznie kell. Senki ne azt nézze, hogy milyen messze van a munkahely, hanem azt, hogy mit kínál (tanulás, illetve karrier lehetőség).

Magyarország vagy külföld?

Mindenkinek – nem csak informatikusoknak – melegen ajánlom, hogy ha nem is állandó jelleggel költözzön külföldre, de azért 1-2 évet töltsön el kint, tanuljon nyelvet, ismerjen meg más kultúrákat, és nézzen szét a világban. Ez amolyan kötelező vándorév.

A vándoréven fiatalon könnyebb túlesni, mint idősebb korban – akkor ugyanis már ott lesz a család és a gyerekek. Minél később döbbensz rá, hogy szükség lenne külföldi munkatapasztalatra, annál nehezebb lesz. Ezért jobb fiatalon túlesni rajta.

Erre célszerű már az egyetemen felkészülni: előre kiválasztani, hogy melyik (nyelv)területre akarsz kimenni, és az adott nyelvet már az iskolában elsajátítani. Később ugyanis nem nagyon lesz rá idő.

Azt is el kell dönteni, hogy még egyetemistaként mész külföldre (erre már könnyedén van lehetőség), friss diplomásként mész külföldre, kiküldetés keretében jutsz külföldre, vagy némi tapasztalat összeszedése után.

A legtisztább, legsimább út, ha az egyetem utolsó évét nem itthon, hanem külföldön végzed. Az ottani egyetem segítő kezet nyújt, ott lesz az egyetemi közösség, és közben nem esel ki az itthon dolgokból sem. A külföldi egyetemen szerzett diploma jó ajánlólevél lesz.

Aki friss diplomásként megy külföldre, az inkább egy magyar cégen keresztül, kiküldetésben tegye. Számos cég van Budapesten (főleg tanácsadó cégek és multik), akik örömmel vesznek fel pályakezdőket, és a betanítás hosszú időszaka magában foglal hosszabb-rövidebb külföldi tartózkodást. Nincs kockázat, és még fizetnek is érte.

Egyedül, friss diplomásként nekivágni a külföldi munkának nagyon kockázatos. Hacsak nincs kint kapcsolatod és nincs meg előre az állásod, inkább ne tedd. Friss diplomásként, idegenként, munkatapasztalat nélkül jobbára csak fizikai és betanított munkát végezhetsz, illetve a vendéglátóiparban dolgozhatsz. Ami egyébként nyelvtudás szempontjából nagyon hasznos, de közben a szakmai karriered nem halad.

Tanács: Aki önállóan maga uraként szeretne külföldre menni, az megfelelő szakmai tapasztalat, minősítések és referenciák megszerzése után tegye. Kőkemény szakmai tudással el lehet helyezkedni bárhol a világon – mármint amikor nincs válság és vannak munkahelyek.

Ha pedig biztosra akarsz menni, menj olyan multihoz dolgozni, ahol benne van a pakliban a kiküldetés.

Rendszergazda, QA-s vagy programozó?

Az informatika egy hatalmas terület, aminek számos rész-területe van. Nagyon nem mindegy, hogy valaki rendszergazda, tesztelő vagy programozó. Azon belül sem mindegy, hogy az ember milyen technológiához ért – például a JAVA, a Mainframe, a HTML és a .Net programozó egymással nem csereszavatos. Ezzel szemben az egyetemen csak „egyféle” informatikát oktatnak: az alapokat és a hátteret. Amikor kilépsz az Életbe, akkor el kell döntened, melyik irányba specializálódsz.

Lehet, hogy nem akarod ezt eldönteni, de az első munkahelyeden majd eldöntik helyetted. Ha az első munkahelyen JAVA-ban programozol, akkor utána könnyebben fogsz JAVA-s állásokat találni, de sokkal nehezebb bármilyen mást.

Tanács: Ismerd meg, hogy az informatika mi mindent foglal magában, és döntsd el, hogy ezen belül mi érdekel. Rendszerszervező, menedzser, tesztelő, vezető fejlesztő, tanácsadó guru vagy biztonsági szakember akarsz lenni? CRM érdekel, SAP, web oldalak, adatbázisok, minőségbiztosítás? Bármi lehet, de döntsd el.

És mielőtt döntsz, néz szét, hogy azon a területen hány állás van Magyarországon, illetve milyen fizetést lehet megszerezni.

Aztán ha eldöntötted, akkor készülj fel rá, és tudatosan keress olyan állásokat, amik alapot adnak a karrieredhez.

Specialista vagy generalista?

Mint mondtam, az informatika óriási terület, sok rész-területe van. Ezzel együtt a konkurencia is erős. Minél szélesebb körben elterjedt egy technológia, annál többen megfelelő állást találsz, de annál több rivális jelölt lesz egy-egy pozícióra. Ezért el kell döntened – minél hamarabb – hogy specializálódsz-e valamire, vagy inkább egy általános területen helyezkedsz el.

Ha általános területet választasz, akkor mindig lesznek projektek és állások, nem kell aggódnod a munka miatt. Viszont azokra a munkára mindig lesznek más jelentkezők is, ezért nagyon jónak kell lenned, és sokat kell dolgoznod. Generalistaként nem tudsz kiugróan magas fizetést megszerezni, viszont mindig lesz munkád. Ilyen például a JAVA programozó – JAVA mindenhol van, JAVA programozó mindenhol kell.

IT-n belül az igazán magas fizetéseket úgy lehet megszerezni, ha valamilyen kevéssé ismert vagy nehezen elsajátítható területre specializálódsz. Ez kezdetben kemény tanulást és lemondást jelent, és persze ott a kockázat, hogy mi van, ha egy technológiai váltás vagy iparági változás miatt megszűnik az igény. Viszont ha sikerül egy ilyen szűk részterületet kifogni és beletanulni, akkor magas fizetéseket lehet összeszedni. Kevés állás lesz, de arra a kevés állásra nem nagyon lesz konkurenciád – amit a cégek is tudnak, ezért magas fizetést adnak. Úgy tippelem, hogy az Oracle adatbázis specialista egy ilyen példa.

Tanács: Mindkét út lehet ugyanolyan jó. Bölcs előrelátás és dönts kérdése.

A diplomamunka

Talán kevesen fogják fel, hogy mekkora a jelentősége a diplomamunkának. A cégeket – amikor pályakezdő informatikust vesznek fel – nem fogják érdekelni a jegyek. Őket csakis egy dolog érdekli: tudsz-e programozni vagy sem. Egy jó diplomamunka éppen azt bizonyíthatja, hogy tudsz, és készen állsz a szakmai karrierre.

A másik oldalról viszont, az igazi szakmai munkát tartalmazó ütős diplomamunka sok munkával és idővel jár, esetleg diákmunka/gyakornoki program keretében kell hosszabb ideig nagyon kevés pénzért dolgozni valahol. Ami nem biztos, hogy megtérül.

Tanács: Mindenki döntse el, hogy befektet-e egy munkavállalás szempontjából előnyös diplomamunkába, vagy egyszerűen csak „túlesik rajta”.

Gyakornoki munka, diákmunka

A másik dolog, amivel pályakezdőként kitűnhetsz a tömegből, az az egyetemi évek alatt megszerzett szakmai gyakorlat. Ennek gyakornoki munka vagy diákmunka az útja, hiszen fontos, hogy valódi munka és valódi munkavégzés legyen, ami leinformálható, és ha lehet egy nagy neves cégnél.

Nem mindegy, hogy a gyakornoki munka hol történik, és pontosan mit takar. Ennek összefüggésben kell lennie a szakmai döntéseddel, azaz például ha programozó akarsz lenni, akkor a legjobb egy programozó cégnél lenni gyakornoknak (és ellesni a kódvetés trükkjeit).

A hátulütője az, hogy a gyakornoki munka aztán tényleg rengeteg időt vesz el (a munkaadó cég hajtani fog, hogy minél többet dolgozz), és lehet, hogy fénymásolás-borítékolás kvalitású munkát fogsz végezni nagy tételben kis pénzért.

Tanács: Ha újra fiatal lennék, én mindenképpen nyomulnék egy szakmailag korrekt gyakornoki munkáért.

Lakást venni vagy bérelni?

Amikor a fiatal diplomás megkapja élete első nagyon komoly állását, felmerülhet a kérdés, hogy akkor ott rögtön lakást is vegyen (szülői segítséggel) vagy menjen albérletbe. A lakás ugye befektetés is egyben, az évek során albérletre fizetett pénz pedig elvész.

Tanács: Mivel a fiatal munkavállaló számára fontos a mobilitás (egyik napról a másikra oda tudjon költözni, ahol a munka van), ezért a kezdeti években mindenképpen az albérletet javaslom. Egy saját lakást macerás eladni (időbe és energiába kerül). Az albérlés arra is lehetőséget nyújt, hogy megismerd a környéket, és eldöntsd, hol akarsz majd később letelepedni.

Magyar kkv vagy külföldi multi?

Későbbi karriered szempontjából nem mindegy, hogy egy kis magyar céghez, vagy egy nagy külföldi multihoz mész dolgozni.

Egy kis magyar cégnél jobban meg lehet tanulni a kemény munkát, az önálló munkavégzést és a kreativitást. Mivel (majdnem) mindent magadnak kell végezned, ezért széles látókört kapsz, és a hard skilljeid nagyon jók lesznek. Az biztos, hogy megtanulsz dolgozni.

Ezzel szemben a multinál inkább munkaszervezést, csapatmunkát és szoft skill-eket lehet tanulni. Látni fogod, hogyan lehet nagy és komplex feladatokat megoldani. A multik nagy előnye, hogy rendelkeznek gyakornoki programmal, oktatni fognak (nem csak a kkv-k „learn on the job” módján), és lehetőség lesz kiküldetésre.

Tanács: Javaslom, hogy multihoz mindenki menjen el 1-2 évre dolgozni, csak azért, hogy lássa, hogyan működik egy nagy cég. Nem rossz dolog multinál kezdeni a karriert, ahol szervezett keretek között lehet összeszedni a tudást. Ugyanakkor viszont aki szereti a „kezét bepiszkítani”, annak inkább a kkv fog feküdni.

Tanács „m”-től: „Saját tapasztalatom szerint egyébként a multi->kkv irány viszonylag fájdalommentes (fordított irányba tartók jelentősen több nehézségről számoltak be), tudatos karrierépítés esetén szerintem érdemes így csinálni, ha az ember mindkettőben kipróbálná magát. Mondjuk én ezt is több lépésben csináltam, ami egyébként az első "sokkot" (pl. a multi szabályozott, pedáns életéből a kis magyar káoszba történő megérkezés) is jelentősen tompítja.”

Állami szféra vagy versenyszféra?

Kétféle állás létezik: ami állami szférában van (pl. önkormányzatnál rendszergazda, iskolában tanár, korházban informatikus) vagy versenyszférában. Mindkét típusból sok van.

Az állami szférában dolgozni kényelmes dolog. Nincs nagy hajtás, fix a fizetés, és nem kell aggódni a jövő miatt (kivéve most, de most válság van). Vidéken könnyen kisebb településeken előfordulhat, hogy több közalkalmazotti informatikus munka van, mint a versenyszférában. Közalkalmazotti álláshoz könnyebben hozzá lehet jutni – feltételezve, hogy van kapcsolatod. Viszont a teljesítménykényszer hiányához központilag meghatározott fizetés társul: hiába dolgozol jól és többet, nem fogsz több fizetést kapni.

A versenyszféra ezzel szemben hajtás, ahol minden vérre megy. Nem csak az első pillanattó kezdve, hanem már előtte is, az állásinterjún. Napról napra bizonyítanod kell, hogy szükség van rád – de ha jól dolgozol, akkor is történhet valami, ami miatt utcára kerülsz. Cserébe a fizetések magasabbak, és ha sikerül jól elkapni a fonalat, akkor lehetőség van kimagasló fizetést is összeszedni.

Tanács: Informatikusként mindenképpen a versenyszférában kell elhelyezkedni. Ez az elején kemény lehet (alkalmazkodás, beilleszkedni egy teljesítményorientált közegbe), de hosszú távon megéri.

Vállalkozás, szabadúszó vagy alkalmazott?

A munka nem csak azt jelenti, hogy alkalmazott vagy. Számos hazai és nemzetközi példa van arra, hogy fiatal egyetemisták garázscéget alapítottak, ami aztán beindult és világsiker lett. Szerintem ez ma már nem annyira jellemző, túl vagyunk az IT aranykorán. Ezzel együtt, ha valaki elég okos és dörzsölt, hogy saját vállalkozása legyen, az vágjon belek, próbálja ki magát.

Azt semmiképpen sem javaslom hogy valaki egyből szabadúszó vagy tanácsadó legyen. Ezeken a területeken ugyanis fontos a kapcsolati rendszer és a tapasztalat – ami egy pályakezdőnek még nincs.

Tanács: Hacsak nincs kimondott elképzelésed egy startup vállalkozás indítására, legyél beosztott. A világot később is meg tudod váltani.

Outsourcing vagy „rendes munka”?

Hazánkban számos szolgáltatóközpont található, még vidéken is. A szolgáltatóközpontok óriási mennyiségben szippantják fel a pályakezdő informatikusokat, hogy némi képzés után neves ügyfelek számára végezzenek Magyarországról munkát. Az outsourcing cégek nagy hangsúlyt fektetnek a képzésbe és a továbbképzésbe, de minimális a karrier lehetőség.

Ez a fajta munkavégzés azonban nem azonos azzal, amikor valaki a cég saját alkalmazottjaként, házon belül végzi el a munkát. Amikor közvetlenül ott vagy és házon belül dolgozol, akkor több lehetőséged lesz bizonyítani és előre lépni, viszont nagy lesz az elvárás, és nem nagyon lesz idő tanulni. Ezen felül belekerülsz a céges politikai játszmákba, a szakmai munka rovására.

Tanács: Mindkét út lehet nyerő. Azon múlik, hogy az első 2 évben mennyi mindent lehet tanulni, vannak-e szervezett tanfolyamok, és milyen lehetőségeket nyújt az adott cég.

Sok pénz vagy sok munka?

Abban talán mindenhol hasonló a helyzet, hogy egy friss diplomásnak sokat kell dolgoznia az első (és a második) munkahelyén. Sehol sem fognak nagy pénzt fizetni semmittevésért. Az viszont már változhat, hogy a sok munkáért sokat vagy keveset fizetnek-e.

Bizonyára szeretnél egy minél jobban fizető állást, azonban lehet, hogy a kevesebb néha több. Vannak munkahelyek, ahol a minimálbér közelében fizetnek egy pályakezdőnek, hiszen az adott munkahelyen olyan dolgokat tanulhat meg, amivel később sokat kereshet (pl biztonsági szakértő). Vagy az is lehet, hogy néhány év múlva a fizetés majd emelkedni fog (pl egy bank), de kezdetben bizonyítani és tanulni kell.

El kell tehát dönteni, hogy mi a fontos: rövid távon a fizetés, vagy hosszabb távon a tudás és a karrier. Ez a döntés nem egyszerű, hiszen figyelembe kell venni a megélhetés költségeit (albérlet, rezsi).

Tanács: Kezdőként azt javasolnám, ne a fizetést nézd, hanem azt, hogy hova jutsz 1-2 év alatt az adott munkahelyen/munkakörben. Az a pár év később busásan megtérülhet.

Bármilyen furcsának hangzik, de a kezdeti években még hasznos is lehet az „egy fizetésért három ember munkáját végezni” állás, hiszen abból sokat tanulsz.

Várni a megfelelő állásra vagy beleugrani az elsőbe?

Tegyük fel, hogy májusban letudod a suliban a kötelező dolgokat, megvan a diplomamunka, és készen állasz arra, hogy kilépj az Életbe. Vannak, akik azonnal keresnek egy munkát és nekiállnak dolgozni. Mások viszont inkább átbulizzák a nyarat (utolsó szabad nyarukat), és majd csak ősszel kezdenek állást keresni – nyáron az álláspiacon is pangás van, szeptemberben van sok lehetőség.

Az is lehet, hogy valaki áprilisban az egyetem aulájában talál egy álláshirdetést, korai-e jelentkezni rá? Vagy inkább érdemes várni egy jobb állásra, ahol nagyobb cég és többet fizet?

Tanács: A karrier szempontjából az lenne a hasznos, ha minél hamarabb munkába állnál, és minél hamarabb elkezdenéd gyűjteni a tapasztalatot. Ha lehet, állást ne a diploma megszerzése után kezd keresni, hanem már előtte 6-12 hónappal.

Javaslom, ne feltétlenül ugorj fejest a legelső állásba – csak akkor, ha az tényleg csábító és illeszkedik az elképzeléseidhez. Ugyanakkor ne is legyél nagyon válogatós, mert akkor esetleg elszalasztasz egy jó lehetőséget. Próbáld megtalálni az arany középutat, amihez persze jó önismeret szükséges, és valamilyen elképzelés a jövődről.

IT cég vagy nem IT cég?

Informatikusként a legtöbb szóba jöhető állás IT cégnél lesz, azonban nem csak IT cégeknél vannak IT munkák. El lehet menni rendszergazdának az önkormányzathoz, rendszermérnöknek egy takarékszövetkezethez, vagy programozónak egy marketing céghez.

Miért menne el egy pályakezdő informatikus egy nem IT céghez? Mert kisebb a hajtás, jobban lehet érvényesülni, és nem fognak „koloncként” kezelni.

Tanács: Ennek ellenére, ha lehet, egy informatikus menjen el IT céghez dolgozni. Ott lehet ugyanis a szakma csínját-bínját (a tárgyi tudást) elsajátítani.

Megrendelői oldal vagy beszállítói oldal?

A cégeket két részre bonthatjuk: akik elsősorban más cégek számára készítenek terméket vagy nyújtnak szolgáltatást, illetve azokra, akik ezeket igénybe veszik. Ha informatikáról beszélünk, akkor az IT cégek általában beszállítók, és a nem-IT cégek általában megrendelők.

Beszállítói oldalon dolgozni kemény munka, sok hajtás, és alkalmazkodni kell az ügyfélhez. Viszont itt lehet igazán elsajátítani a szakmát.

Megrendelői oldalon kényelmesebb, hiszen ott Te vagy az ügyfél. Kisebb a hajtás, nem kell annyira alkalmazkodni – viszont a szakmai munkavégzéstől távolabb kerültél.

Tanács: Aki kétkezi informatikai munkát akar csinálni (és szereti csinálni), az inkább a beszállítói oldalon keressen állást. Aki viszont inkább a menedzsment felé kacsintgat, annak a megrendelői oldal lesz előnyösebb.

Informatikai mérnök vagy informatikai menedzser?

Habár egy pályakezdő számára még nagyon távoli, de azért célszerű minél korábban eldönteni, mit szeretnél a jövőben (mondjuk 40 évesen) csinálni. 40 évesen guru akarsz lenni, profi mérnök, akinek aranyárban mérik az óradíját – vagy pedig sikeres menedzser, aki projekteket és csapatokat vezet.

Miért kell ezt eldönteni? Mert a két irány teljesen különböző ismereteket igényel, és ezeket jobb minél hamarabb elsajátítani.

Aki mérnök akar lenni világéletben, az feküdjön rá a technológiára és tanulja meg a lehető legmagasabb szinten, dolgozzon a legjobb eszközökkel és oldja meg a legnehezebb problémákat.

Aki viszont menedzser akar lenni, annak a technológiával elég csak bizonyos szintig törődni. Sokkal fontosabb a szoft skillek elsajátítása, például menedzser asszisztensként dolgozni, nyelveket tanulni és megtanulni bánni az emberekkel.

Tanács: Na itt tényleg nincs egyetlen jó válasz. Minden attól függ, hogy Te mit szeretnél csinálni.

Milyen legyen az első munkahely?

Már korábban említettem az első munkahely fontosságát, de ezen felül is van szerepe az első munkahelynek: fontos az iparág.

A cégek ugyanis iparágakhoz – és így egymáshoz – köthetőek. Ha később az első munkahelyedről tovább szeretnél lépni, akkor az ott megszerzett tudás és tapasztalat a hozzá hasonló cégeknél ér sokat – azaz az iparágon belül. Például ha a Nokiánál dolgozol mobil telefon fejlesztésen, akkor tárt karokkal fognak várni a Siemensnél, az Ericsson-nál, vagy bármely más telecom (illetve mobiltelefon gyártó) cégnél.

Az iparágak többé-kevésbé zártak: a cégek olyan informatikusokat keresnek, akik már az adott iparágban dolgoznak, és nem szívesen vesznek fel olyat, aki máshonnan jött. A bankok olyan embert keresnek, aki már banknál dolgozott. Hiába is vagy zseniális informatikus, ha nincs banki tapasztalatod és referenciád.

Tanács: Próbálj meg olyan első munkahelyet választani, ahol szereted a munkát, és ami olyan iparágban van jelen, ahol szívesen töltenél még 10 évet.

Röviden ezek voltak a karriert és a későbbi életedet érintő fontos döntések, amiket meg kell hoznod pályakezdőként. Remélem, sikerült pár használható tippet adni, hogy ezeket el tudd dönteni, és tudatosan, tervezetten haladj előre karrieredben.